Tanulmányterv a Budavári Királyi Kertek újjáélesztéséről

A közelmúltban elkészült a Budavári Királyi Kertek revitalizációs tanulmányterve, „A Budai Várnegyed és Várlejtők fejlesztési koncepcióvázlata” kiegészítéseként. Potzner Ferenc és munkatársai koncepciójukat az adott kertrészek történeti hagyományaira támaszkodva alakították ki. Az alábbiakban a kormány-előterjesztés háttéranyagaként szolgáló tanulmányterv összefoglalójának szerkesztett változatát tesszük közzé.

Kerttörténeti összefoglaló
A budai királyi kertek együttese a magyarországi kertművészet történetének talán legsokoldalúbb alkotása. Az ostromok, majd az 1945 után ideológiai alapon történt tudatos elpusztítása ellenére ma is részben helyreállítható–rekonstruálható.

A királyi kertek első jelentős korszaka a híres reneszánsz kert volt Hunyadi Mátyás idejében. E fontos kertművészeti alkotásról ma már nem alkothatunk hiteles képet. A török megszállás alatt is fennmaradt, híres reneszánsz várkert Buda 1686-os ostroma során teljesen megsemmisült. A Mária Terézia idején kiépített barokk palota díszkertjeit a középkori falak között, a palota Dunára néző homlokzata előtti teraszokon építették meg. A Várhegy déli szoknyáján az 1790-es évektől egy kanyargó utakkal behálózott angolkertet hoztak létre, amelynek gazdagítása, kiteljesítése a botanikában és kertművészetben járatos József nádor idején, a 19. század első felében valósult meg. A kertet József nádor megnyitotta a közönségnek, de egyúttal fontos reprezentációs helyszínné is vált. 1838-ban létesítették az Ellypse-sétányt a polgárság részére a keleti várlejtőn. A palota 1849-es ostroma a kertben is jelentős károkat okozott, azonban az 1850-es években rendbe hozták a rezidenciát és annak környezetét is. A helyreállítás nem sokat változtatott a kert korábbi felépítésén.

Az 1870-es évektől új lendületet vett a Várkert fejlesztése. Ybl Miklós tervei szerint elkészült a Várkert Bazár látványos épületegyüttese, megépítésével közvetlen és harmonikus kapcsolat jött létre a kert és a Dunapart között. Az Ellypse-sétány siklótól délre eső részét - amely a királyi palota homlokzata alatt terül el - a Várkerthez csatolták. A királyi kertek egyik leglátványosabb része a palota előtti, több száz méter hosszú keleti terasz neobarokk kertje volt. A palota középtengelyében, a Hauszmann-féle Habsburg-lépcső előtt elhelyezett Savoyai-szobor körül terültek el a legdíszesebb virágágyak. Az Újvilág-kert területén szökőkúttal díszített neobarokk kertet alakítottak ki. A Ferdinánd-kapuhoz a Szarvas térről felvezető nyilvános kocsiutat lezárták. Az út Szarvas tér felőli végén Hauszmann Alajos reprezentatív támfal-építményt, ún. „gloriett”-tet épített.

Az 1890-es években hangsúlyos szerephez jutott a termelő és az udvart kiszolgáló kertészet fejlesztése. A Királyi Várkertészet az udvartartáson belül önálló intézménnyé fejlődött, a kert délnyugati sarkában egy sor új üvegházat emeltek. Közülük méretében és jelentőségében kiemelkedett a nagy pálmaház. Hasonlóan jelentős volt a Hauszmann által tervezett nyolcszögű narancsház is. Ezt követően a kert lényegében változatlan formában állt fenn közel fél évszázadon keresztül. Ez idő alatt az ország egyik legszebb, leggazdagabban kialakított és mintaszerűen fenntartott kertje volt, méltó a kiegyezés után megerősödő Magyarország uralkodói rezidenciájához.

1944-45 telén, a vár ostromával a 18. század vége óta szervesen fejlődő, egyre bővülő és gazdagodó királyi Várkert története véget ért. A bombázások során komoly károk keletkeztek az építményekben és a növényzetben egyaránt. Helyreállításuk helyett ideológiai alapon mindent elbontottak, ami a Habsburgokra emlékeztetett, illetve ami újabb volt a középkorinál. A palotához a keleti Várhegy-oldalban - Rákosi Mátyás utasítására - felvezető szerpentin út épült az 1950-es évek elején. A 60-as években középkori hangulatot idéző kerteket építettek a Vármúzeum körüli udvarokban. A déli oldalon - az egykori angolkert helyén - modern közparkot hoztak létre. A keleti palotahomlokzat előtti hatalmas teraszt szinte teljes egészében lekövezték.

A budavári királyi kertek jelenlegi állapotának leírása
A királyi kertek jelenlegi állapota és revitalizációja csak környezetével együtt értelmezhető. A kertek vizsgálatánál nem tekinthetünk el az erődrendszer elemeitől, a királyi palotától, valamint az azt közvetlenül körülvevő udvaroktól és teraszokról. A századfordulóra létrejött szerves egységet a második világháborút követő régészeti helyreállítások szemlélete és gyakorlata megbontotta. A korábbi kialakítást jelentősen megváltoztatta a Duna felőli várlejtőn az 1950-es években épített szerpentin út is. Ezek a beavatkozások okozzák a mai állapot problémáinak zömét. A várnegyedbe való feljutás korlátozott, a közlekedési kapcsolatok elégtelenek. Hiányzik a királyi palota körüljárhatósága, a várfalkoronákon való közlekedés lehetősége. A királyi palota, az erődrendszer, valamint kertjeik kölcsönösen feltételezik egymást, összetartoznak, funkcionális és esztétikai problémáik is csak együtt oldhatók meg.

A királyi kertek főbb részei és elhelyezkedésük
Az alábbiakban a fontosabb, történetileg és területileg is jól elkülöníthető kertek elhelyezkedését és mai státuszát vesszük röviden sorra.

Várkert bazár és a hozzá tartozó Öntőház udvar
A Várkertet a dunai oldalról lezáró, a városképben kiemelt helyzetű Várkert Bazár pusztulásának végső stádiumához érkezett. Az együttes a világörökség részét képezi, felújítása a legsürgetőbb feladat. Megoldatlan a Bazár előtti Ybl Miklós tér rendezése, bekapcsolása a város vérkeringésébe. A háború után épített erődrendszer csonkolta a Várbazár pavilonjait, ezért hiányzik az együttes egykori szerves gyalogos közlekedési kapcsolata a királyi palota irányába. Az Öntőház udvar rendezetlen, rossz állapotú, „ideiglenes” építményekkel. Az Északi Kortinafal átjárójának háború utáni befalazásával az udvar zárvánnyá vált, jelenleg teljesen kihasználatlan.

Déli kert vagy Alsókert
A kert keleten a Déli Kortinafaltól a Várkert bazár felett keződik és a centrumában lévő Déli Nagyrondella körül fordulva, a Szarvas tértől a Palota úti feljáróig tart. A teljes kertrész rekonstrukcióra vár, egykori eleganciája mára teljesen eltűnt. A kertnek jelenleg nincs hangsúlyos pontja. A különösebb látnivaló nélküli terület elhanyagolt, kihalt, egyes részei teljesen amortizálódtak. A Szarvas tér felőli megközelíthetőség jellegtelen, hiányzik egy impozáns kialakítású fogadótér.

Középkert - volt Keleti Kisudvar
A Kortinafalak között helyezkedik el, ez a terület a legelső volt Budán az újkori királyi kertek sorában. Ez a struktúra az 1950-es évekig, a szerpentin út építéséig sértetlen maradt.

Újvilág kert
A kertet a Nemzeti Könyvtár „F” épülete és a Nyugati zárt udvar fala határolja. Szabadon lévő délnyugati sarkán a Buzogány torony áll. Zárt, nyugati fekvése meleg mikroklímájú udvarrá teszi. Kialakítása egyszerű, funkcionális. A faállomány igen vegyes, mind fajta, mind elrendezés tekintetében. Az Újvilág kert mai kertépítészeti kialakítása műemlékvédelmi szempontokat nem vett figyelembe.

Keleti Nagy terasz
A terasz a Szent György teret záró, díszes Hauszmann-féle lépcsőtől az Északi kortinafalig tart. Központi eleme a kupola tengelyében elhelyezkedő Savoyai terasz, amely királyi palota közvetlen környezetének legreprezentatívabb része. A terület nagyrészt burkolt, a Savoyai-szobor két oldalán igényesen fenntartott parterre-t találunk.

Zárt udvarok
A három udvar a királyi palotát három oldalról öleli körbe. Az egykor feltöltött területen kialakított kerteket az 1960-as évek második felében, a középkori kolostorkertek eszközrendszerének felhasználásával alakították ki, magas színvonalon.

A Budavári királyi kertek revitalizációs koncepciója
A Királyi Palota és környezete a II. világháborút követően gyökeresen megváltozott. Ebben döntő szerepe volt a középkori erődrendszert rekonstruáló régészeti szemléletnek és gyakorlatnak, valamint az 1950-es években a keleti várlejtőn megépített felvezető útnak. Nyilvánvaló, hogy a Királyi Palota, valamint a teraszok és kertek egykori szerves, harmonikus kapcsolata nem állítható vissza teljes mértékben. Ezért a régészeti rekonstrukció elemeit integrálni kell, adottságaikat lehetőségként kell felfogni a királyi palota és a kertek bemutatására, körbejárására. Koncepciónk figyelembe veszi a kertek történeti előzményeit. Nem egyetlen korszak kertművészetét élesztjük fel, hanem az adott kertrész hagyományát, megvalósíthatóságát vesszük figyelembe. Ezért kert- helyreállításunk egy időutazás, amelyben a reneszánsz kert megidézésétől a barokk kerten át a neoreneszánsz és a neobarokk kert is megtalálható, de eklektikus tájkertet és kortárs kertet is magában foglal. A királyi kertek tervezése és megvalósítása csak környezetükkel együtt képzelhető el.

A különböző kertrészek helyreállítási koncepciója
Ellypse sétány
Az 1881-ben épített Ellypse tájkertet 1968-ban kisebb változtatásokkal újjáépítették. Tervünk a meglévő struktúra felújítására helyezi a hangsúlyt.

Várkert Bazár
A Várkert Bazár épületegyüttesének kulcsszerepe van a Várnegyed déli részén a Duna és a Királyi Palota közötti kapcsolatok újjáélesztésében. Célunk a Várkert Bazár épületegyüttesének és a mögötte elterülő kertnek a korhű rekonstrukciója, kiegészítve rejtett, térszín alatti beépítéssel, amely az együttes rentábilis működést biztosítja. A Várbazár kertjének kialakítása szinte teljes mértékben megfelel az eredeti Ybl-féle állapotnak. A pergolákkal határolt, burkolt teraszon díszítő elemként jelennek meg az épített elemekhez komponált víz-, és növényfelületek Az Öntőház udvar egy teraszos kialakítású, zárt kertté válik. Kialakítása és anyaghasználata a kortárs kertépítészet eszköztárát használja, szimmetriára épülő geometriai elrendezése utal a reneszánsz kert formavilágára.

Déli kert nyugati része - Reneszánsz ihletésű kortárs kert
A reneszánsz kertművészet motívumaiból, kortárs eszközökkel kívánja a megmaradt területen felidézni a várkert egykori jelentős korszakát. Közepén helyezzük el az egykori reneszánsz kert Aula Marmorea - „márvány csarnok” - nevű építményének egyik márvány oszloptöredékét.  

Déli tájkert
Koncepciónk alapja az 1891-es Hauszmann Alajos-féle angol tájkert, amelynek több elemét rekonstruáljuk. A Szarvas tér felől visszaépített Gloriette a kert kapujaként működik. A Szarvas térről egyenes tengely vezet a Ferdinánd-kapuhoz. A tengely nyugati oldalán visszaépítjük a nyolcszögletű Narancsházat, valamint Budapest egykori legnagyobb Pálmaházát, a hozzá tartozó üvegházakkal. Fontosnak tartjuk az önálló várkertészet visszaállítását. A Ferdinánd-kapuhoz vezető tengely keleti oldalán az egykori angolkert hangulatát visszaidéző parkot alakítunk ki.

Középkert - volt Keleti Kisudvar
A kortinafalak közötti falszorosban lévő kert a legelső volt Budán az újkori királyi kertek sorában,  struktúrája az 1950-es évekig érintetlen maradt. A jelenlegi koncepció a barokk állapot rekonstrukcióját tűzi ki céljául.

Újvilág kert
A terület a századfordulón Erzsébet királyné egyik legdíszesebb magánkertjeként épült újjá neobarokk stílusban. Tervünk a Pecz Ármin-féle kert rekonstrukcióját tartalmazza, amely a meglévő vízmedence-töredék kiegészítését és restaurálását feltételezi.

Keleti Nagy terasz
A terület végleges hosszát és kialakítását 1900 körül, a palota Hauszmann-iroda általi bővítése kapcsán nyerte el, ekkor teljes hosszában végigkísérte az épületegyüttest a neobarokk stílusú kert. Geometrikus zöldfelületekkel, színpompás szőnyegágyakkal, magas törzsre oltott rózsák sorával díszítette a palotát. Leghangsúlyosabb és legreprezentatívabb része a palota középtengelyében emelkedő kupola tövében, a kertbe levezető Habsburg-lépcső előtt, a Savoyai-szobor körül kialakított terasz partere volt. A teraszt a hegyoldal felől díszes kőbábos mellvéd határolta, tetején kígyós fémvázákkal. Koncepciónk e teraszkert rekonstrukcióját tűzi ki célul, a déli szakasz kivételével. A tervnek részét képezi a Savoyai-terasz építészeti rekonstrukciója is.

Zárt udvarok
A három udvar az 1960-as évek második felében, a középkori kolostorkertek eszközrendszerének felhasználásával készült el, magas színvonalon. A kerteket felújításra javasoljuk az eredeti tervek alapján.

A Budavári Királyi kertek revitalizációs tanulmányterve 2011 

vezető tervező: Potzner Ferenc
építész munkatársak: Szabó Orsolya, Potzner Ádám, Weimper Viktória
kerttörténet: Alföldy Gábor
tájépítészet: Steffler István, Csákó Edina - Garten Stúdió
virtuális modell: Onodi András, Balogh András Miklós, KovácsZoltán, Dubnicki Csilla, Hámori Máté, Götz Balázs, Rohonczi Donát - ZOA Kft.
generáltervező: KÖZTI Zrt.

Kapcsolódó oldalak:
Koncepcióvázlat a Budai Várnegyed jövőjéről