Szent Jakab Zarándokház –Sipos Barnabás diplomamunkája

A Szent Jakab Zarándokház 3+1 funkciót magába foglaló épületegyüttes, melynek része a kápolna, zarándokház, szállás, és az ezeket közrefogó kert. Sipos Barnabás Lébénybe tervezett diplomunkája egy gondosan kidolgozott alkotás, amely lehetőséget kínál a zarándokhely megóvására és kiegészítésére.

Lébény 2009-óta tagja az El Camino néven ismert zarándokútnak. Ehhez kapcsolódóan a településre minden évben több száz zarándok jut el, akik egyedül, kisebb csoportokban vagy szervezetten teljesítik az útvonal e szakaszát. A zarándoklat célja a településen található több mint 800 éves Szent Jakab templom. A zarándokok az útjuk során változóan 1-4 napot töltenek Lébényben. Jelenleg a megérkezésüket, fogadásukat a templom közvetlen szomszédságában található, egykori monostorból kialakított Szent Jakab Látogatóközpont épülete látja el. Az utazók tömeges elszállásoására a városnak még nincs kifejlesztett infrastruktúrája, így jobbára ezt vendégházakban illetve tömegszállásként átalakítva a helyi tornacsarnokban oldják meg. A mesterdiplomám elkészítése során helyi lakosként erre a problémára kerestem megoldást, kapcsolódva a már kialakult funkciók szövetébe és megmentve egy a település számára fontos műemlék épületet.

Lébény városának a kialakulóban lévő településközpontja folyamatosan fejlődik, és egyre nagyobb teret nyer. Ebben a központi településrészben helyezkedik el az általam választott telek. A terület egykoron a lébényi Lenin termelőszövetkezet helyszíne volt, később ezeket kisebb telkekre osztották fel. A telepítés során két ilyen kapcsolódó telek újbóli összevonásával alakítottam ki a tervezési területet. A kapott területen található épületek bontása mellett döntöttem azok állapota miatt, ez alól a műemléki védettségű és a koncepció központi elemeként szolgáló Pálos Rendház a kivétel. Analíziseim során az elbontott funkciók új lehetséges helyszínére is javaslatot teszek. A bontandó épületek eltávolításával felnyílik egy teresedés, amely a folytatása lehet a Lébény központi tereként funkcionáló templomtérnek, szervesen bekapcsolva ezáltal az épületeket a település vérkeringésébe. 

A választott funkció igényének alátámasztása után megvalósult példákon keresztül elemeztem a zarándokszállások felépítését és a konklúziót az általam választott területre adoptáltam, kihasználva annak adottságait. Az elemzések során három fő funkciót emeltem ki, melyeket a diplomatervem részeként kívántam feldolgozni és ezáltal egy egységes a zarándokok igényeit kiszolgáló és a település számára is előnyökkel járó komplexumot létrehozni. A három funkció a következő:

Szállás: az egész koncepció a zarándoklat alatt érkező emberek elszállásolásán alapszik, így a legkardinálisabb funkciócsoport a szállásé. A Szent Jakab Baráti Kör segítségével felmértem a hazai zarándoklat léptékét, és ehhez igazítottam az épület befogadóképességét. Fontos szempont volt, hogy a szállás épülete megfeleljen a zarándoklat során elvárt igényeknek. Így a hálófülkék kialakítása, a vizesblokkok elhelyezése és a konyhák helyzete is ezeket az igényeket veszi alapul. A téri szervezés során törekedtem rá, hogy az épület kialakítása erősítse az itt megszállókban az érzetet, hogy egy közösség tagjai, ugyanakkor ezt az élményt komfortosan tudják megélni.           
A szállásépület a telek Nyugati oldalán húzódik végig szalagszerűen. Tömegformálását tekintve illeszkedik a környező épületek falusias szövetébe. Egyszerű, hagyományos formák, színek és arányok dominálnak. A homlokzatok egységesek, nyílászáró is csak a Keleti oldalon található, leszámítva az egyetlen Nyugati szervízajtót. A Keleti oldalon végig húzódó előtető és a fal belső síkjára helyezett nyílászárók a passzív árnyékolást biztosítják. Ezek szigorú rendszerben történő kiosztása ritmusossá teszi a hosszan elnyúló homlokzatot.        
Az épület földszint plusz tetőteres kialakítású. A földszinten, az északi és déli végen kapnak helyet az étkezők, amelyek közösségi térként is funkcionálnak. Közöttük a hálófülkék és az azokat kiszolgáló vizesblokkok valamint a lépcsőterek helyezkednek el. A magas térdfalas tetőtérben hálófülkék és a kapcsolódó kiszolgáló funkciók és egy mosókonyha található. 

Rendház: az épület homlokzatát a régióban található barokk épületek mintájára újítottam fel. Kívülről fehér és szürke vakolatot kapott, és natúr fa színű nyílászárókat. A tetőt természetes kőpala fedéssel láttam el, csakúgy, mint a többi tervezett épületen. Ez a fedés volt eredetileg a templomon, és a környezetében lévő épületeken is. A rendház két szintes, amely részleges alápincézéssel egészül ki. A pinceszinten falak vizesedési problémájának megoldása után a gépészeti tereket és tároló tereket alakítottam ki. Az épület keleti és nyugati felnyitással rendelkezik. A Keleti homlokzat a legdíszesebb, a főbejárat is ezen az oldalon van. Belépve jobbra az érkezést segítő regisztrációs pult és kegytárgybolt helyezkedik el. Balra egy előadóterem található. Emellett a szinten találhatóak még vizesblokkok és az áthaladást biztosító boltozatos fedésű terem is. Innen tovább haladhatunk az emeletre, amelynek funkcióját kiállítótérként határoztam meg. A rendeltetés szükségességét két oldalról vizsgáltam. Az első felében a településen és a környékben élők ismereteit figyeltem az El Camino vonatkozásában. A másik fele a zarándokokat célozta meg, és ismeretterjesztő szándékkal bír feléjük a helyről - és annak történetéről - ahová megérkeztek. Így a funkcióprogramomban két állandó kiállítási témát határoztam meg, amelyek segítségével közelebb hozhatom a helyi lakosokat a zarándoklathoz és a zarándokokat Lébény településéhez. 

Kápolna: a szállás koncepciója során említettem, hogy fontos szempont volt, hogy akik igénybe veszik, azok egy közösség tagjainak érezzék magukat. Ugyanakkor figyelembe véve a zarándoklat mibenlétét fontosnak tartottam, hogy a tervezés során létrehozzak egy olyan teret is, ahol a személy elkülönülhet, és saját magát, illetve az utazását helyezheti előtérbe, akár világi akár vallási szemszögből vizslatva. Éppen ezért a koncepcióban megfogalmazott kápolna épület szerény és kis léptékű, hogy a használója figyelmét ne elterelje, hanem segítse fókuszálni. A kialakítása mellett szólt az is, hogy alig 180 méterre található a zarándoklat célját képező templom. Szakralitását az épület arányaival és belsőépítészetével erősítettem.        

Kert:   Annak érdekében, hogy a zarándokház kertje félprivát térré alakuljon, olyan elválasztásra volt szükség, amely inkább vizuális mintsem fizikai. Az általam alkalmazott megoldás egy alacsony, 70cm magas térfal kialakítása a déli telekhatáron, amely a meglévő önkormányzati járda vonalát követi le. A térfal utcabútorként is szolgál, a felületében 4 darab pad és 5 darab ültetőközeg került elhelyezésre. A vizuális kerítésként alkalmazott rész ugyan azt a látványbeton burkolatot kapta, amely a szállás és a kápolna lábazatát is fedi. A padok ülőfelületei fából kerülnek kialakításra, amely színazonos az épületek nyílászáróinál használt megjelenéssel. 

A település szintjén különleges épület fensége és a szerkezet egy része mára az idő martalékává vált. A célom egy ajánlattétel a lehetséges megmentésre összehozva egy jelenleg hiányosan kielégített funkcióval, a zarándokszállással. Bízom benne, hogy a munkám útmutatás lehet az épület való életben történő hasznosítására. A tervezési folyamatból sokat tanulhattam arról, hogy a meglévőség olyan érték, amelyet nehéz értelmezni, ugyanakkor érdemes, mivel azt teremteni nem lehet, valamint a bontás és újjáépítés kézenfekvő metódusa nem minden esetben a legjobb adható válasz. Reményeim szerint a diplomamunkámmal, ha csak koncepció, tervek szintjén is, de megőrizhetek egy lokálisan fontos, épületet, amely a számos funkciója során már oly sokszor bizonyította érdemességét a fennmaradásra.