2010. október 12-én Varga Tamás oktatási dékánhelyettes előterjesztése alapján a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Karának dékánja - a tanszékvezetői kar és a hallgatói képviselet egyetértésével - engedélyezte az ötödéves hallgatók kari zárthelyi dolgozatának rendkívüli időpont megváltoztatását a Kolontáron történt tragédia áldozatainak megsegítésére. A tervekből kiállítás és kiadvány készült, amelyet az újjáépítéssel megbízott építészeknek is átadnak.
BEVEZETŐ
2010. október 4. hétfő
Tehetetlen rémülettel hallottuk a hírt a vörösiszap tároló gátszakadásáról. Több napon keresztül sem tudtuk feldolgozni a híradásokban látott tragédiákat, emberi sorsokat.
2010. október 11. hétfő
SEGÍTENÜNK KELL!!! ...de hogyan? A szakmánkat találtam a legalkalmasabbnak: teherbíró gyorsaságunkat a bajba jutottak és támogatóik megsegítésére. Fiatalos, kreatív, kortárs gondolatainkat, szakmai tudásunkat az újjáépítés megtervezésére.
Egy pillanat alatt kész volt a tervem az előrehozott hallgatói zárthelyi feladathoz. Az első szóra megvolt a széleskörű kari támogatás, az első felkérésre jöttek a kollégák, hogy speciális szakmai tudásukkal segítsenek a hallgatók tájékoztatásában!
2010. október 15. péntek
... és a hallgatók is az első üzenetre ott voltak a ZH előkészítő előadáson. Ott és akkor tele volt a K. 232 terem, s már ekkor együtt voltunk! Hiteles és pontos képet mutattunk be tudományos prezentációval, rengeteg szakmai ismerettel, érzelmi kötődésekkel. Az ötödik év derekán ebben a feladatban összeállt az építészeti komplexitás a szakmagyakorlás sűrűjében.
A hétvége kinek-kinek már munkával telt. Az igazi munka azonban hétfőn kezdődött.
2010. október 18. hétfő
Hallgató koromat idézte, hogy a felsőéves diákok bent az egyetemen készítik el tervezési zárthelyi dolgozatukat. Rajzolnak, ki kézzel, ki a laptopját használva. Bárhol is dolgoznak, együtt vannak. Együtt azokkal az ismeretlen emberekkel is, akiknek házakat terveznek, hogy segíthessük Őket a bajban, hogy szolidárisak lehessünk!
2010. október 25. hétfő
Köszönet a közel 370 hallgatónak a részvételért, minden egyetemi kollégámnak a segítségért!
Kérem fogadják segítségül terveinket további lehetőségeikhez ötletként, ha a bennük megfogalmazott gondolati csírák az Önök számára is értékesek, fejleszthetők, figyelmet felkeltők.
Varga Tamás DLA egyetemi docens
oktatási dékánhelyettes
A feladat
Fedél nélkül maradt családok a vörösiszap károsultak között. Idősek, fiatal házasok, kis és nagy gyermekes családok jelenleg ideiglenes helyen elszállásolva, rokonoknál, iskolák tornatermében. Van, aki elmenekült még a környékről is – megtehette - , de többen vissza szeretnének térni régi, megszokott lakóhelyükre. A házak, a kertek, a környezet az áradat vonalában lakhatatlanok, azonban a település többi részén még van esély.
Urbanisztikai szempontok
Az újonnan nyitott utcákban a hagyományos beépítést követően az épületek a telkek oldalhatárán állnak, az utca felé fésűs elrendezésben. Az egységes falukép érdekében az épületek a rajzokon jelölt építési vonalakra kerüljenek! A telkekre építhető épületek nettó alapterülete a meghatározó; a beépíthetőség szempontjából más beépítési mutató nem kerül most, a zh szempontjából meghatározásra.
Az 1-50 sorszámú telkeknél az általános telekszélesség 15,0 m, ettől csak a sarokpozíciókban térnek el, míg 52-84-ig a korábbi telekosztáshoz igazodóan 18m szélesek.
A helyi hagyományos építészeti karaktert a vakolt, oromfalas, nyeregtetős épülettípus jellemzi, melynek oldalán nyitott tornác is végig futhat. Az utcavonalra kihúzott főépületet a telek hátsó része felé melléképületek sora követte.
Építészeti szempontok
Az urbanisztikai beavatkozásokkal Kolontár nyugati részén a régi település struktúrához igazodó oldalhatáron álló beépíthetőségű lakóterület alakítható ki. A 600-800m2 nagyságú telkeken az utcára merőleges gerincű, magastetős, oromfalas, földszintes épületek elhelyezése javasolt. A Veszprém megyére jellemző, a déli Bakony településein szokásos arche-típus épület, kortárs átirata, de
A tervezési terület feltételezzük, hogy minden közművel ellátott. Minden épület esetében gondoskodni kell az épületgépészeti rendszerek megfelelő működési lehetőségéről, de alkalmazhatók pl. korszerű, energiatakarékos fűtési rendszerek is!
Az épületeket a kijelölt építési vonalra kell elhelyezni, maximális épületszélesség 7,5 m. Előny, ha a tervezés során a telkek szintkülönbségét figyelembe veszik!
Beadandó munkarészek:
A terv tetszőleges technikával, fehér FEKVŐ A/3 lapokra készüljön. A feladattal kapcsolatos összes információ letölthető: www.urbanisztika.bme.hu
Budapest, 2010. október 14.