Télen dől csak el a győri erőd sorsa
November 30-ig meghosszabbították a feltárást, azután dönt csak a győri városvezetés arról, hogy mit szeretnének: reneszánsz erődöt, vagy mélygarázst. A műemlékem.hu magazin riportja.
November 30-ig meghosszabbították a feltárást, azután dönt csak a győri városvezetés arról, hogy mit szeretnének: reneszánsz erődöt, vagy mélygarázst. A műemlékem.hu magazin riportja.
„Túlzás nélkül meghaladta a várakozásainkat az, amit a győri Dunakapu téren eddig is feltártunk, hiszen a 16. században épült erődítmény falai és a külső várfal is rendkívül jó állapotban került elő. A bástyának a nyugati ágyúállása, valamint az erődfül, vagyis a bástya kiugró része is bolygatatlan állapotban volt” – mondta el a műemlékem.hu magazinnak Deák Andrea, ásatásvezető régész. Hozzátette: a megbízatásuk négy méteres mélységig szól, s egyes falakra már harminc centiméteres mélységben rábukkantak.
A győri reneszánsz erődöt még 1539-ben kezdték el építeni, vagyis két évvel Buda elvesztése előtt, amikor már számítani lehetett a török további előretörésére (az 1529-es támadáskor annyira reménytelennek tartották a város megvédését, hogy a török közeledésének hírére inkább felgyújtották). Győrnek a Bécs alatti elővár szerepét szánták, hogy csillapítsa és lekösse az oszmán támadásokat. Ennek megfelelően a század egyik legkorszerűbb erődjét, "Európa védőpajzsát" építették ki, amely immár nemcsak a Püspökvárat védte, de az egész várost: a kilenc és fél méter magas téglafalakat fülesbástyák és félbástyák tagolták, három városkapuval.
A vár teljes kiépítése – amelynek méretére jellemző, hogy a város csak a 18. század végére nőtte ki teljesen – évtizedekig tartott és egy rövid időszaktól eltekintve, amikor 1594-ben feladták, a török sosem foglalta el. Különösen nem a 17. század eleje után, amikor külső fallal erődítették tovább.
A győri vár egészen a napóleoni háborúkig szinte teljes épségben megvolt, néhány stratégiailag fontos részébe ekkor belerobbantottak a franciák. A részleges pusztulása a 19. század első évtizedeinek békéjében következett be, amikor a déli várfalakat – a város növekedése miatt – lebontották. A mai Dunakapu téren lévő erődszakasz azonban sokáig háborítatlan maradt: felszín feletti részeinek többségét ugyan visszabontották, ám néhány eleme a rájuk épített házakkal egészen az 1930-as évekig állt. Ekkor alakították ki azok elbontásával a mai teret. Az erődítmény falai csupán a Püspökvár külső részén, a Mosoni-Duna és a Rába összefolyásánál maradtak fenn, ahol nem gátolták Győr terjeszkedését.
„Szerencsére a földből nem termelték ki a téglákat, így a Dunakapu téren középkori állapotukban maradtak fenn a falak, csupán földdel feltöltötték a területet. A feltárás határideje szeptember 30-a lett volna, ezt azonban meghosszabbították két hónappal, így a héten lehetőségünk volt a tér délkeleti részén is nyitni egy kutatóárkot. Itt a falakhoz csatlakozó pattantyúsházak maradványaira bukkantunk, vagyis egyre valószínűbb, hogy az egész tér a késő középkor emlékeit őrzi” – jelentette ki Deák Andrea.
A határidő hosszabbítását a győri városvezetés rendelte el, ugyanis a térszint alatt mélygarázs kiépítését tervezik. Az ICOMOS (nemzetközi műemlékvédő szervezet) Magyar Nemzeti Bizottsága már tavasszal – amikor csak sejteni lehetett, hogy az erőd elemei találhatóak a téren – nyilatkozatot adott ki, amelyben aggodalmát fejezte ki a középkori erődmaradványokat részben vagy egészben megsemmisítő terv miatt.
A civil városvédők és a győri önkormányzat véleménye, valamint további képek a reneszánsz erődről a műemlékem.hu magazinban.
Fotó, szöveg: Kovács Olivér
