A felújítás következtében minden régi berendezési tárgyat kidobtak, és új gépészetet, légtechnikát, konyhatechnikát, és vizesblokkokat építettek be, valamint új burkolatot is kapott a hely. Egyedül a terek funkciójában maradt változatlan az állapot, a konyha és a vendégtér is eredeti elhelyezésben maradt.
A fő célkitűzés az alsó és a galériaszinten található vendégterek kialakítása volt. Az alsó szinten található kiszolgáló tér eredeti pultja bár a helyén maradt, azonban kisebb formátumban, így felszabadult a hely egy vizesblokk kialakítására is. A galéria szintjén egy irodát és egy raktárat is elhelyeztek. A gyorsan és lassan fogyasztó vendégek igényeit is igyekeztek kielégíteni: az alsó részen magas bárasztaloknál ehetik meg gyorsan a menüt, addig a galéria részen a kortárs festmények között ráérősen randizó párok normál méretű asztaloknál élvezhetik az ételeket.
A főhomlokzat falát mindenképpen le kellet verni, - amit így már sem anyagilag sem esztétikailag nem érte volna meg visszavakolni -, a bontás szerencsés következménye azonban, hogy egy "gyönyörü" téglafalra bukkantak mögötte, s lefixálva meg is hagyták. A falon található régi vésések, lyukak az izraeli siratófalat imitálják - a vendégek kis cetlin leírhatják a véleményüket az ételről és berakhatják a résekbe ezzel üzenve a szakácsnak. A vendégtér bádog lámpái az Attaboy iroda berendezéséhez hasonlóan ismét "talált tárgyak" - egy megszűnt pléh nyomó műhelyből kerültek ide.
Mivel a cég logója a bisztró kialakítása során változáson ment keresztül - a színes változat helyett egyszerűbb feke-fehér színvilágúvá finomult - a berendezés is alkalmazkodott az új arculathoz.
A fő koncepció nem egy kirívóan színes, design étterem kialakítása volt, hanem egy jó hangulatú, természetes anyagokból és formákból álló tér létrehozása volt, ahol a fókusz a "színes" ételeken, és az az által keltett kellemes érzésen van.
Horváth Réka Lilla