Tájépítészek fejezik be a francia klasszicizmus városálmát
Tájépítészeti eszközökkel valósítják meg a francia klasszicista építészet legsikeresebb alakja, Claude-Nicolas Ledoux város-utópiáját az Arc-et-Senans-ban álló királyi sólepárló befejezésére. A félkör alaprajzú, ma már a világörökség részét képező épületegyüttest Ledoux teljes körré szerette volna kiépíteni az utópisztikus Chaux városának részeként; a közeljövőben erre kertészeti eszközökkel valóban sor kerülhet.
Az Arc és Senans falvak között található sólepárló a világ legkorábbi „gyárainak" egyike: 1775-re épült fel Ledoux tervei alapján XV. Lajos birtokána, jól átgondolt funkcionális séma szerint. A vizionárius építész eredeti tervein még négyszög alaprajzú épületegyüttes szerepelt, amelyet később félkörré dolgozott át, az ipari együttes mellé az azt körülvevő város terveit is elkészítve. Az elképzelésből azonban csak a sólepárló félköre épült meg, amely a 19. század végéig eredeti funkciójában működött. 1982 óta az UNESCO Világörökség része; a Saline Royale ma rendezvényközpontként és a Ledoux emlékét őrző intézet központjaként működik.
Claude-Nicolas Ledoux (1736-1806) a francia klasszicista építészet korai időszakának meghatározó alakja. Jelentős építészettörténeti műveltségének, eredeti gondolkodásának és nem utolsósorban tehetős pártfogóinak (köztük XV. Lajosnak) köszönhetően Ledoux az antik építészet megújításának európai szinten is hangadó mesterévé vált. Utópisztikus elképzelései, így a Chaux erdejébe tervezett ideális város, Étienne-Louis Boullée terveivel együtt a kor legjelentősebb építészeti tervei közé tartoznak, és komoly hatást gyakoroltak a következő évszázadok építészeire. Pályáját azonban megtörte a francia forradalom, mivel korábbi kapcsolatai révén az „ancien régime" képviselőjének számított. Munkáinak jelentős részét elbontották a 19. században, ma is álló főművének az Arc-et-Senans-ban található királyi sólepárló tekinthető.
A látványos klasszicista épületegyüttes kertjének és a kapcsolódó területeknek a rendezésére 2019-ben írtak ki pályázatot. A legjobbnak az a koncepció bizonyult, amelyet a Mayot & Toussaint tájépítésziroda vezetésével, Gilles Clément tájépítész-kertész-szakíró, az örökségvédelmi szakértőként bevont Alep építésziroda, valamint a Soberco Environnement és Sébastien Appert közreműködésével készült, és Lédoux eredeti víziójának megfelelően a „kör befejezését" tekintette elsődleges feladatának. Az ideális város megépítésére azonban nincs mód, így az eredeti tervezőt idézve „Un Cercle immense" névre keresztelt koncepció sétányokkal és kertekkel alakítja ki a geometrikus formát, ennyiben a francia parktervezés és kertépítészet hagyományait is megidézve.
Míg a meglévő félköríves karéjban az épületeket tiszteletben tartó, nyírt gyepet gondoznak majd, új sugárirányú utakkal, a 2022-re elkészülő új karéj természetesebb, vadnövényes beültetésnek ad helyet. Itt rendezik majd évente a nagy hagyományú helyi kertészeti fesztiválokat is. Az épületek tükörképeként létrejövő félköríves mező egyes karéjai is alapvetően ezt a célt szolgálják majd, évről-évre megújulva.
A Mayot & Toussaint alapítói, Vincent Mayot és Leila Toussaint egyaránt a Versailles-ben működő francia tájépítészeti iskolában diplomáztak az 1990-es évek második felében. Mayot egyetemi diplomamunkájának konzulense az a Gilles Clément, a francia tájépítészet egyik legnagyobb szaktekintélye volt, akivel most közösen pályáztak erre a különleges feladatra. Az 1943-ban született, 1998-ban Francia Tájépítészeti Díjjal elismert Clément legismertebb munkái közé tartozik az Allain Provost és Patrick Berger partnereként tervezett párizsi Parc André-Citroën, a Musée-Quay-Branly Jean Nouvellel közösen tervezett kertje, vagy Blois világhírű reneszánsz kastélyának parkrekonstrukciója.
