Szociális bérlakások társasháza a Józsefvárosban

Egyes becslések szerint Magyarországon körülbelül 30 ezren élnek hajléktalanként. A hazai ellátórendszer azonban csak 10 ezer embernek tud szállást biztosítani. Krizsó Bernadett terve a lakhatási szegénységre adna választ. 

A téma

Jelenleg Magyarországon a lakhatási szegénység rengeteg embert érint, többet, mint amennyit a különböző felmérések mutatnak. Vannak olyan becslések, miszerint 30 ezren élnek hajléktalanként, míg az ellátórendszer körülbelül 10 ezer embernek tud szállást biztosítani.



 

A diplomatervezést megelőző hónapokban igyekeztem annyi kutatómunkát végezni a témában, amennyit tudtam. Intézményről intézményre jártam, beszélgettem  szociális munkásokkal és hajléktalanokkal is. Ezek alatt a hónapok alatt számomra a legmegdöbbentőbb tény az volt, hogy egyre több a fiatal, 30 év alatti hajléktalan. Közülük van, aki az állami gondozás után nem sokkal utcára kerül, míg olyanok is vannak, akik a családalapítás után kerülnek nehéz anyagi helyzetbe és veszítik el lakhatásukat. Megfelelő jövedelem híján nem képesek fenntartani piaci albérletet, míg a szociális bérlakások száma annyira kevés, hogy szinte esélytelen hozzájutni egyhez.

A válasz



 

A Habitat for Humanity szervezet évek óta foglalkozik a kérdéssel és Elsőként Lakhatást! programjukkal keresik a megoldást erre a problémára. A program célja, hogy a szokásos szociális lépcső bejárása nélkül, az ellátórendszer kihagyásával a legnagyobb szükségletet biztosítják, mégpedig lakhatást. Ezt úgy oldják meg, hogy rossz állapotú önkormányzati lakásokat újítanak fel önkéntesek segítségével, melybe hajléktalan emberek költözhetnek be, „egyenesen az utcáról”. Mivel maga, az alap probléma szűnik meg, így ezzel megindul egy olyan gondolkodásbeli változás, ami elősegíti a társadalomba való visszailleszkedést. Az önkormányzati lakások száma véges, így szükség lesz olyan beruházásokra, melyek erre a problémára kínálnak megoldást. Olyan új építésű lakásokra és társasházakra lenne szükség, melyek lakói integrált módon tudnak együtt élni, és megfizethető bérletidíjakat biztosítanak

A helyszín



 

A tervezési helyszín a 8. Kerület, Illés utca. A helyszínválasztás a téma alakulásával párhuzamosan kristályosodott ki. Azt már az elején tudtam, hogy Budapestre, azon belül is Józsefvárosba szeretnék tervezni. Ezek után elkezdtem keresni egy olyan területet, ami az adott funkció szempontjából ideális. Fontosnak tartottam, hogy ez a szociális funkció ne a város szélére kerüljön, könnyen megközelíthető, belvároshoz közeli helyet kapjon. Így találtam a Kálvária tértől nem messze elhelyezkedő hármas foghíjtelket, melyet a tervezéshez összevontam egy nagy építési telekké.

A ház

Az általam tervezett épület a jelenlegi lakhatási szegénységre reagál. Elképzelésem szerint az Elsőként Lakhatást! program elveit továbbgondolva, egy szociális bérlakásokból álló társasház épül. A lakóközösségét tekintve a lakások többségébe korábban hajléktalan fiatalok kapnak helyet a családjukkal vagy egyedül. Emellett szeretnék a társasházban helyet biztosítani egyetemi hallgatóknak is, akik nem tudják megfizetni a jelenlegi albérleti árakat, valamint olyan önkormányzati dolgozóknak és családjuknak, akiknek szintén megfizethető lakhatásra van szükségük. Azt gondolom, hogy egy ilyen bérlakásrendszer a lakások alacsony bérleti áraival és a kialakuló integrált környezetével enyhítheti a jelenlegi kilátástalan helyzetet.





 

Az épület maga egy pince (mélygarázs), plusz földszint, plusz 4 szintes többlakásos társasház. A földszintre nem lakásjellegű funkciókat terveztem. Ilyen például a 100 adagos, melegítőkonyhás menza és az ehhez tartozó mosdóblokk, egy iroda, melyben a Habitat for Humanity magyarországi csoportja költözhet, valamit 2 oktatási terem, melyben felnőtt oktatás, illetve csoportos foglalkozások folyhatnak. Ezen kívül az épület egy részébe kiadható üzlethelyiségeket terveztem, melyek bérletidíja hozzájárulnak a társasház fenntartásához. A felső 4 emelet lakószint, melyeken összesen 56 db lakásba költözhetnek be az arra rászorulók. Az épülethez kapcsolódik 4 udvarrész, melyek közül 2 az első emelet szinjére van emelve, a másik kettő pedig a földszinti közösségi funkciókat szolgálja ki. Míg az első emeleti kertek kizárólag a lakók számára nyitottak, addig az utcaszinten más jellegű terek jönnek létre. Az Illés utcáról nyíló, szinte az utcával egybefüggő udvar talán a legfontosabb része a tervnek. Ez a nyitott tér arra szolgál, hogy kialakulhasson a kapcsolat az utcával, ne egy zárt rendszer jöjjön létre. Szerettem volna, ha az általam tervezett épület aktívan kommunikál a környezetével és pozitív színfoltként jelenik meg az utcában.









Krizsó Bernadet