...szóval cenzúra?
Ünnep vagy Rajk betiltása Veszprémben?
Részlet egy interjúból: Konrád György író kérdezi Rajk László építészt a veszprémi 1956-os Emlékműről
Az önkormányzati választás után a veszprémi Művészetek Házában Konrád György nyitotta meg Rajk László kiállítását, s az író ekkor már érezte, hogy akár gondok is lehetnek azzal az október 23-a tiszteletére készített emlékművel, amivel az előző városvezetés Rajkot bízta meg. Jól érezte, ám az emlékművet pénteken este mégiscsak fölállították. Az alábbi - rendhagyó - interjú oka ez. A kérdező: Konrád György. Válaszadó: Rajk László.
- Veszprémben a Művészetek Házában 2006. október 7-én megnyílt az emlékműterveidet összegező kiállításod, amelyen én mondtam megnyitó beszédet. Veszprémi barátokat kérdeztem az 1956-os emlékmű-terved fogadtatásáról. Bizonytalankodó arckifejezéssel a válaszolók a polgármester személyének változására utaltak, aminek a mű szellemi-művészi értékét illetően nincs - és normális körülmények között nem is lehet - jelentősége. Tudtam, hogy az emlékművet október 23-án fogják felavatni. Mi történt azóta?
- Aggodalmas megfigyelésed nem volt alaptalan, hiszen az elmúlt héten az események minden szempontból felgyorsultak. A Veszprémi 7 Nap-ban pénteken megjelent, hogy az avatóünnepség elmarad. Kezdett világossá válni számomra, hogy az új önkormányzati többség magát az emlékművet sem akarja megvalósulva látni.
- Mit jelent neked ez az emlékmű?
- Mindenekelőtt személyes kötelességteljesítést. Bár 1956-ban hétéves voltam, azok az emberek, akik a forradalmat csinálták, a későbbiekben mind személyes ismerőseim voltak. Nagy Imre, Donáth Ferenc, Vásárhelyi Miklós nekem Imre bácsi, Feri bácsi és Miki bácsi volt, mind-mind édesanyám, Rajk Júlia barátai. Irántuk és még igen sok más ember iránt el nem múló kötelességérzet él bennem, aminek szamizdatmunkámmal is kifejezést adtam, nem különben a párizsi Pere Lachaise temetőben felállított 1956-os emlékmű tervezésével. Ide sorolom a kivégzettek méltó eltemetésének napján, 1989. június 16-án a Hősök terén felállított - Bachman Gáborral együtt tervezett - ravatalt is. (...)
- ...szóval cenzúra?
Annak is nevezhetnénk. Azzal a korántsem új megjegyzéssel, hogy nem a mű témája, hanem alkotójának a személye eshetett kifogás alá, ami 1989. előtt is elterjedt gyakorlat volt mind az én esetemben, mind pedig másokéban.
- De az emlékmű mégis áll?
Igen, mert a közgyűlés döntését az én szememben nem érvényteleníti egy feljegyzés, és mert a tervezés és a kivitelezés során olyan partnerekre leltem, akiknek az elkötelezettsége 1956 eszméi mellett, nem volt gyengébb, mint az enyém.
A választásokig probléma nélkül zajlott a veszprémi színházkertben a Rajk László által tervezett '56-os emlékmű felállításának előkészítése, ám néhány nappal a politikai fordulatot hozó voksolás után - amikor a szabaddemokrata Dióssy Lászlót a fideszes Debreczenyi János váltotta a polgármesteri székben - a városháza építészeti irodája a kivitelezéssel kapcsolatban törvényességi észrevételt tett.
Az indoklás szerint erre azért került sor, mert egy rutinellenőrzés során kiderült, hogy az emlékműállítás eltért a kiadott engedélytől. Az építési hatóság szerint például az alapozás pontos helye és fajtája nem egyezik az engedélyben foglaltakkal, továbbá a zászló jellegű motívumok felületképzése is eltért a tervektől. Úgy tudjuk, hogy a polgármesteri hivatalban csupán egy feljegyzés született a szabálytalanságokról.
Az elmúlt héten befejeződött az emlékmű felállítása. Ennek ellenére az avatás elmarad. A városházán az a döntés született, hogy az emlékművet csak akkor szabad átadni, ha a város kivitelezésében készülő kiegészítő beruházások - a parkosítás és a dísztó - is befejeződnek, erre viszont egy hét nem elég.
A hivatalos ünnepséget, amelyen Debreczenyi János is beszédet mond, alig ötven méterrel arrébb, a színházkerti kopjafánál tartják.
A történtekről szerettük volna megkérdezni a polgármestert is, de lapzártánkig nem sikerült elérnünk. (Veszprémi tudósítónktól)
forrás: nol.hu, fotó: Rajk Judit
