Szerkesztőségi visszatekintő 2021
Az év végéhez közeledve gyakori szokás visszatekinteni az elmúlt esztendőre és felidézni a legszebb pillanatokat. Az elmúlt bő egy év különösen izgalmasan telt az Építészfórum szerkesztőségének életében, hiszen ezalatt kovácsolódott össze az új szerkesztőségi csapat. Bár abban bízunk, munkánkon keresztül már némileg megismerhettek minket olvasóink, ezt az év végi alkalmat most arra szeretnénk kihasználni, hogy a legfontosabb pillanatokra való visszatekintés mellett bemutassuk, kik is vagyunk és hogyan dolgozunk együtt.
Vargha Mihály mellett a lap társalapítója, Pásztor Erika Katalina 2017-es halála óta több átalakuláson is átesett a szerkesztőség, ami a lap működésében bekövetkező kisebb-nagyobb változásokkal is együtt járt. A jelenlegi formátum időszámításának kezdete 2020. november elsejére tehető, amikor Somogyi Krisztina és Kovács Dániel főszerkesztő-párosa elhagyta az Építészfórumot. Az azóta eltelt bő egy évben kristályosodott ki az a struktúra, amiben a lap jelenleg is működik, melynek legfontosabb jellemzője, hogy nincs egy dedikált főszerkesztő – mindenki másért felelős, de amiben csak lehet, segítjük egymás munkáját és a fő tartalmi kérdésekről közösen döntünk.
A működési modellnek természetesen megvannak a maga nehézségei, ugyanakkor ez biztosítja azt a sokszínűséget, ami ahhoz kell, hogy egyre növekvő olvasótáborunk minden igényét kielégítsük. Ennek köszönhető az, hogy a lap fő fókuszának számító kortárs épületbemutatók mellett intenzíven foglalkozunk a legfontosabb építészeti hírekkel, valamint tematikus sorozatokon, vitacikkeken, kritikákon és tanulmányokon keresztül tárjuk fel az építészet széles spektrumát. De hogyan is néz ki mindez a gyakorlatban? Kihez milyen témakör tartozik, mivel szeret a leginkább foglalkozni? És mi volt számára a legfontosabb pillanat az évben? Az alábbiakban a szerkesztőség tagjainak bemutatkozó soraiból mindez kiderül.
Gulyás Attila:
A Kvassay Jenő (ex Mechwart) szakközépiskola, a közlekedésépítés és vasbeton szerkezetek világában töltött négy évvel és egy befejezetlen közlekedésmérnöki diplomával a hátam mögött lettem hivatásos fényképész. Az építészet művészeti oldala a kezdetektől hobbiként van jelen a munkámban, csakúgy, mint az ország ismeretlen vidékeinek felfedezése, és persze főként a kettő különféle közös vetületei, különös tekintettel a 20. század második felének örökségére. Az oldal saját készítésű fotói mellett a szombati képgalériák nagy része (témaválasztástól a képaláírásokig) készül a kezeim között.
Legfontosabb pillanat az évben:
Számomra igen nagy jelentőségűek azok a találkozások, amikor különleges építmények alkotói, későmodern templomok még élő építői, vagy az épületek használói, gondnokai, restaurátorai szembesülnek vele, hogy az általuk gondozott helyszín is végre a szakma látókörébe, térképére kerül, illetve ott marad. Az itteni fotózásokon érzem leginkább, hogy hasznos részem vehetem ki az épített környezet értékeinek bemutatásából, amihez persze nagyszerű érzés az Építészfórum értő olvasóközönségét tudni a képernyő túlsó oldalán.
Hulesch Máté:
Hamar ráébredtem arra, hogy az építészképzés nem elégíti ki kellőképpen elméleti érdeklődésemet, így BME-s építészeti tanulmányaimat megszakítva alapdiplomámat a MOME Design- és Művészetelmélet szakán szereztem, majd a hollandiai Vrije Universiteit Amsterdam bölcsészkarán tanultam kritikai kultúrakutatást.
Az Építészfórum szerkesztőjeként a kortárs projektbemutatókon túl előszeretettel foglalkozom véleménycikkek és tematikus sorozatok szerkesztésével, elsősorban építészetelméleti témákban, emellett a Fenntarthatóság rovatot vezetem. Íróként igyekszem az építészetet tágabb kulturális kontextusában vizsgálni, azt gondolom, az építészet nem csak az épületekről szól.
Legfontosabb pillanat az évben:
Több hónapos előkészület után idén márciusban elindult az Építészfórum Fenntarthatóság rovata, melyben különböző szemléletmódok megszólaltatásával igyekszünk körbejárni környezet és építészet viszonyát a meghívott szerzők segítségével. A rovat elindítása és működtetése volt az első komolyabb szerkesztői feladat a számomra, és az év során rengeteget tanultam a téma legkülönfélébb megközelítéséről ennek köszönhetően.
Nemes Nikolett:
Tanulmányaimat az ELTE Bölcsészkarán végeztem kommunikáció és médiatudomány alap- és mesterszakon, médiakutató és újságíró szakirányokon. Az egyetemi évek alatt kezdtem el újságírással, szerkesztéssel foglalkozni, kezdetben főként művészeti-kulturális, később gazdasági témákban is. Az Építészfórum csapatában 2021 tavasza óta dolgozom hírszerkesztőként, valamint részben a belsőépítészeti projektek felelőseként, illetve belekóstolhattam a podcast-készítésbe is.
Legfontosabb pillanat az évben:
Számomra egyértelműen a MÉD az idei év legmeghatározóbb eseménye. Nemcsak maga a rendezvény, hanem az azt megelőző, hosszú hónapokon át tartó intenzív és sokrétű előkészület is nagyon izgalmas és tanulságos volt. Öröm volt osztozni egy ilyen volumenű és rangú esemény sikerében, valamint egy kicsit jobban, személyesen is megismerni a szakma szereplőit.
Paár Eszter Szilvia:
Szabad bölcsészet BA, majd művészettörténet MA diplomámat a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen szereztem, ezek után pedig elvégeztem a METU design- és művészetmenedzsment MA szakát is. Doktori tanulmányait a PPKE Történelemtudományi Doktori Iskolájában folytatom, témám Wälder Gyula építész életműve, akinek munkásságáról 2020-ban jelent meg könyvem a Holnap Kiadó gondozásában.
Művészettörténészként leginkább az építészettörténet érdekel, azon belül is a kevésbé feldolgozott témák, például a két világháború közötti historizáló építészet képezi kutatási területemet, de a kortárs építészet, design is foglalkoztat. Különösen izgalmasnak találom a különböző liturgiákat és a hozzájuk alkalmazkodó vallási építészetet is.
Legfontosabb pillanat az évben:
2021 legizgalmasabb élménye számomra az volt, hogy Winkler Márk és Gulyás Attila kollégáimmal életemben először újságíróként részt vehettem a Velencei Építészeti Biennálén, továbbá hogy a Budapest Design Week alkalmából “Felekezeti különbségek a templomépítészetben" címmel szakrális építészeti sétát tarthattam.
Pleskovics Viola:
A szerkesztést félállásban csinálom a doktori tanulmányaim mellett, mely a két világháború közötti műemlékvédelem történetével, a modern stílusú bővítések és a historizáló rekonstrukciók váltakozásával foglalkozik. Az Örökség rovat vezetését majd az iskola elvégzése után szeretném koncentráltabban folytatni, és a műemléki szakújságírás történetét, elfogulatlan és tanító jellegű lehetőségeit továbbtanulni, valamint a felújítási kritikákat fejleszteni az oldalon. Ha van időm, szívesen írok az oldalra híreket is. Több mint három éve vagyok az ÉF szerkesztője, de úgy érzem többször kellene hangoztatni, hogy (az általam nagyon szeretett) szerk csapat mellett a Lap többi működtetője, az ügyvezető, a projektmenedzserek vagy az operatív vezető évek óta rengeteget dolgozik azért, hogy ez a lap így működhessen.
Legfontosabb pillanat az évben:
Bár a tanulmányi szabadságból csak nemrég tértem vissza, idén azért örülök, hogy még éppen elindulhatott a KOMPOZIT sorozat. Itt olyan projektekkel foglalkozunk, amelyek egyszerre vonultatnak fel régi és új épületrészeket, valamint a történeti és kortárs stílust ötvöző formanyelveket vizsgálja. Büszke vagyok ezen felül a kastély felújításokat bemutató sorozatunkra is, melynek több cikke az év legolvasottabb publikációi között szerepel az Építészfórumon.
Sütöri Laura:
A kommunikáció- és médiatudomány alapszakot követően design- és művészetmenedzsmentet tanultam a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen. A Balka kollektíva társalapítójaként és kulturális menedzsereként stratégiai tervezéssel, kutatásokkal, kommunikációval, illetve programszervezéssel és kiállításrendezéssel foglalkozom különböző projektekben.
Az Építészfórum csapatához 2017-ben csatlakoztam szerkesztőként, mesterszakos diplomadolgozatom témája a lap újrapozicionálása volt. Jelenleg külső munkatársként a 10+1 interjúsorozat szerkesztésével és a térkép fejlesztésével foglalkozom, valamint évről évre a Média Építészeti Díja szervezési és sajtókommunikációs feladataiban működök közre.
Legfontosabb pillanat az évből:
Meghatározó élmény volt számomra, amikor különböző formációkban és helyzetekben a szakma szereplőivel dolgozhattam együtt, vagy épp a csapattal értekezhettem a lap rövidebb és hosszabb távú terveit illetően. Hálás vagyok mindenkinek, aki segítőkészségével, nyitottságával, kedvességével támogatta a munkámat és fejlődésemet az év folyamán!
Winkler Márk:
Építészként végeztem a BME Építészmérnöki Karán, jelenleg az ELTE Filmtudomány mesterképzésén tanulok. Különösen érdekelnek az építészet elméleti vonatkozásai és határterületei, valamint a szociális lakásépítés témaköre. Utóbbi területet több év óta elmélyülten kutatom, kiemelten foglalkozva az alacsony, sűrű beépítésekkel és a modernista lakótelepekkel.
A Fórumnál a hazai és külföldi épületbemutatók mellett tematikus hetek és cikksorozatok szervezésével foglalkozom a legszívesebben. 2022-re tervem egy, a lakhatás témakörét körüljáró tematikus hét megvalósítása. Hiszem, hogy az építészeti újságírásnak a szakmai és a laikus olvasókhoz egyaránt szólnia kell, így írásaimban az olvasmányos, de tartalmas fogalmazásra törekszem.
Legfontosabb pillanat az évből:
Sok-sok szervezés után, a nyár folyamán valósult meg az Építészfórum Kádár-kocka tematikus hete. A kockaházak témáját különböző aspektusokból körbejáró esemény lebonyolítása nagy kihívás volt, és sok tapasztalatot szereztem belőle. Szintén kiemelkedő élmény volt a Velencei Építészeti Biennálén Paár Eszterrel és Gulyás Attilával tett utazásunk.
2022-ben töretlen lendülettel és számos új ötlettel folytatjuk!
Boldog Új Évet minden kedves olvasónknak!
Az Építészfórum Szerkesztősége
