A 3h Építésziroda pályaműve a gyökerekhez való visszanyúlás és a kor igényeihez való alkalmazkodás kettősségéből kiindulva a tervezési területre jellemző tömegalakítással reagált a tervezési feladatra, a külön épületekben elhelyezett funkciókat alternatív közösségi közlekedőrendszerrel összekötve.
Bevezető – Alapgondolatok, összefoglaló
"...3 Mert olyanná lesz, mint a víz mellé ültetett fa, amely a folyó felé bocsátja gyökereit, és nem fél, ha hőség következik, és a levele zöld marad; és a száraz esztendőben nem retteg, sem a gyümölcsözéstől meg nem szűnik."
(Zsolt. 1,3)
"...3 És olyan lesz, mint a folyóvizek mellé ültetett fa, a mely idejekorán megadja gyümölcsét, és levele nem hervad el; és minden munkájában jó szerencsés lészen. "
(Zsolt. 1,3)
Kiválóan mutatja a fenti zsoltár Károli-féle és Károli revideált fordítása, hogy milyen fontos egyrészt a gyökereinkhez való visszanyúlás, másrészt éppolyan elengedhetetlen mai világunkban a kor igényeihez való alkalmazkodás. A keresztyéni értékek megőrzése mellett a 21. század elvárásainak megfelelő oktatási terek sokszínűsége, a közösségi terek flexibilitása egymás szövetségeseként kell működjön.
Kiemelt figyelmet fordítottunk az intézmény keresztyén értékrendjével való összhangra, ahol az iskola a diákok életében meghatározó szerepet betöltő hagyománytisztelő, elfogadó szeretetre épülő közösségteremtő helyszínné válik. Ezen értékőrző célok mellett kiemelt szerepet kapott a tervezés során, hogy a reformoktatás igényeit biztosítsa az iskola épülete és terei. Fontosak a flexibilis oktatási terek, ahol a csoportos és az egyéni munkához megfelelő téri viszonyok alakulnak ki, az alternatív tanuló terek, amelyek közös, kreatív gondolkodásra sarkallják a diákokat, és azok a nagy közösségi funkciók, amelyekben a gyülekezet és a diákok lelki közössége helyet talál.
Az új iskola szellemisége akkor sikeres, ha az iskola közössége és az Újvárosi Gyülekezet szimbiózisban segítik egymás működését. Továbbá a tervezett beavatkozás akkor éri el a célját, ha építészetileg gazdagítja a kialakult városképet, és minél több szálon kötődik a környezetéhez. Az épület nyugodt, múló divatoktól mentes formálásával takarékosságot és reformátusi tisztaságot sugall, anyaghasználatban is a mértékletesség és a hagyománytisztelet jellemzi.
Építészeti kialakítás, funkciók, funkciók kapcsolódása, közlekedési koncepció
Építészeti kialakítás. A tervezési terület főként kisvárosi lakóövezet jellegű területen helyezkedik el, a Bucka-városrész szívében, ahol jellemzően földszint +1 szintes családi házak találhatóak. Fontosnak tartottuk, hogy ehhez illeszkedjen a tömegalakítás, amely a tervezési programot hivalkodástól mentesen tudja befogadni.
Ezt biztosítja az általunk felvetett javaslat, amelyben a tömegalakítás az egyszerűségre és a mértéktartásra törekszik, a környezetbe való illeszkedést, a gazdaságosságot és a református szellemiséghez hű építészeti formálást szem előtt tartva.
Az egyes funkciók külön épületegységekben kapnak helyet, amelyet egy alternatív közösségi közlekedőrendszer köt össze. Ez lehetőséget ad arra, hogy minden épületegységből kinézve az iskolaudvar látható, hogy a fókuszált figyelem egy-két pillanat alatt nyugovóra térhessen és új töltetet kapjon a tanóra befejezéséhez.
Az épület alapvetően földszint + egy emelet magas, és a helyiségcsoportok funkcionálisan el vannak különítve épületegységenként:
két külön épületben elhelyezett egység:
A funkcionális egységek magastetővel vannak ellátva, amely a program léptékét kisebb egységekre bontja tömegképzésben. Így harmóniát talál az épület a meglévő városképpel, hiszen elszórtan alakulnak ki családias léptékű magastetős tömegek.
A szolgálati lakások és az üzemeltetési-gazdasági funkciók két külön épületben találhatóak, egyrészt a külön működtethetőség, másrészt az ütemezhetőség miatt.
Ütemezhetőség. A tervezett fejlesztés kiemelt szempontja a projekt ütemezhetősége: A bontott tömegnek és a funkciók csoportosításának köszönhetően ez lehetővé válik. A kivitelezést 3 ütemre bontva javasoljuk megvalósítani:
Első ütemben az oktatási funkciók megvalósulását javasoljuk, az aula tömegével kiegészülve. Második ütemben a tornacsarnok épülete valósulna meg, a városrész igényeit is kielégítve. Harmadik ütemben az étkező, a kápolna, az üzemeltetési egység és a szolgálati lakások épülnének meg.
Funkciók. Azok a funkciók, melyek nem csupán az iskolások, hanem a városlakók igényeit is kiszolgálják a Csónakos utcához közel helyezkednek el. Ilyenek a közösségi terek, mint az aula vagy a kápolna, valamint a tornacsarnok, melyek egymás felé fordulva egy nyüzsgő városi teret hoznak létre Bucka-városrész lakói számára. Az oktatási funkciók a telek hátsó területén kapnak helyet ezáltal egy csendes, nyugodt környezet alakul ki a gyerekek számára. Ez a helyzet lehetőséget ad a tóhoz való kapcsolódáshoz is.
Az oktatási egységek kialakításánál meghatározó gondolat volt, hogy olyan egységként működő térrendszer alakuljon ki, mely a tájolását tekintve figyelemmel van a benapozásra, így az osztálytermek egytől egyig természetes fénnyel megvilágítottak. Továbbá a kialakított rendszer lehetőséget ad az alsó és felső tagozatok különböző csoportosított elrendezésre. Kialakításuknak köszönhetően flexibilisen berendezhetőek, teret adnak a hagyományos, frontális oktatáson kívül a kiscsoportos, páros vagy akár egyéni tanuláshoz, ellenben rendelkeznek pihenésre is alkalmas "kuckókkal". Közvetlen az osztálytermek közelében kapnak helyet a csoportszobák, melyek határai szabadon alakíthatóak. Ezekhez hasonló alternatív tanulóterek a központi közlekedőrendszer mentén is kialakulnak, így az elszakadva a hagyományos folyosó jellegtől, az iskola közösségi tereként tud működni.
Közlekedési koncepció. A Csépi út és a Csónakos utca telken belüli sorompóval lezárható új összeköttetésével és a Csónakos utca kibővítésével az intézmény üzembe helyezésével várható megnövekedett autós forgalmat szabályozni tudjuk. A gyalogos forgalmat és a Tündérkert Óvodával való kapcsolatot a parkoló és a Csónakos utca mentén elhelyezett járda biztosítja. Az épületen belüli közlekedést széles folyosók látják el, melyek, mint közösségi terek funkcionálnak, teret adva a kötetlen beszélgetéseknek, játszásnak.
Tájépítészeti-kertépítészeti koncepció
A táj- és kertépítészeti koncepció nagyban támaszkodik a kialakult épülettömeg vonalvezetésére és funkcionális kialakítására. Nagy hangsúlyt fektettünk a 21. századi igények kielégítésre, miszerint a rohanó gyermekkort, a gyors képernyőket a sok zöld, természetgazdag környezet tudja ellensúlyozni. Ezért minden épületegység között kis udvarokat alakítottunk ki, amelyek a kapcsolódó funkciókhoz és használóihoz vannak tervezve változatos és színvonalas rekreációs felületekkel kialakítva.
A zöldfelület kialakításánál figyelmet kapott a biodiverzitás fontossága, hogy a klímaváltozást minél jobban le lehessen lassítani mikrokörnyezeti szinten. Minden burkolt területnél kiemelt célunk volt több fa ültetése is, hogy természetes árnyékot, szellőt tudjon biztosítani az adott területnek.
A növények kiválasztásánál szerepet játszott a flóra és fauna sokszínűvé tétele, és a keresztyén értékek képviselete olyan apró jelzésekkel, mint vadszőlő, gyümölcsfák telepítése.
Szerkezeti rendszer kialakítása
Homlokzat- és tömegképzés. Az épület kisebb egységekre bontott nyeregtetős tömegeit egy extenzív zöldtetővel borított lapostetős közlekedőrendszer fogja össze. Ez a kétszintes térrendszer nagy üvegfelületekkel nyit a külvilág felé, így szempont volt a megfelelő árnyékolórendszer megtalálása. Ezt egy egységes függőleges osztású fa lamellarendszer biztosítja. Az épülettömbök homlokzati anyaghasználatban a természetes és újrahasznosított építőanyagokra fektettük a hangsúlyt. A bontott téglafelületek barátságos hangulatát a fedett-nyitott terek mennyezeti faburkolatának és a fa nyílászáróknak a melegsége, a helyenként megjelenő nyersbeton felületek keménysége egészíti ki. A tetőhéjalás kiválasztásánál a környezethez való illeszkedés játszott szerepet, így a magastetőkre hagyományos vörös cserépfedés került. A homlokzati részletképzés letisztult és elegáns megoldásai az oktatási egységek épülettömbjeinek végfalán téglából kialakított domború rakásminta, valamint a kápolna áttört téglafala, mely belső térbe jutó fényjátékával a terem szakrális jellegét erősíti.
Belső terek anyaghasználata. A református építészet hagyományainak is megfelelve törekedtünk a tartós és egyúttal időtálló megjelenésű anyagok használatára. Ennek értelmében az intézmény főbb tereiben a kő, fa és vakolat dominálnak. Ezt a szigorúságot feloldva a közösségi terekben megjelennek a színek, amorf minták, melyek egy igazán barátságos belső világot hoznak létre, közelebb hozva azt a használók, azaz a gyerekek számára. A padló- és falburkolatok kialakítását meghatározta a sport- és üzemeléstechnológia. A közönségforgalmi terekben törekedtünk a világos, homogén megjelenésre, illetve a megfelelő akusztikára.
Fenntartható és környezettudatos építészeti megoldások
Környezettudatos építészeti megoldások. A tervezés során törekedtünk egy korszerű, fenntartható és környezettudatos épület kialakítására. Célunk, hogy a jövő generációi számára megfelelő, hosszú élettartalmú épületet alkossunk. Az újrahasznosított anyagok használata, mint a bontott téglaburkolat egy szerethető épületet adnak a közösségnek, ugyanakkor a homlokzat átszellőztetett légréses kialakítása megfelelő komfortérzetet nyújt a belső terekben. Az épület felmelegedése ellen az üvegfelületek előtt alkalmazott fa lamellás árnyékolás egy esztétikailag is igényes megoldás. Az épület legtöbb helyiségében a természetes átszellőzés biztosított. A tornác megjelenése az aula tömegformálásában egy, a hagyományokhoz is visszanyúló árnyékoló szerkezetet eredményez.
3h Építésziroda
Szerk.: Hulesch Máté