Nézőpontok/Kritika

Szerzői jogi kérdések — MÉK állásfoglalás

2006.06.14. 09:19

Az Etikai-fegyelmi Bizottság állásfoglalása egy építész kolléga kérésére. ”a beavatkozó tervező az eredeti tervező előzetes hozzájárulása nélkül annak művén semmilyen áttervezést nem végezhet.”

Egy építész kolléga kérésére szerzői jogi kérdésekkel kapcsolatban a MÉK Etikai-fegyelmi Bizottsága az alábbi állásfoglalást adja:

Tisztelt Építész Úr!

2006. 02. 14-ei keltezésű levelében foglaltakkal kapcsolatban - a konkrét kérdés bővebb ismerete nélkül - az alábbiakról tájékoztatom:

  • Az építészeti alkotás és annak terve szerzői jogi védelem alá tartozik (1999. évi LXXVI. Törvény). A szerzői jog azt illeti meg, aki a művet megalkotta. A védelem nem függ mennyiségi, minőségi esztétikai jellemzőktől.
  • A szerző kizárólagos joga, hogy művét átdolgozza, illetve másnak erre engedélyt adjon. Az átdolgozás  jogának átadása minden esetben kizárólag előzetesen, írásban megkötött megállapodás alapján lehetséges.
  • Az épület átépítését célzó terv elkészítésére szóló megbízás esetén a beavatkozó tervező előzetesen köteles az eredeti tervező egyetértő írásos hozzájárulását megkérni, az esetleges együttműködést kezdeményezni, a Szerzői jogi törvényben előírt időtartamon belül, feltéve, hogy az eredeti tervező fellelhető és szerzői jogait gyakorolni képes. A beavatkozó tervezőnek bizonyítottan mindent meg kell tennie az eredeti tervező felkutatása és hozzájárulásának megszerzése érdekében.
  • Az egyetértő hozzájárulás megszerzése során célszerű rögzíteni, hogy a beavatkozás a szerzői mű lényegét, így a szerzőséget nem érinti, vagy a beavatkozás nyomán – a felek szerzői együttműködésével – új szerzői mű és szerzőtársi viszony jön létre.

A fentiekből következik, ha az eredeti tervező személye ismert és szerzői jogait képes gyakorolni, nem elegendő csak kezdeményezni művének áttervezésére vonatkozó jogának átadását. Megsérti az a Szerzői jogi törvényt, aki az eredeti tervező hozzájárulása nélkül művét átdolgozza, áttervezi, vagy annak megvalósulásában közreműködik. Ennek értelmében – hozzájáruló nyilatkozat nélkül - az építési hatóságnak kötelessége az építési engedély kiadásának megtagadása, hiszen egy közigazgatási határozat semmilyen formában nem lehet jogszabályt sértő. Egy jogszabályt sértő építési engedélyezési határozat a vonatkozó törvényi előírások szerint megtámadható.

Az eredeti tervező azonban indokolatlanul nem zárkózhat el művének megváltoztatása elől. A terv megváltoztatása vagy az építmény átépítésére vonatkozó társadalmi-megrendelői-tulajdonosi igényt a tervező, kizárólag a szerzői jogaira való hivatkozással – a védettség szabta határokon túl – nem utasíthatja el. Az építész, aki indokolatlanul elzárkózik terve, épülete módosításától, etikai vétséget követ el. Ez nem jelenti azt, hogy nem ragaszkodhat ahhoz, a Szerzői jogi törvény előírásai szerint, hogy művén a módosításokat maga hajtsa végre.
Vitás esetekben állásfoglalásért a területileg illetékes Kamarához kell fordulni. A területi Kamara előzetes etikai eljárásban vizsgálja meg a vitát.  Amennyiben ez nem hoz minden fél számára kielégítő eredményt, kamarai etikai, vagy bírósági eljárásnak van helye.

Az etikai eljárás csak etikai kérdésekben dönthet, szerzői jog által szabályozott kérdésekben nem. Abban az esetben, ha az eredeti tervező az egyetértő hozzájárulását megtagadja, az ez irányú jognyilatkozatot a területileg illetékes kamara javaslata alapján kizárólag csak bírói ítélet pótolhatja.

A fentiekből következik, mind a Szerzői jogi törvény, mind a Magyar Építész Kamara etikai szabályai szerint beavatkozó tervező az eredeti tervező előzetes hozzájárulása nélkül annak művén semmilyen áttervezést nem végezhet. A megállapodásra irányuló szándék igazolása nem elégséges, a megkeresett eredeti tervező nem válaszolása semmilyen körülmények között nem tekinthető a hozzájárulás megadásának. A beavatkozó tervezőnek előzetesen kell megállapodnia az eredeti tervezővel, az elkészített terv utólagos megküldése etikai vétség és törvénysértő.

Szalay Tihamér
elnök
MÉK Etikai-fegyelmi Bizottság

Nyomtatásban megjelent az ÉPÍTÉSZ KÖZLÖNY 2006. júniusi számában.