Szerethető munkahely

Ha Perbálról Budakeszire indulunk, a település határát elhagyva egy érdekes épületpár bukkan elő. Első ránézésre kissé elbizonytalanodik az ember, hogy valóban épületekről van-e szó. Ugyanis annyi dinamizmus sugárzik belőlük, hogy szabadabb fantáziával könnyedén elképzelhető, hogy rögvest nekiindulnak, és az út fölött átugorva tovasuhannak. Bukó György írása.

Keretek

Egy üzemcsarnok-ikerpárról van szó, melyeknek története 2008-ben kezdődött. Ekkor írt ki tendert egy nemzetközileg sikeres magyar vállalkozás, az AR Hungary Zrt. az új, zöld mezős beruházás keretein belül megépülő központjuk megtervezésére. Az épületnek magában kellett foglalnia az irodákat, szociális, és üzemeltetési helyiségeket, nagyraktárt, és a szerelő csarnokot. A kritériumok közt szerepelt, a minél humánusabb emberközpontú munkahely és környezet kialakítása. Így az épületek közé egy belső zöld park került, melyre a dolgozók munka közben is ráláthatnak, a park fásítása remélhetőleg ez év végéig elkészül, mivel a tulajdonosi elképzelések szerint a területen lévő beruházásokat az egyenletes fejlődés jegyében szakaszosan valósítják meg. Ezek a kívánalmak egy racionális, a kollégák jó közérzetét szem előtt tartó cégvezetés képét festik elénk.

Hatások

A telephely üzembejárata felől megközelítve a komplexumot is látható, hogy a csarnokok, ipari üzem létükre nagyon emberközeli léptéket jelenítenek meg. A főépület födémje a hátulsó homlokzaton túlfutva előtetőt képez az árurakodási zóna fölött. Ez a tornác-szerű kiképzés a másik épület főhomlokzatán is megismétlődik, ahol a fejlesztési részleg emeleti egysége alatt egy beharapás töri meg a síkot. Ezzel szimultán a főépület főút felé néző elülső oldalán szintén megjelenik egy bevágás, mellyel az iroda szinten —már a panoráma okán is— egy fedett erkélyt helyezett a homlokzat elé a tervező, közvetlen kijárást biztosítva ezzel az irodáknak. Az erkély kubusa a földszinten a szociális blokkot fogadja magába, míg mellette a dolgozók teakonyhája előtt szintén fedetten egy étkezőterasz kapott helyett. Az egyébként is egyéni formákat, a homlokzatok ily módon való megnyitásai még karakteresebbé teszik. A már említett belső udvar a két épület közötti teret tölti ki, elöl egy zárt folyosó, hátul pedig egy fedett átjáró határolja. Ez a megoldás azt eredményezi, hogy az egyébként jelentős alapterületű komplexum két kisebb léptékű épületre tagolódik, tovább oldva ezzel a funkciók által követelt méreteket. A homlokzatokon alkalmazott szürke struktúrlemez burkolatot, sárgára színezett szerelt felületek tarkítják. Az épületeket körbejárva egyfajta lendület árad a formák összjátékaként. Nem tudni, szándékos-e ez a hatás, de mintha a megbízó vállalat dinamikus fejlődését tükrözné telephelyük megjelenése is.

A kép összeáll

Majd a tervezőkkel az alkotási folyamatról beszélgetve Paládi-Kovács Ádám elmondta: a megbízóval az egyeztetések során sikerült eljutni oda, hogy már nem egy átlagos ipari üzemről beszélgettek, hanem olyan épületet szeretettek volna közösen kialakítani, mely a cég emblematikus központjává válhat. Az egy szintes szerelő üzem, és az emeletre helyezett iroda rész egymáshoz csapott kubusok helyett, ekkor lett egy ferde födémmel összefogott, egységes tömeggé. Ezzel a kialakítással az iroda szintről közvetlen rálátás nyílik a lent elterülő munkaterületre, az üzemi gyártásra. Mivel az épület a perbáli lankás dombokra épült, ahol sem növényzet, sem épületek nem állják útját a szélnek, a nyugatra néző homlokzaton elhelyezkedő nagy üvegfelületek a rájuk csapódó esőtől, és portól gyorsan elkoszolódhatnak. Az építész azzal vette ennek elejét, hogy ezen az oldalon a homlokzatot kifelé döntötte — tengerjáró hajók hídján láthatunk ilyen megoldást. A homlokzatképzésnél is tetten érhető, hogy elsősorban nem vizuális, hanem funkcionális okokra vezethető vissza az épületek kialakítása, tömegformálása.

Tendenciák

Az átlagembernek a szóról: „ipari csarnok” a szocreál idők gépzsírszagú monstre épületszörnyei jutnak eszébe. Hála Istennek hazánkban is évek óta terjed az a szemlélet, hogy az üzemi munkahelyeknek is kell esztétikai értéket hordozniuk az alap funkciók kiszolgálásán túl. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a 2013-ban életre hívott Minőségi Csarnoképítésért pályázat, ahol az AR-Hungária új épülete Csarnok Nagydíjat nyert. Remélhetőleg az ilyen jellegű kezdeményezések fönt maradnak, szaporodnak, és segítségükkel még sok, a perbáli üzemhez hasonló épületnek örülhetünk a jövőben.

Bukó György