Programok
"Sztálin csizmája" - kiállítás a Memento Parkban
2007.10.09. 12:23
”A kiállítás középpontjában a diktatúrát és a diktatúra bukását egyidejűleg jelképező, monumentális és megdöbbentő Sztálin-csizma áll; az elfojthatatlan szabadságvágy mítoszának világszerte ismert és elismert jelképe.” A Szoborpark/Memento Park építésze: Eleőd Ákos.
Megnyitó: október 11.
Kiállítás a Memento Parkban (Budapest, XXII. Balatoni út-Szabadkai utca sarok)
Megnyitó: 2007. október 11. (csütörtök) 15 óra
A kiállítás középpontjában a diktatúrát és a diktatúra bukását egyidejűleg jelképező, monumentális és megdöbbentő Sztálin-csizma áll; az elfojthatatlan szabadságvágy mítoszának világszerte ismert és elismert jelképe.
A kiállításnak helyet adó Memento Park a szabadság-mítosz szimbolikus pillanatait, a kiállítás három tematikus egysége a kortörténeti háttér drámai esemény-sorozatait idézi meg.
Három szimbolikus pillanat:
1956-ban, az egyre gyorsuló drámai események folyamatában:
Október 23-a reggelén még nem volt forradalom, estére viszont már „lánggal lobogott”. A kettő között volt, kellett lennie egy pontnak, amely a Forradalom születésének pillanata! Ennek állít emléket a Memento Parkban a Tanú tér keleti oldalán a Sztálin-dísztribün és a Csizma.
1989-90-ben, amikor - 33 évvel később - 1956 akarata beteljesült:
A rendszerváltás előtt még diktatúra volt, a rendszerváltás után már demokrácia. A kettő között szintén kellett, hogy legyen egyetlen pillanat, a két folyamat inflexiós pontja, amikor a diktatúra végképp elenyészett, és megszületett a demokrácia! (Amikor – egypártrendszeren túl, többpártrendszeren innen – még senki sem pártokban gondolkodott, csak a rendszerváltás tényének, bekövetkeztének nagyszerűségén.) Ennek állít emléket a Tanú tér nyugati oldalán az „Egy mondat a zsarnokságról”- Szoborpark.
2006-ban, a forradalom ötvenedik évfordulóján:
A Tanú téren megidézett szimbolikus pillanatok szabadság-mítoszát a „Csizma-emlékmű” avatása teljesítette ki, amelyre 2006. október 23-án, pontosan 21 óra 37 perckor, a Sztálin-szobor ledöntésének történelmi idő-pillanatában került sor. És a rövid, méltóságteljes, aktuálpolitikai üzeneteket teljes mértékben nélkülöző avatóünnepség után a Tanú tér aznap éjszaka Emlékhely volt, ahol mindenki letehetett egy szál virágot, gyújthatott egy mécsest, megemlékezvén 1956-ról , de egyben arról is, hogy 1989-90-nek köszönhető az 50. évfordulón a méltó megemlékezés lehetősége.
A Memento Park Tanú tere ezáltal a forradalom közös akaratának, és az
azt beteljesítő rendszerváltozás közös akaratának, a demokratikus szabadságeszmének állít emléket.
Három kiállítási egység:
A kiállítás három része a kortárs magyar történelem e három emblematikus „pillanatának” esemény-sorozatait dolgozza fel, szervesen kapcsolódva a Memento Park koncepciójához , - szimbolikus hangsúlyok kiemelésével bemutatva, érzékeltetve, átélve múltunk, közelmúltunk, napjaink drámai kordokumentumait.
Az 1956-os forradalom megidézése
A kiállítási egység, műfaját tekintve nem dokumentum-krónika kíván lenni, nem a szabadságharc 13 napját végigkövető-bemutató ismeretterjesztő tárlat. Koncepciója – kronologikus eseménysort, időrendet, a Kezdet és a Vég bemutatásával természetesen követve – a forradalom vértanú-létének máig ható üzenetét állítja középpontba: „ … ’56 hősei, áldozatai a vérüket adták azért a demokráciáért, amelyben ma élünk.”
Megnyitó: 2007. október 11. (csütörtök) 15 óra
A kiállítás középpontjában a diktatúrát és a diktatúra bukását egyidejűleg jelképező, monumentális és megdöbbentő Sztálin-csizma áll; az elfojthatatlan szabadságvágy mítoszának világszerte ismert és elismert jelképe.
A kiállításnak helyet adó Memento Park a szabadság-mítosz szimbolikus pillanatait, a kiállítás három tematikus egysége a kortörténeti háttér drámai esemény-sorozatait idézi meg.
Három szimbolikus pillanat:
1956-ban, az egyre gyorsuló drámai események folyamatában:
Október 23-a reggelén még nem volt forradalom, estére viszont már „lánggal lobogott”. A kettő között volt, kellett lennie egy pontnak, amely a Forradalom születésének pillanata! Ennek állít emléket a Memento Parkban a Tanú tér keleti oldalán a Sztálin-dísztribün és a Csizma.
1989-90-ben, amikor - 33 évvel később - 1956 akarata beteljesült:
A rendszerváltás előtt még diktatúra volt, a rendszerváltás után már demokrácia. A kettő között szintén kellett, hogy legyen egyetlen pillanat, a két folyamat inflexiós pontja, amikor a diktatúra végképp elenyészett, és megszületett a demokrácia! (Amikor – egypártrendszeren túl, többpártrendszeren innen – még senki sem pártokban gondolkodott, csak a rendszerváltás tényének, bekövetkeztének nagyszerűségén.) Ennek állít emléket a Tanú tér nyugati oldalán az „Egy mondat a zsarnokságról”- Szoborpark.
2006-ban, a forradalom ötvenedik évfordulóján:
A Tanú téren megidézett szimbolikus pillanatok szabadság-mítoszát a „Csizma-emlékmű” avatása teljesítette ki, amelyre 2006. október 23-án, pontosan 21 óra 37 perckor, a Sztálin-szobor ledöntésének történelmi idő-pillanatában került sor. És a rövid, méltóságteljes, aktuálpolitikai üzeneteket teljes mértékben nélkülöző avatóünnepség után a Tanú tér aznap éjszaka Emlékhely volt, ahol mindenki letehetett egy szál virágot, gyújthatott egy mécsest, megemlékezvén 1956-ról , de egyben arról is, hogy 1989-90-nek köszönhető az 50. évfordulón a méltó megemlékezés lehetősége.
A Memento Park Tanú tere ezáltal a forradalom közös akaratának, és az
azt beteljesítő rendszerváltozás közös akaratának, a demokratikus szabadságeszmének állít emléket.
Három kiállítási egység:
A kiállítás három része a kortárs magyar történelem e három emblematikus „pillanatának” esemény-sorozatait dolgozza fel, szervesen kapcsolódva a Memento Park koncepciójához , - szimbolikus hangsúlyok kiemelésével bemutatva, érzékeltetve, átélve múltunk, közelmúltunk, napjaink drámai kordokumentumait.
Az 1956-os forradalom megidézése
A kiállítási egység, műfaját tekintve nem dokumentum-krónika kíván lenni, nem a szabadságharc 13 napját végigkövető-bemutató ismeretterjesztő tárlat. Koncepciója – kronologikus eseménysort, időrendet, a Kezdet és a Vég bemutatásával természetesen követve – a forradalom vértanú-létének máig ható üzenetét állítja középpontba: „ … ’56 hősei, áldozatai a vérüket adták azért a demokráciáért, amelyben ma élünk.”
Az 1989-90-es rendszerváltozás megidézése
A kiállítási egység e témakör mentén még kevésbé törekedhetne a „teljesség igényével” való feldolgozásra. A rendszerváltás folyamatának objektív elemzésére - előzményeivel és következményeivel, kül-, és belpolitikai vonatkozásaival - valószínűleg csak a következő generációk vállalkozhatnak.
A kiállítási tablók éppen ezért a „diktatúrát leváltó demokrácia” eufóriájának kiemelt eseményeit felidézve - ab ovo - a visszatekintés fontosságát hangsúlyozzák: „A demokrácia az egyetlen, amely vállalni tudja, hogy múltunk – minden zsákutcájával együtt – a miénk; ismerjük meg, dolgozzuk föl, gondolkozzunk el rajta!”
A 2006-os „ötvenedik évforduló” méltó megemlékezésének megidézése
A kiállítási egység hangsúlyozottan a 2006-os ősz eseményein belül a Memento Parkban megvalósított alternatívát idézi meg, amelynek szándékait, szellemiségét pontosan tükrözi az október 23-i megemlékezésre invitáló meghívó-szöveg: „ A Memento Park gondolatmenetének nincs pártpolitikai olvasata; minden felelősen gondolkozó, szabadságszerető, demokráciában hívő emberhez egyformán szól, s mindazokat várja a Tanú térre, akik a megemlékezés csöndes méltóságában hisznek.”
Eleőd Ákos
Memento Park
A Memento Park, amely Budapest XXII. kerületében található, Eleőd Ákos konceptuális építészeti alkotásaként egyszerre szól a diktatúráról és a demokráciáról.
A Memento Park látnivalói:
A Memento Park, amely Budapest XXII. kerületében található, Eleőd Ákos konceptuális építészeti alkotásaként egyszerre szól a diktatúráról és a demokráciáról.
A Memento Park látnivalói:
- • Szoborpark – A kommunista diktatúra gigantikus emlékművei.
Budapest közterületeiről eltávolított szobrok a szocialista kultúrpolitika időszakából. - • Sztálin-tribün – Integető-erkély a Csizmák árnyékában.
Az eredeti dísztribün, és az 1956-ban ledöntött szobor méretarányos építészeti és szobrászati mementója. - • Barakk-kiállítóterem – „Sztálin csizmája”- kiállítás.
A szabadságvágy mítosza 1956-ban, 1989-90-ben és 2006-ban. • Barakk-mozi – Az ügynök élete. (R.: Papp Gábor Zsigmond)
Bepillantás a kádár-korszak politikai titkosszolgálatának életébe.
Poloska elhelyezése, házkutatás, beszervezés és hálózati munka.
Budapest XXII. kerület (Balatoni út – Szabadkai utca sarok) (A Camponától induló 50-es BKV busz végállomásánál, illetve az Etele térről 20 percenként induló diósdi autóbusz „Szoborpark” megállóhelyénél.)
Telefon: +36 1 424 7500
Nyitva: Minden nap 10 órától sötétedésig
