Épülettervek/Hallgatói terv

Szigetvár városfejlesztési akciótervének megalapozása hazai és külföldi példák alapján

2007.08.21. 09:00

Berkecz Balázs diplomamunkája
PTE-PMMK Településmérnök Egyetemi kiegészítő szak

A városrehabilitáció megvalósítására önkormányzati politikai akarat szükséges. A települési önkormányzatnak fel kell ismernie, hogy egy bonyolult, nagy volumenű, több választási cikluson átnyúló időtartam alatt megvalósítható városrehabilitációs akciót nem valósít meg helyette senki más: sem a befektetők, sem az ingatlanfejlesztők, sem a régió, sem a kormány, sem az Európai Unió. A felsoroltak azonban mind partnerek lehetnek egy jól megtervezett és alkalmas eszközökkel végrehajtott városrehabilitációs akció megvalósításában, aminek finanszírozásában fontos szerepük lehet a közszféra és a magánszféra strukturált együttműködése keretében.

Léteznek azok az európai metodikák, szervezeti, jogi és finanszírozási eszközök, amelyekkel egy önkormányzat kézben tudja tartani és el tudja vinni a városfejlesztés és városrehabilitáció folyamatát addig a pontig, ahol a stafétabotot átadhatja a magánszféra szereplőinek, amelyek az önkormányzati fejlesztés által megteremtett előfeltételek alapján piaci alapon meg tudják valósítani építési projektjeiket.
Az említett metodikák és eszközök összehangolt alkalmazása alkotja a közszféra és a magánszféra strukturált együttműködésén alapuló városfejlesztés modelljét.
Az említett eszközök rendszere az Európai Unió alapító országaiban – különösen Franciaországban – rendkívül gazdag és kifinomult, összefüggő rendszert alkot kifejlett jogi szabályozási háttérrel. A Középső-Ferencváros sikeres városrehabilitációja a francia minta adaptálásán alapul. Ennek a gyakorlatnak a Magyarország EU csatlakozása (2004) előtti 12 éves története bizonyítja, hogy a közszféra és a magánszféra strukturált együttműködésén alapuló városfejlesztési modell kevésbé kifejlett jogi szabályozási háttér mellett, az adott ország jogi szabályozása alapján rendelkezésre álló eszközök kevésbé gazdag és kifinomult volta esetén is eredményesen alkalmazható.

 

 

 

Egy városrehabilitációs akció egy folytonos vonallal lehatárolt, összefüggő települési területen értelmezhető az előkészítés és a megvalósítás szempontjából. Ez a lehatárolt terület a városfejlesztési és városrehabilitációs akcióterület. Mivel a városfejlesztési akció azt jelenti, hogy az adott komplex városrehabilitációs elképzelést az önkormányzat meghatározott idő alatt, meghatározott pénzügyi paraméterekkel és meghatározott minőségben akarja megvalósítani, a folyamatnak zárt logikai rendszert kell alkotnia, aminek térbeli szempontból előfeltétele a térbeli lehatárolás.
Az operatív tervezés és előkészítés alapvető eszköze a városfejlesztési akcióterületre kidolgozott komplex városfejlesztési akcióterv. Az akcióterv egymással koherens rendszert alkotó operatív városfejlesztési koncepcióból és pénzügyi koncepcióból áll, ami a megvalósítás fent említett folyamatát képezi le műszaki és pénzügyi paraméterek formájában.

A megvalósítás legfontosabb szervezeti, jogi és finanszírozási eszközei:

  • a hivataltól és az önkormányzati belső politikai küzdelmektől elkülönített szervezetként, önkormányzati többségű vegyes tulajdonú gazdasági társaság (SEM) formájában működő professzionális megvalósító szervezet,
  • az adott ország adottságainak megfelelő megállapodás az önkormányzat és említett városfejlesztő szervezete között a városrehabilitáció megvalósítására; a magyarországi példa mutatja, hogy ahol a városrendezési jogi szabályozási háttér kevésbé fejlett mint Franciaországban, a polgári jog adta keretek között, ott is meg lehet találni azt a konstrukciót az adott szerződés tekintetében, ami biztosítja, hogy társaság az önkormányzat szempontjából a lehető legkedvezőbb feltételekkel, az önkormányzat nevében és számlájára hajthassa végre a városrehabilitációs akciót,
  • az önkormányzatnak önmérsékletet kell tanúsítania és vállalnia kell, hogy a városrehabilitációs akció megvalósítása során az akció eredményeként keletkező bevételeket nem vonja el más önkormányzati célok finanszírozására, hanem visszaforgatja az akció következő lépéseinek finanszírozásába.

Berkecz Balázs diplomamunkája
PTE-PMMK Településmérnök Egyetemi kiegészítő szak 2007