A táj- és kertépítés célja a rácsodálkozáson és a formai látványon túl a lehető legmagasabb szintű egyensúly és harmónia létrehozása. A sétáló, az elmélyülést kereső figyelmét olyan formákra terelni, amelyek csillapító, gyógyító és építő érzelmeket és gondolatokat szülnek.
A körmendi kastélypark lényegét a szakrális hálók rendszere, az évkör kozmikus rendjébe illesztett fényutak és vízfény tükröződések, valamint az ezekkel összhangban ültetett fák adták. Ennek újraharmonizálása és továbbéltetése volt a feladat.
A ráckevei templom terének formáló ereje Keresztelő Szent Jánoshoz kötődik. A tér formája a barokk templom formajegyeinek transzformált elemét jeleníti meg, amely egyben egy ölelő, kifelé és befelé is működő közösségi teret képez.
A kárpátaljai tájpark olyan hely, amely segíti pihenésünket, önmagunkra találásunkat, megnyugvásunkat. Rácsodálkoztat a természeti világ elemi minőségeinek gyönyörűségeire, amik a tervező általi továbbteremtéssel még jobban kinyílnak az ember felé.