Találkozás a természettel - Szögliget, Szalamandra Ház Erdei Iskola
Varázslatos helyszínen, Szögliget falutól 1,5 km-re, a Ménes-patak határolta, erdő övezte területre tervezte Tóth Péter és dr. Szűcs Endre építész Szűcs Gábor tájépítésszel és munkatársaikkal közösen a Szalamandra Ház Erdei Iskolát. A három fő elemből álló együttes nem csak interaktív funkciójával, hanem anyaghasználatával, formanyelvével is a természet szeretetére, a történelmi múlt ismeretére kívánja a gyerekeket tanítani.
ÉPÍTÉSZETI MŰLEÍRÁS
A tervezési terület leírása:
A Szalamandra Ház egykor határőr őrsként működött. A Szögliget falutól 1,5 km-re elhelyezkedő épületegyüttes udvarával a Ménes-völgyben, az azonos nevű patak mellett található. Erre az udvarra terveztünk több olyan építményt, ahol a gyerekek együttesen és kisebb csoportokban is tudnának dolgozni/játszani. A terület festői szépségű, minden irányból erdő övezi, egy ideiglenes vízfolyás is keresztezi, a déli oldalon pedig maga a Ménes-patak határolja. Ehhez a patakhoz lejt enyhén az egész terület. Egyetlen szépséghibája a teleknek a meglévő elektromos légvezeték, viszont ezt a közeljövőben földkábelre szeretnék cserélni.
Építészeti kialakítás
Általánosságban minden építményre jellemző, hogy a kívánt funkciók teljesítésén túl gondolkodásra késztetik használóikat. Anyaghasználatuk, formanyelvük mind-mind tanítani szeretné az ide látogató gyermekeket a természet szeretetére, magyar múltjuk megismerésére, hogy a jövőben helyes önismerettel és sziklaszilárd jelemmel rendelkező felnőtteké válhassanak.
I. Központi foglalkoztató (engedélyköteles)
Téglalap alaprajzú, hagyományos faszerkezetű, nyeregtetős épület. Feladata, hogy akár 50 gyermek számára biztosítson megfelelő teret sütéshez, főzéshez, előadások meghallgatásához, kézműves foglalkozásokhoz. Építészeti előképe a vidékre jellemző északi háztípus, melynek arányrendszerét és anyaghasználatát ez a ház is követi. A faragott tornácoszlopok azonban felveszik a tető teljes terhét, így osztatlan belső tér alakulhat ki, mely kényelmes marad teljes létszám esetén is. (A régi alaprajzi rendet a téglaburkolat rajzolja ki a rakásmód megfelelő váltásaival.) A gyerekek mozgatható padokkal és asztalokkal folyamatosan átrendezhetik a teret, mindig az időszerű előadásnak megfelelően. A foglalkoztató legfontosabb „bútorzata” a kemence-tűzhely, mely puszta jelenlétével is emlékeztet, hogy a mindennapi kenyér nem is olyan magától értetődő adomány, mint ahogy azt a mai világ sugallja.
II. Játszóvár, kő háza (csak a kő háza engedélyköteles)
Szögliget története elválaszthatatlan Szádvár történetétől, hiszen a falu sokáig a vár hűbérbirtoka volt. Szádvár 1264 előtt épült királyi vár volt. A török időben jelentősége megnő, egészen Szendrő várának kiépítéséig. Az 1680-as években Thököly kezére kerül. Bécsben 1686. április 25-én döntés születik „elrontásáról”, ezzel sorsa megpecsételődik. Története Magyarországon sajnos egyáltalán nem nevezhető egyedinek. Az ismert történelmi okok miatt a magyarországi várak javarésze romokban áll, újraépítésükre nagyon kicsi esély mutatkozik. A gyönyörű fekvésű Szádvár is jelenleg az enyészeté, bár jó előjel, hogy megmentésére külön egyesület alakult.
Ehhez a biztató előjelhez újabb adalék lehet a játszóvár és kő házának együttese. Kialakításuk egy kísérlet arra, hogy az eredeti alaprajzokat felhasználva / újraértelmezve olyan gyerekbirodalom szülessen, mely egyszerre biztonságos játszótér és figyelmeztető jel arra, hogy a környéken milyen különleges építmény rejtezik.
A játszóvár faszerkezetű, tornyokkal tagolt palánkvár. A felvonóhídon bejutva egy gyilokjáróra érkezünk, ahonnan birtokba vehetők a különböző játékok a belső udvaron. A kő háza a „várbörtön”. Határhelyzet az építmény és a természetes barlang között, így izgalmas helyszín a környék kővel kapcsolatos épített és természetes képződményeit bemutató előadások számára.
III. Erdő háza (csak bejelentési kötelezettsége van)
Az Aggteleki-karszt felszínének 77%-át erdő borítja, ezért mind az élővilágot, mind az évezredek óta itt élő emberek életét alapvetően az erdő határozza meg. A fenti faszerkezetű foglalkoztatóban ismerhetik meg a gyerekek ezt a világot. Nyolc darab hántolt fatörzs tartja a szintén fa szerkezetű, fűrészelt deszkákból átlapolt kupolaszerkezetet, mely opeionban végződik. A tér közepén állva a szemmagasság megközelítheti az építménybe írható belső gömb középpontját, így az itt álló szemlélődő a stilizált erdő közepén érezheti magát.
Szalamadra Erdei Iskola
vezető tervezők
építészet: Tóth Péter, dr. Szűcs Endre
tájépítészet: Szűcs Gábor
építész munkatársak: Bicski Magó Vámossy Zsuzsanna, Dénes Albert, Fűzes András, Rüll Tamás, Török Ádám
tájépítész munkatárs: László Viktor
statika: Bach Gabriella
generáltervező: Mermű87 Kft., Pagony Tájépítész Iroda
fotók: Újváry Antal, Tóth Péter, Szűcs Gábor
tervezés éve: 2008-10
kivitelezés éve: 2010-11
bruttó szintterület: cca. 150-200 m2
bruttó beruházási költség: elnyert támogatás: 73.319.974,- Ft
megbízó: Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósága, projektmanager: Tóth Erika
generálkivitelező: Csodavár Konzorcium - Szabó Miklós
