"A méz tömény napsugár, sűrű cukor, kacagó szeretet."
Böszörményi Gyula
Tervezésemet kutatási munka előzte meg; első lépésben a gödöllői Integrált Településfejlesztési Stratégia 2015-2020 dokumentációt tanulmányoztam át, mely leírja, hogy a város jövőbeni terve új oktatási, és azt kiszolgáló építmények megvalósítása. Emiatt választottam én is oktatási épületet diplomatémámnak. Másrészt, Gödöllőn 1902-ben elsőként nyitott meg az Állami Méhészeti Gazdaság és azóta folyik itt méhészképzés, melyet az épület második világháborús pusztulása után az Agrártudományi Egyetem folytatott tovább. Jelenleg azonban komoly hiányoságokkal bír a független méhészetekbe történő kihelyezés miatt. A méhészet terjedésével egyre szükségesebbé válik egy központi helyszín, mely elméleti és gyakorlati oktatásra is alkalmas.
A választott helyszín a gödöllői campus központjától északkeletre található, megfelelő távolságra az épített környezettől, hogy a méhek és az emberek között meglegyen a biztonságos távolság. Azonban nem túl messze, mindösszesen 500 méterre, azért, hogy egy szünet alatt a hallgatók és az oktatók átérjenek a campustól a tanüzemig.
Már az elején eldöntöttem, hogy az oktatási és méhészeti funkciókat két épületben helyezem el, mivel nem akartam, hogy egyik a másikat zavarja. A hatszögletű kaptárok és az épületek keresztmetszetének formája között húztam párhuzamot a koncepcióban. Ezt a formát próbáltam lefejteni, mialatt megfigyeltem a lejtési viszonyokat. A campus felé a terület körülbelül 15 fokban lejt, a másik irányban pedig elég meredeken, 35 fok körül; emiatt tetőhajlásszögek alakultak ki. Az épületek mindkét oldala mellé tornácot terveztem, ezáltal körüljárhatók lettek. Mitöbb, mivel a méhészetnél raktározásra, illetve árnyékolásra is szolgálnak, a déli irányból mélyebbnek terveztem a tornácokat.
Az épületeket egymástól eltolva telepítettem, így két udvar alakult ki. Ennek oka, hogy a méheknek biztosítani kell északkeleti irányba a megfelelő kirepülést, ami így meg is valósul hátul. A másik udvarnál történik az épületegyüttesek támadási pontja, ezzel is hangsúlyozva a megérkezést.
Amiatt, hogy a méhészet a természetből fakadó foglalkozás, már a legelső pillanatban a tervezési program alapja volt a természetes anyagok használata. A tartószerkezet JAF Holz borovi KVH fatartóból épül fel, és a hőszigetelést fagyapot adja. A tartók 62,5 cm-es raszterben vannak kiosztva, ezáltal a nyílászárók, korctávolságok, tornác oszlopai ebben a szélességekben vannak, hangsúlyozva a tiszta szerkezeti rendszert. Az épületekben a teret vályogrostlapok választják el, melyek anyaga teljesen természetes, pár éve pedig európai innovációs díjat kapott. A külső burkolat is borovi anyagból készült, mely megegyezik a tartó anyagával. Az oktatási épület jobboldalon, a méhészeti épület baloldalon zárul le korcolással.
Az oktatási épületben elhelyezésre került két tanterem, mely egybenyitható, ha esetleg egy méhészeti konferencia helyszíne lenne. Egy közösségi teret és egy mintaboltot is elhelyeztem a térben. A méhészeti épületben az alaprajzi elrendezésben a technológia volt az irányadó.
Futó Patrik