Tájékoztató a Városligeti építési szabályzat készítéséről

Megjelent a Városliget építési szabályzat partnerségi egyeztetésére való felhívás a budapest.hu-n. A tájékoztatóba bekerült minden, a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. által tervbe vett projektelem (olyanok is, amelyek nem elemei a nemzetközi tervpályázatnak), ezért először láthatunk teljesen tisztán a tervezett fejlesztéseket illetően. A civil szervezeteknek április 16-ig van lehetőségük véleményt nyilvánítani a partnerségi eljárás keretében.

A Városligeti építési Szabályzat készítésének célja:

Magyarország Kormánya több ízben kifejezte szándékát a Múzeumi Negyed megvalósítására vonatkozóan, amelyről határozataiban döntéseket hozott. E döntések alapján került kidolgozásra a Liget Budapest Fejlesztési Program, amely a Városliget átfogó, több mint egy évszázada nem látott fejlesztését tűzte ki célul. A fejlesztés központi eleme a Múzeumi Negyed létrehozása, amely az új közgyűjteményi épületegyüttes elhelyezésére megfelelő körülményeket biztosít majd az általuk őrzött, illetve kiállított kulturális örökségi értékek bemutatására. A fejlesztés célja továbbá, hogy a Liget egy olyan európai színvonalú családi élményközpont legyen, amely a kontinensen egyedülálló komplexitású intézményhálóval rendelkezik és a kulturális fogyasztás és szabadidő eltöltés új dimenzióit nyitja meg egy ezirányú tradíciókkal rendelkező városi térben.

A Liget Budapest Fejlesztési Program céljai között szerepel továbbá az, hogy a Városliget használati értékének növelésével, a zöldfelületi és közlekedési rendszer megújításával, a zöldfelület biológiai aktivitásának növelésével együtt kell megvalósulnia.

A Városligeti Építési Szabályzat jogszabályi alapja:

Az Országgyűlés 2013. december 17-i ülésén a Városliget és intézményei méltó megőrzése, megújítása és a Liget történelmi hagyományaihoz illeszkedő fejlesztése kiemelt nemzeti cél és állami feladat megvalósításának elősegítésére elfogadta a Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló 2013. évi CCXLII. törvényt (továbbiakban: Városligeti törvény), amely 2013. december 24-én lépett hatályba.

A Városligeti törvény rendelkezései alapján a Városliget közparki területét jelentő 29732/1 helyrajzi számú (Dózsa György út – Gundel Károly út – Állatkerti körút – Hermina út – Ajtósi Dürer sor által határolt terület) ingatlannak 99 évre a Városligeti Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: Városliget Zrt.) lett a vagyonkezelője.

A Városligeti törvény Városligeti Építési Szabályzatra vonatkozó rendelkezései:
„7. § (1) A Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló törvényt az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A városligeti ingatlan területén az építési beruházások befejezését követően a zöldfelület aránya nem lehet kevesebb a 2013. december 31-i állapotnál.
(3) A városligeti ingatlan területén
a) kulturális,
b) közösségi szórakoztató,
c) oktatási-nevelési,
d) sport- és szabadidő,
e) hitéleti,
f) turisztikai,
g) vendéglátó,
h) kiskereskedelmi,
i) közlekedési,
j) biztonsági
rendeltetésű épület, valamint parkoló és gépjárművek, illetve kerékpár elhelyezését biztosító építmény helyezhető el.
(4) Budapest Főváros Önkormányzata - az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben és e törvényben meghatározottak szerint - a Városliget területére rendelet formájában Városligeti építési szabályzatot állapít meg.
(5) A Városligeti építési szabályzat hatálya a Budapest közigazgatási területén fekvő, Hungária körút - Kacsóh Pongrác út - Hermina út - Ajtósi Dürer sor - Dózsa György út, valamint a Magyar Államvasutak Zrt. 29737 és 29834/3 helyrajzi számú vasúti területe által határolt területre terjed ki.
(6) A Városligeti építési szabályzat egyeztetését a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendeletben meghatározott tárgyalásos eljárással kell lefolytatni.
(7) A Városligeti építési szabályzat készítése és jóváhagyása során Budapest hosszú távú városfejlesztési koncepcióját, a fővárosi integrált településfejlesztési stratégiát, valamint a mindenkori hatályos fővárosi településrendezési eszközök szabályait nem kell figyelembe venni.
(8) A Városligeti építési szabályzat készítése és jóváhagyása során nem kell alkalmazni az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletben meghatározott, zöldterületre vonatkozó előírásokat.
(9) A Városligeti építési szabályzat és a településszerkezeti terv készítése és jóváhagyása során a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló 2005. évi LXIV. törvény 5. § (7) bekezdésében foglaltakat a városligeti ingatlan területére vonatkozóan azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a beépítésre szánt, és beépítésre nem szánt különleges terület területfelhasználási egységek köréből olyan terület jelölhető ki, amelyen a (3) bekezdés szerinti rendeltetések elhelyezhetők.”

A törvény 16. §-a a Fővárosi Önkormányzat számára előírja, hogy a Városligeti Építési Szabályzatot 2014. június 30-ig kell megállapítania.
A Városligeti Építési Szabályzat tartalmát a Kormány által meghatározott program determinálja.

A Szépművészeti Múzeum Budapest és a Magyar Állam 100%-os tulajdonában álló Városliget Zrt. mint közös kiírók, nyílt, nemzetközi kétfordulós építészeti tervpályázatot hirdettek 2014. február 27-én a Liget Budapest projekt keretében öt új múzeumi épület megtervezésére, a budapesti Városliget területén.

A Liget Budapest az új épületekkel, a Városliget zöldfelületének teljes megújításával, valamint a már itt működő intézmények rekonstrukciójával és fejlesztésével a jövőben Budapest egyik meghatározó, Európa-szerte ismert turisztikai és kulturális desztinációja, családi élményparkja lesz.
A Városligetre készülő építési szabályzat egyeztetését és elfogadását a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 42. §-ában foglalt tárgyalásos eljárás keretében kell lefolytatni. A Korm. rendeletben szabályozottak szerint a településrendezési eszköz készítése és a partnerségi egyeztetés lefolytatása párhuzamosan történik.
A Fővárosi Közgyűlés a 276/2013. (II. 27.) Főv. Kgy. határozattal elfogadta a partnerségi egyeztetés szabályait (Korm. rendeletben előírtak szerint), amelynek alapján a készülő településrendezési eszköz tervezetét a Budapest portálon közzé kell tenni, valamint a Főpolgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Irodáján is lehetővé kell tenni annak megtekintését, így biztosítva a teljes körű nyilvánosságot.

A partnerségi egyeztetés keretében meg kell határozni a rendezés alá vont területet, ismertetni kell a rendezés célját és várható hatásait olyan részletezettséggel, hogy azzal kapcsolatban az érintettek véleményt nyilváníthassanak.

A Liget Budapest fejlesztés az alábbi 4 programelemből áll:
1. Múzeumi Negyed Program
2. Városliget Megújítása Program
3. Csatlakozó Beruházások Program
4. Beruházás Menedzsment Program.

A Városligeti Építési Szabályzat tervezési programját az 1. és 2. programelem alkotja:

Az alábbiakban összefoglalásra kerülnek a megismert projektelemek a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. adatszolgáltatása alapján:

A Városliget Budapest egyik leglátogatottabb városi parkja, amely 200 éves közparkként európai léptékben, de világviszonylatban is jelentős történeti kertnek számít, világörökségi védelem alatt álló terület része. A Városliget már jelenleg is számos intézménynek ad helyet, a meglévő beépítettsége 4,47 %, a zöldfelületi arány hozzávetőleg 60 %. A tervezett létesítmények a bontások ellenére is növekményt eredményeznek a közpark beépítettségében, amely a parkhasználat intenzifikálódását vonja maga után.

A Városliget tekintélyes, esetenként kiemelkedő dendrológiai jelentőségű faállománnyal rendelkezik, amely kiemelkedő kondicionáló szereppel bír az amúgy zöldfelületekben szegény belvárosi területek mellett. A Liget programban (és a nemzetközi építészeti tervpályázat kiírásában) szereplő új létesítmények megvalósítása során a faállomány lehető legnagyobb mértékű megtartása kiemelt cél, de ennek ellenére fakivágással számolni kell.

1. Múzeumi Negyed Program (Nemzetközi tervpályázat elemei)
A program az alábbi elemeket tartalmazza:
1.1. Új Nemzeti Galéria Projekt
Nemzeti Galéria Szárny Alprojekt
Ludwig Szárny Alprojekt
1.2. Néprajzi Múzeum Projekt
1.3. Magyar Fotográfiai Múzeum Projekt
1.4. Magyar Építészeti Múzeum Projekt
1.5. Magyar Zene Háza Projekt

A programelemek ismertetése:

Az Új Nemzeti Galéria és Ludwig Múzeum helyszíne a Hermina út és az elbontásra kerülő Petőfi Csarnok (a továbbiakban: PECSA) közötti terület. A nemzetközi tervpályázati kiírás az épület elhelyezésére 2,6 ha nagyságú tervezési területet jelöl ki. A múzeum épülete alatt biztonsági okokból kizárólag a dolgozói létszám, illetve a funkció kiszolgálásához szükséges parkoló helyezhető el. A látogató forgalom számára a PECSA lebontott épülete helyén, megközelítően 800 férőhelyes mélygarázs tervezett, földtakarással a Liget zöldfelületének részeként, a Hermina út felöli kapcsolattal.

A nemzetközi tervpályázat a Néprajzi Múzeum elhelyezésére számára az Ajtósi Dürer sor és Dózsa György út találkozásánál a jelenleg burkolt területet jelöli ki.
A Magyar Fotográfiai Múzeum és a Magyar Építészeti Múzeum az Ötvenhatosok terén tervezett épületei zöldfelületeket nem érintenek. A tervezett épületek között, a ma is burkolt terület alatt mélygarázs építése tervezett, amely napközben a múzeumok látogatói számára, az esti óráktól a környék lakossága számára biztosítana parkolási lehetőséget.

A Magyar Zene Háza a volt HUNGEXPO irodák épületeinek bontásával, azok területére javasolt.

2. Városliget Megújítása Program

A program az alábbi elemeket tartalmazza:
2.1. Meglévő Intézmények Fejlesztése Alprogram
2.2. Környezet- és Szolgáltatásfejlesztési Alprogram
2.3. Zöldfelületek Megújítása Alprogram
2.4. Fenntartható Fejlesztés és Üzemeltetés Alprogram

A programelemek értékelése:

2.1. Meglévő Intézmények Fejlesztése Alprogram részei:
Fővárosi Növény- és Állatkert Bővítése Projekt
A FÁNK bővítése a volt Vidám Park területén tervezett, elsősorban előzőleg is műszaki igénybevételnek kitett területen valósul meg, a meglévő zöldterület és a műemléki védelem alatt álló épületek figyelembevételével.

Közlekedési Múzeum Bővítése Projekt
A Közlekedési Múzeum eredeti tervek szerinti (részleges) újjáépítésére is sor kerül. A program szerinti bővítése a környezetében lévő burkolt felületen, térszint alatt tervezett, megközelítően 3000 m² területen, valamint ide kerül az épületet kiszolgáló mélygarázs. A Repüléstörténeti Kiállítás számára új, a Városligeten kívüli helyszín kerül kijelölésre.

Fővárosi Nagycirkusz Új Épülete Projekt
A Fővárosi Nagycirkusz a program szerves része, amelynek sokszínű kulturális szórakoztató és szabadidő központtá fejlesztése a cél. Ennek érdekében a jelenlegi helyén felújítása és bővítése tervezett.

2.2. Környezet- és Szolgáltatásfejlesztési Alprogram szabályzat szempontjából releváns részei:

• Bontások és épített környezet rendezés
• A Petőfi Csarnok és a volt Hungexpo épületei mellett a parkba nem illő kisebb építmények, pavilonok bontása javasolt.
• Vendéglátás Megújítása (Gasztrofalu) Projekt
• A Liget területén önálló vendéglátó egységek elhelyezése nem javasolt. A látogatók kiszolgálása, vendéglátása az új épületekben, illetve a Városligetben ma is meglévő épületekben, azok felújításával, ilyen célra alkalmassá tételével lehetséges.

Nebbien Kapu Projekt

A kapu tervei 1857-ből származnak, ám az soha nem épült meg. A megvalósítás számára a Stefánia út tengelyében elhelyezett, Városligeti „kapu” belépési pont javasolt.

Műemléki tetőszerkezet áttelepítése – Pajtaszínház Projekt

A volt Vidámpark területén lévő műemléki szerkezet a Sörsátor helyére történő áttelepítése jó hasznosítási lehetőséget biztosít.

2.3. Zöldfelületek Megújítása Alprogram szabályzat szempontjából releváns része:

• Gyermek és Ifjúsági Tudás- és Élményközpont Projekt
• A program szerint a Gyermek és Ifjúsági Tudás- és Élményközpont a Királydomb területén, a domb alatti törmelék eltávolításával részben térszint alatt valósul meg. Az épület alatt a látogatók számára mélygarázsban parkolási lehetőség biztosítása szükséges, megközelítése a ma meglévő út alatt kialakított lehajtó rámpán keresztül megoldható.

2.4. Fenntartható Fejlesztés és Üzemeltetés Alprogram szabályzat szempontjából releváns részei:

Parkolóhelyek Kialakítása

Jelenleg a Városliget területén közel 2.000 felszíni parkoló található, amelyből mintegy 1.100 férőhely az Ötvenhatosok terén helyezkedik el. Az Ötvenhatosok terén lévő parkolókapacitás nagyobb része átlagosan 80%-os kihasználtsággal bír. A XIV. kerületben lévő tér jelenleg fontos szerepet játszik a szomszédos VI.-VII. kerületi lakóterületek parkolóhely-hiányának pótlásában.

Az Állatkerti körút és az Ötvenhatosok tere parkolóinak egy része P+R férőhelyként is szolgál. Továbbá az Ötvenhatosok terének a Műcsarnoknál lévő parkoló-részt, részben a Hősök terét és a Városliget létesítményeit felkereső turisták autóbuszai veszik igénybe várakozás céljából, részben a hazai autóbuszos turizmus egyik kiindulási és érkezési pontja.

A Liget Budapest program tervezett kulturális létesítményei alatt biztonsági okokból csak a dolgozói-üzemeltetési feladatok számára szükséges parkolók valósíthatók meg. A látogatók számára a parkolási lehetőség a Liget peremén javasolt, részben az Ötvenhatosok terén a múzeum épületek közötti területen, a PECSA helyén mélygarázsban, a Közlekedési Múzeum bővítési területe alatt A Városliget meglévő intézményeinek parkolási igényét is kiszolgáló 800-1000 férőhelyes parkolóház tervezett a volt Vidám Park területének Kacsóh Pongrác úthoz közeli területén. A Vágány utca menti vasúti terület lefedésével egy későbbi fázisban megvalósítható tartalék parkoló terület létesülhet.

Közlekedési Rendszerek Megújítása Projekt

- Koós Károly sétány Lezárása Alprojekt

A Kós Károly sétányt – az M3 autópálya bevezető szakaszához kapcsolódó útvonalként – jelentős gépjárműforgalom terheli jelenleg, az útvonal ennek következtében ketté választja a Városliget területét, és rontja az ország egyik legreprezentatívabb terének, a Hősök terének a környezeti minőségét. A Kós Károly sétány főúthálózati szerepkörének megszüntetése, a Ligetet határoló főútvonalain (Hungária körút, Vágány utca, Ajtósi Dürer sor, Dózsa György út) a jelenleginél nagyobb terhelést eredményez, amelynek következtében azok csomópontjainak részleges átalakítása válik szükségessé. A sétány közúti forgalom előli lezárása azonban a Városliget környezeti állapotának javulását jelenti.

-Kisföldalatti Megálló Kialakítása Alprojekt

A Városliget meghatározó jelentőségű közösségi közlekedési eszköze a Millenniumi Földalatti Vasút. Jelenleg a vonal felújítása és a járműcsere műszaki okokból aktuális, középtávon tervezett.

A Hungária körút-Hermina út térségében tervezett új MFAV megálló közvetlen átszállási lehetőséget biztosít majd a Hungária körúton közlekedő 1-es villamossal, ugyanakkor kedvező közlekedési helyzetbe hozza a Városliget északi részét, valamint a Fővárosi Állat és Növénykert részeként az egykori vidámparki területen tervezett Biodóm fejlesztést.

A Városligeti Építési Szabályzat várható hatása:

A Városligeti Építési Szabályzat lehetőséget teremt a Liget Budapest koncepcióban foglaltak megvalósítására, de nem jelent építési kötelezettséget a Városliget Zrt. mint vagyonkezelő és beruházó számára.
A településrendezési szabályrendszer megalkotásával, a feltételek és lehetőségek rögzítésével megfelelő alapot teremt a Liget Budapest Fejlesztési Programban megfogalmazottak szerint ahhoz, hogy 

• a Városliget Európa egyik legsokrétűbb és legszínvonalasabb kulturális turisztikai célpontjává váljon;
• a Városliget a legkisebb korosztálytól a legidősebbekig mindenki számára biztosítja a pihenés, szórakozás, kikapcsolódás lehetőségét;
• a Gasztro Liget megteremtésével páratlan lehetőséget ad arra, hogy a nemzeti konyhánk és vendéglátásunk legjobb hagyományait a hazai és külföldi látogatók is megismerjék;
• a Városliget zöldfelülete, a tervezett revitalizáció során karakteres vonzó, biztonságos, funkció gazdag városi zöldterület kerül kialakításra, amely a rekreációs és szabadidős tevékenységek vonzó célterületévé válik.

Bővebb információ és az eredeti kiírás itt olvasható.