Szerves ornamentika — Variációk egy témára

Két villa Budapesten, egy nyaraló Tiszaugon — építész: Jánosi János

Szerves ornamentika

Ha az építészetre vonatkoztatva az épületek gondolati alapját az ősképek, népművészeti jelek adják, akkor ebben a gondolatmenetben az ornamentika (forma, design) nem kitalált, hanem újra megtalált elem lehet, egy adott gondolat szerves része és nem „díszítése”. Részben ezen objektív alapokra épülő gondolkodásba a szubjektív elemekre is épülő szépség eszméje kell, hogy beleszövődjön, mert ha ez a szívvel átszőtt gondolkodás kimarad egy adott épületből – amit sokszor láthattunk a modern építészet kapcsán –, akkor csak a száraz látszatvalóság marad, mely az emberek természetes, belső szépérzékének elfogadhatatlan lesz.

Ha ezeket tekintem kiinduló pontnak és alkalmazom építészeti alapként, az épület tömegformálására vonatkozó újszerű kiindulási pontokat kaphatok. Mindebben a modern építészeti ornamentika nem díszítésként jelenik meg, hanem – az adott alapgondolat szerves részeként – annak kifejező eszközévé válhat. Ahogy ez a népművészetben mindig is volt.

Jánosi János
építész

A szerző kérésére a szöveget kiegészítettük a fenti képekkel. A népművészetből ill. ősképekből vett jelek rímelnek a szövegre és talán jobban érthetőek az épületek alaprajzi ill. térbeli elrendezései. [2010. február 5. 12.21]

Variációk egy témára

Villa, Budapest II. kerület
tervező: Jánosi János

Villa, Budapest III. kerület
tervező: Jánosi János

Nyaraló, Tiszaug
tervező: Jánosi János