A tervezési helyszín szülővárosom, Kecskemét belvárosának egyik meghatározó tere, a Katona József tér, ahol a helyi színházi élet központja, a Kecskeméti Katona József Színház is található. A projekt egy új kamaraszínház létesítésére tesz javaslatot a jelenleg a téren található, funkcionálisan abszolút oda nem illő benzinkút helyére – egyrészt a jelenlegi kamaraszínház kényszerű költözésére való tekintettel, másrészt a nemrégiben megszületett belvárosi fejlesztési terveket alapul véve. Ezzel amellett, hogy megoldást kínál egy aktuális városi problémára, egy olyan komplex kulturális tér kialakítását is célul tűzi, ami az egyre pezsgőbb színházi- és fesztiválélet meghatározó pontja lehet – „A kultúra tere”.
Tervem legfontosabb, legkidolgozottabb eleme maga az új kamaraszínház, emellett azonban javaslatokat tartalmaz olyan, a nagyszínházat is érintő átalakításokra (kávézó) és komplex téralakításra (zöldfelületek, szökőkutak, parkolás), ami elősegíti a téren zajló élet fellendítését, így ezt a helyet is aktívan bevonva a városközpontban zajló programok színterébe.
Az érintett tervezési terület Kecskemét főteréhez közel eső Katona József téren helyezkedik el, jól megközelíthető mind a gyalogos, mind az autós forgalom részére. Beleesik a város körgyűrűs szerkezetének kisebbik gyűrűjébe. A teret az 1800-1900-as években épült házak határolják lakó és közösségi funkciókkal. Itt található a Kecskeméti Katona József Színház. Választásom a színház mellett lévő benzinkút telkére esett, mely elbontása után újrahasznosítanám ezt az értékes területet. A színház és környezete a város főterétől kissé kijjebb eső részen, de még látótávolságon belül van. A színház parkja és annak idős fái kellő intimitást adnak a helynek, ugyanakkor a színház kiemelt pozíciója meghatározó látványt nyújt minden irányból az érkezőknek. A nagyszínház környezetében található az Üzemszínház, a térről nyíló Erkel utcában a jelenleg még működő Kamaraszínház. A városháza udvarában nyaranta egy szabadtéri színpad működik. A Trombita utcában vannak a színészlakások, illetve a térre néz az egykori színháznak helyt adó épület is. Ebben a közegben a jelenleg működő benzinkút egy sötét foltot képez. A jelenlegi autós forgalom és autós parkolók is csökkentik a tér minőségét, illetve meglétükkel elszakítják a színház terét a főtértől.
A szemközti oldalon a teret határoló 2-3 szintes házak földszintjén teázók és kávézók szabadtéri teraszai kezdték el kiszorítani a parkoló autókat. Az úttesten létesített fedetlen teraszok szerves kapcsolatot képeznek a térrel, a téren átáramló forgalommal. Ez az irány is azt mutatja számomra, hogy a jelenlegi helyzet csak egy ideiglenes megoldás, mivel a teret elkezdték az emberek visszafoglalni az autós forgalomtól. Ezen az úton indulva adok egy javaslatot a tér rendezésére, élhetőbbé tételére.
A színházi élet régóta nagy jelentőséggel bír Kecskemét életében. Katona József már 1826-ban kezdeményezett egy állandó játszóhelyet, ami csak 1833-ban valósult meg. Kovács László 1868-ban alakítatta át magtárát a „Kecskeméti népszínház”-zá. Egy ilyen méretű városnak azonban jelentősebb színházépültre volt szüksége. El is határozták az 1886-os középület-építési program keretében, hogy új színházat építenek, helyét azonban csak meglehetősen sok vita után, 1894 májusában döntötték el.
Végül a városházától nem messze kapott helyet a Kecskeméti Katona József Színház, mely 1895-ben épült a bécsi Fellner és Helmer cég tervei alapján, s a millenniumi ünnepségekhez kapcsolódóan avatták fel. Sokan a Víg színház kicsinyített másának tartják. A hasonlóság nem meglepő, hiszen egy időpontban épültek. Ma a nagyszínházban találhatóak a szintén a téren lévő Üzemszínház és jelenleg a szomszédos Erkel utcában működő Kamaraszínház igazgatását szolgáló irodák. A jegypénztár a nagyszínház oldalában található, valamint színházakat kiszolgáló díszlet és kellék raktár is itt kapott helyet. Így a nagyszínház kiemelt szerepe adott, amin a vezetőség nem is szeretne változtatni.
A színház jelenleg is nagy népszerűségnek örvend, aktív színházi élet fogadja az érdeklődőket. Az épület funkcionálisan jól működik, az előadások igényesek, előkelő hangulatban zajlanak. Egy-egy ilyen jó hangulatú előadás után az embereknek kedvük lenne még egy teára, vacsorára a színházban, vagy a színház közelében maradni, ahol esetleg még az előadó színészek is megjelennek, de erre az előadás végeztével bezáró színház büféjében nincs lehetőség, illetve a környékben sem.
Rendszeres színházlátogatóként, saját tapasztalataimra is alapozva úgy látom, hogy az ide érkező emberek és a városi autós forgalom keresztezése kellemetlen helyzeteket hoz létre, mind a parkolási lehetőségek hiányosságaiból, mind az autós forgalmi úton való átjutás nehézségeiből adódóan. Probléma a jegypénztár pozíciója is, mely jelenleg elvész a színház körül parkoló autóktól, melyekkel színészek és színházi dolgozók érkeznek. A színész bejárat előtti terület alkalmatlan a felkészülési próbák szüneteiben a pihenésre.
A színház ősfás parkja két emlékműnek ad helyet a színház két oldalán, azonban nincsenek padok, rossz a közvilágítás, a tér rendezése és karbantartása is elhanyagolt, ezért az emberek nem szívesen használják a teret. Nagy utak veszik körbe, ami egyrészt elvágja a várostól, másrészt az ott tartózkodás a zaj miatt kellemetlen. Továbbá a mostanra kialakult megoldatlan és bonyolult autós közlekedési és parkolási rend szükségessé teszi a terület átgondolását, újraértelmezését.
A főtér életében nagy szerepet játszanak az évente ismétlődően megrendezett kulturális és vásáros programok, melyek minőségüknek és hangulatuknak köszönhetően egyre nagyobb tömegeket mozgatnak meg, s ilyenkor megtelik a főtér emberekkel, árusokkal és pavilonjaikkal. Ez az egyik oka annak, hogy a városfejlesztési terv abba az irányba mutat, hogy a kiskörút nyomvonala módosulni fog, hiszen a lakossági igények, vélemények és az évente visszatérő rendezvények igénylik a főtér gyalogos forgalmú területeinek bővítését, olyan terek, parkok, sétáló utcák létrehozását, mely lehetőséget ad a társasági élet kibontakozásának.
A fejlesztési javaslat három fő eleme:
1. Autós forgalom elterelése
2. Gyalogos területek és rendezvény helyszínek kialakítása, rendezése
3. Parkolási problémák orvoslása
A javaslat alapja tehát a belvárosi magot körülölelő Kiskörút nyomvonalának áthelyezése, ami által a belváros gyalogosok által birtokolt területe megnőne, illetve az eddig „levágott” Katona József tér a belső tér-együttes szerves részévé válna.
A belváros jelenleg is több kisebb- nagyobb tér és zöldfelület együttese, azonban ezek megfelelő összeköttetés híján, ill. a belső autós forgalom miatt nem tudnak igazán egységként működni. Ezért az autós forgalom kizárása, lecsökkentése után szükséges az egyes terek identitásának erősítése (például. Széchenyi tér – „Ifjúság tere”, Katona József tér – „Kultúra tere”), hogy ne csak fesztiválok alkalmával, de a hétköznapokban is kellemes időtöltést nyújthassanak. Az új, átstruktúrált terek közötti kohéziót pedig a gyalogos passzázsok biztosítanák.
A parkolás a belvárosban jelenleg sem megoldott, hiszen az utcán lévő parkolók rendezvények alkalmával (esküvő, színházi programok, fesztiválok) nem biztosítanak elegendő helyet, és esztétikailag is nagymértékben rontják a környék hangulatát. Erre megoldásként mélygarázsok létesítése javasolható, ha szükséges több szakaszban megépítve.
Az Erkel utcába jelenleg egy iskola biztosít helyet a kamaraszínház működéséhez, de a jövőben az iskolának szüksége van a helyre, ezért a kamaraszínház áthelyezését fontolgatják. Ez, és az autós utak megszűnése következtében a Főtér és a színház tere szerves kapcsolatba kerül egymással. Az eddigi autós utak gyalogos forgalmú területté alakulása után a benzinkút oda nem illő funkcióvá válik. A jelenleg is meglévő térre- színházra néző kávézók és teázok szabadtéri teraszai is új értelmet kapnak.
A nagyszínház – Üzemszínház – színészlakások – színház alatti új térre nyíló kávézó és az új Kamaraszínház kapcsolatából jön létre Kecskemét új tere, a „Kultúra tere”. Ez a jelenleg is zajló színházi életet még pezsgőbbé, közvetlenebbé tenné. A színház előtti autós forgalmú út sétálóutcává alakul, mely így szervesen összekapcsolja a teret a város főterével. A Batthyány utca alatt mélygarázs parkoló kerül kialakításra, melybe a Trombita utca, Batthyány utca találkozásánál lehet lehajtani. Gyalogos feljárója a tér főtérhez közelebbi pontján található, mely kényelmes megérkezést biztosít a nagyszínházba érkezőknek is. A másik kijárat a kamaraszínház pince szinti bejárata.
A tér eredeti elképzelését figyelembe véve a helyszín rendezése és a park megújítása mindkét oldalra kiterjed, a kamaraszínház ellenpontjaként a tér másik oldalán a park rendezésén túl egy étterem „pavilon” teszi vonzóbbá és élőbbé a teret. A színész bejárat előtti rész szabadtéri lelátóvá alakul, mely a Kamaraszínház hátsó homlokzatával moziként, nyitott állapotban szabadtéri színházként működik együtt. A Kamaraszínházba történő megérkezést fasorokkal, padokkal és zöld pihenőszigetekkel ellátott térsor gazdagítja, valamint a bejárat előtti téren egy burkolatba süllyesztett szökőkút is helyet kap. A meglévő vendéglátóhelyeket, a nagyszínház alagsorának átalakításával létrejövő térre nyitott új kávézót és az új Kamaraszínházat ez az új találkozási pont kapcsolja össze. Az így kialakult térhelyzetek lehetőséget adnak a színészekkel való találkozásra, szabadtéri rendezvények lebonyolítására és az előadás utáni kikapcsolódásra a Katona József téren.
A Katona József Színház kitüntetett szerepét mind funkcionálisan, mind esztétikailag figyelembe kellett venni, s az új és régi épület viszonyát e szerint alakítani. Fontos, hogy a nagyszínházban lévő ellátó funkciókon (irodák, igazgatás, raktárak) kívül az új épület önállóan is képes működni, kisebb előadások, rendezvények lebonyolítására alkalmas legyen. Így lehet életképes napjainkban, s így állíthatja elő a fenntartásához szükséges bevételt. Az új színház pozícióját tovább erősíti a nagyszínház és Üzemszínház közelségéből adódó közvetlen kapcsolat, ami a szükséges kellékek könnyű mozgatásakor sem mellékes. A nagyszínház és a Kamaraszínház közt a felszíni kapcsolaton túl egy térszín alatti összeköttetést is kialakítottam, amely egyben a Kamaraszínház kellékraktára lett. A megközelítési útvonalakat úgy terveztem, hogy a raktár és a közönségforgalom ne keresztezze egymást, illetve felépítésének szerkezete a nagyszínházhoz hasonló irányokból történjen.
A környezet park jellege, a telek adottságai, a meglévő utcavonalak, a környező épületek nyeregtetős kialakítása és a nagyszínház kiemelt helyzete együttesen befolyásolták az épület formáját. Tanulmányoztam a különböző irányokból való megérkezést, a tér használatát és törekedtem olyan épület tervezésére, mely szervesen együtt tud működni környezetével. A színház átláthatóságának köszönhetően nem zárja le a teret, hanem hívogató, aktív része annak.
A homlokzat csak a nagyszínház felőli oldalon vált üvegről tömör felületre, ahol a belső mag hozzáér a külső burokhoz. Ezen a felületen az előadó tér ki is nyitható egy felemelhető fallal, mely az előadások változatos lebonyolítását teszi lehetővé. Az épület előterében zajló eseményeket bárki láthatja, ha elhalad a téren. Ez a transzparencia és kapcsolat az, ami lehetővé teszi, hogy az előadások szüneteiben a nézők a kinti téren is pihenhessenek, szemmel tartva a benti eseményeket. A nagy előcsarnok elegáns megérkezést biztosít a felszínen és a mélygarázsból érkezőknek egyaránt. A pince szintről, ahol a kiszolgáló funkciók kaptak helyet, az egykarú acél lépcsőn túl két irányba nyíló lift (teher/mozgássérült) vezet a földszintre. Az épület fedése alacsony hajlásszögű tetővel történik reagálva a környező nyeregtetős házak tömegformálására. Az épület párkánya hangsúlyos elemként fut körbe a homlokzat tetején, melyet a függönyfal függőleges bordáinak változatos kiosztása tesz még izgalmasabbá.
Az épület földszintjén az előadótér és előcsarnok, azaz a közönségforgalmi terek kaptak helyet, míg minden szükséges kiszolgáló funkció (öltözők, mosdók, gépészet, raktár) a pincébe került. Mivel a színész- és személyzeti öltözőknek természetes fényigénye van, a megvilágításukat az előadótér két oldalán létrehozott bevilágító légterekből oldottam meg.
Az épület sajátossága a többcélúan felhasználható előadótér. Ezt szolgálja a mobil nézőtér is, mely szükség szerint mozgatható, illetve összecsukható. Alaphelyzetben a hagyományos nézőtér – színpad felállással működik a kamaraszínház, ekkor 120 fő részére van ülőhely (benti előadás 1.). Kisebb felolvasó esteken illetve egy előadós zeneesteken a mobil nézőteret összecsukják, a színpad középre kerül, s a nézők eköré szerveződnek, 50-130 főig (benti előadás 2.). Az igazi attrakció azonban a felnyíló fal, ami lehetővé teszi a belső tér kibővítését. Az előadó tér nagyszínház felőli oldala megnyílik, a hagyományos nézőtér – színpad helyzet átalakul, s a színpad a két nézőtér tengelyvonalává válik. A benti 120 fős nézőtér plusz 50-80 fővel bővül (szabadtéri nézőtér). Extrém esetben az előadás a szabadtérbe helyezhető, így felcserélődik a hagyományos felállás, a színpad kerül a szabadba, míg a nézőtér fedett részen marad (szabadtéri színpad). A kamaraszínház zárt állapotában a színház felőli homlokzat szabadtéri vetítéseknek adhat helyet.
Köszönetet szeretnék mondani a többéves konzultációért és támogatásáért Vasáros Zsoltnak, a diplomamunkámhoz nyújtott segítségükért a szakági konzulenseknek, valamint az opponenciáért Zajácz Katalinnak.
Horváth Sándor