Szélsőértékek - magyar pavilon kurátori pályázat

Extrema - szélsőértékek címen nyújtotta be ötletét Major György DLA és Szántay Zsófia Velencei Építészeti Biennálé magyar pavilonjának kurátori pályázatára. A kiállításon négy esettamulmányon keresztül a társadalom mélyszegénységben élő és leggazdagabb rétege közti két szélső helyzet értelmezhető, de koncepciójukban a magyar jelenre vonatkoztatják. 

A magyar pavilonban bemutatatásra szánt kiállítás szakmai koncepciója

Extrema - Szélsőértékek

Stratégiák 2016-ban Magyarországon
A jelen, a múlt és a jövő vágyainak (folyamatosan változó) metszete.
Ideológiák, remények, trendek és brandek sokféle egymásmellettisége.
Érdekek, hitek, vakhitek küzdelme.
Szabványosított és alternatív utak egyidejűsége.

A “szélsőértékek” ezen sokféleségből kiemelt 4 esettanulmány, amelyek a jelen és a jövő egy- egy lehetséges szükségszerű válaszai. A valóság szorításának vélt vagy valós kihívásaira reagáló egyidejűségek és egymásmellettiségek - itt és most párbeszédek lehetősége. Ez a kiállítás szabott idejében kisérlet arra, hogy az egymásról való tudás lehet-e az emberi élet teljességének árnyalt paradigmája. A válasz az ez idő alatt lefolytatott viták és beszélgetések dokumentációjából kirajzolódó explicit állítás. A négy választott alaphelyzet az önfenntartó falu, az ökofalu, a városi önkormányzati bérlakás a XXI. századi követelményeknek megfeleltetve és a smart technológiájú kortárs szociális városi negyed a maguk külön útjain egyfelé tart: a középpont Édenkertjébe.

A koncepció részletes kifejtése

A jelen, a múlt és a jövő vágyainak (folyamatosan változó) metszete.
Ideológiák, remények, trendek és brandek sokféle egymásmellettisége.
Érdekek, hitek, vakhitek küzdelme.
Szabványosított és alternatív utak egyidejűsége.
extrema (mat., lat.) szélsőértékek.
A matematikában valamely függvény szélsőértékének nevezzük értelmezési tartományának valamely nyílt halmazzal vett metszetére vett leszűkítésének értékkészletének, illetve annak abszolútértékének maximumát és minimumát.
Abszolút és lokális értelemben is használható.

Abszolút értelemben véve a társadalom mélyszegénységben élő és leggazdagabb rétege közti két szélső helyzetre lehetne értelmezni, de koncepciónkban egy lokális értelmezésben, a magyar jelenre vonatkoztatjuk. A szélsőértékek egyrészről az öngondoskodás fokára már valamilyen mértékben képes vidéki és városi közösség között és a középosztály azon felső rétege között feszül, amely szabad döntése alapján választhat az alternatív ökologikus életforma vagy a XXI. század nyújtotta magas ökológiai technológia terméke között. ¹

Az építészet az emberi élet tárgyi keretének egyik jelentős összetevője. Legtágabb fogalma a létező emberi közösségek minden rétegét befogadó, minden rétegét érintő totális realitás. Az emberi élet általános sajátossága - az ezernyi formában megfogalmazott - boldogság keresés: “létharmónia.” ² Ez máig folytatódik különböző formákban a világvallások üdvösség fogalmaiban. Az alapkérdést megfogalmazhatjuk úgy is: mi az oka, hogy ez az üdvösség nem reális lehetőség a létezés közvetlen szintjén? Az okot a zsidó-keresztény kultúrában a bűnbeesés története magyarázza meg, amely analóg a görög hagyomány Prométheus mítoszával. Az Édenkert egyszerre emlék és vágy: a legősibb múlt és az állandó jövő. Ezért kiállításunk centrumában - elfogadva a létező építészeti keret nem túl kedvező adottságait - egy stilizált kert áll, amely lehet az elveszett Éden kibővített képe, vagy a tájjá szelidített természet analógiája. A ház maga a kiűzetés következménye, a természettől való elszakadás első lépése. Stilizált kertünk háza formájában és szerkesztésében az eredetet, anyagában a jelen és közeljövő realitását hordozza. A fa az Édenkert két tilalmas fájának egybefoglalt hibridje, amelyben az Élet fáját és a természetet az eleven félfa, a Tudás fáját a bionikus fél jelenti. A két “fél”-ség egésze lehetne a kurátorok implicit állítása a jelen helyzetről szóló jövőre irányuló értelmezésnek.

A bemutatott 4 szélsőérték

Rozsály
 
Elhelyezkedés: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Fehérgyarmati járás
Lakosság: 814 fő
Önkormányzati alakalmazott: 148 fő, Közfoglalkoztatott: 70 fő
Önkormányzati földtulajdon: 90 ha
Az elmúlt években egy komplex falugazdasági, közösségi és szociális program is kinőtte magát az önfenntartás mintapéldájának tartott faluban, a kemény munka és a józan paraszti észjárás eredményeként.






Nyimi ökofalu

Közösségünk formálisan 2010-ben alakult meg, olyan emberek találkozása folytán, akik elköteleződtek a közösségi és egyéni szintű kiteljesedési folyamat fontossága mellett. Korunk súlyosbodó gazdasági, szociális, környezeti és egészségügyi helyzetére reagálva szeretnénk olyan életmódbeli és technikai jellegű tudást összegyűjteni, valamint gyakorlatot kialakítani, mindezt továbbadni, amely a mindennapokban is megvalósítható a vidéki életmódot választók, ill. a városi életformát részben vagy teljesen elengedők számára.






100 lakásos passzív szociális társasház 
 
A XIII. kerületi önkormányzat polgármesteri hivatal beruházásában megvalósuló 100 lakásos társasház magyarországon az 1. Darmstadt Passivhaus Institut által minősített ilyen volumenű épület. A lakások épületszárnyanként változók, 40, 50, 60 m² alapterületű 1-től az 1+2 félszobásig.






Techno-ökológiai városi lakónegyed 

A legmodernebb ökologikus technológia találkozása a szociális érzékenységgel, városi léptékben. A smart city jellegzetességei sejlenek fel a lakók életmódjában így válik kortárs felfogásban élhetővé a jövő városa?

Hangi/zenei koncepció

A térben folyamatosan jelenlévő, permanens hangzást tervezünk.
Az építészeti program négyes tagozódásával szorosan összefüggő hangzásképet négy különböző hangi-zenei “szálból” komponáljuk. Ez természetben és városban gyűjtött hangokból, emberi hangokból, szintetizált hangokból és generált zörejekből/zajokból áll.

A tér négy szegmensében a négy “szál” különbözőképpen van jelen – mindig az egyik “szál” dominanciája jut érvényre, kap “szólisztikus” szerepet - a másik három háttérként észlelhető. A látogatók térbeli mozgásuk révén mindig más és más hangzásképet élhetnek meg, melyek tematikusan is kapcsolódnak az adott szegmensben működő vizuális anyaghoz.





Technikai feltételek (eszközök, személyzet)

4 db laptop a zenefájlok tárolására, bejátszására, 4 db keverő, 4 db erősítő, 4 hangfalpár, a szükséges hang- és elektromos elosztók, kábelek, 1 hangtechnikus

Installáció leírása

Kiállítók

Archikon – képviseli: Nagy Csaba, építész
Nyimi Ökofalu– képviseli: Hajnal Soma, építész
Rozsály falu – képviseli: Sztolyka Zoltán, polgármester
Mérték Építészeti Stúdió– képviseli: Dr. Reith András és Dr. Paulinyi Gergely építészek

Moderátorok, a kiállítás kiadványának szakmai munkatársai

Dr. Németh Nándor, geográfus, területfejlesztési tervező - Pannon Elemző Iroda, Magyar Máltai Szeretetszolgálat
Dr. Korompai Attila, egyetemi docens - Budapesti Corvinus Egyetem, Gazdaságföldrajz és jövőkutatás Tanszék
Dr. Lányi András, egyetemi docens - ELTE Társadalomtudományi Kar Társadalomkutatások Módszertana Tanszék
Dr. Nováky Erzsébet Lucia, egyetemi tanár - Budapesti Corvinus Egyetem, Gazdaságföldrajz, Geoökonómia és Fenntartható Fejlődés Intézet

Szakmai munktársak

Mátrai Péter, építész-zeneszerző – zene
Német Réka Viktória, Horváth-Veress Balázs – film


Major György DLA, Szántay Zsófia



1 “...A Jelentés a frontről arról szól, hogy szélesebb közönség elé tárja,
milyen javítani az életminőséget a széleken (leeső területeken), nehéz
körülmények között, nyomasztó kihívásokkal szembenézve. Vagy
hogy mit jelent az élvonalban járni új területek meghódításán dolgozva.”
(a főkurátori kiírás saját fordítása)

2 “Meg akarunk ismerni olyan eseteket, amik ezt a redukcionálást és
leegyszerűsítést elutasítják és nem adják fel az építészet küldetését,
hogy az emberi (lét)állapot misztériumának mélyére nézzen. Számunkra
az az érdekes, ahogyan az építészet a haszon egy tágabb
értelmét mutatja be: a tervezés, mint hozzáadott érték s nem plusz
költség, vagy az építészet, mint egy rövidebb út az egyenlőség felé. “
(a főkurátori kiírás saját fordítása)