Helyek/Köztér

Településközpont és közösségi tér – Egerszalók új főtere

2024.11.11. 18:00

Kávézó és cukrászda, információs pont, kerékpártároló, ajándékbolt, egy kisebb játszótér és pihenőpark is helyet kapott Egerszalók új főterén. A fejlesztés nem csak mint turisztikai célpont növeli a település nívóját, hanem a helyi közösséget is szolgálja. A településkép arculatváltása a GINKGO Architects építésziroda és az OBJEKT tájépítésziroda tervei alapján készült.

Nem messze a Mátra vonulatától, a Laskó patak völgyében fekszik Egerszalók. A település neve már évek óta beépült a köztudatba: ennek oka az itt található híres Sódomb és a körülötte elterülő gyógyfürdő. Egerszalók emellett fontos borvidék is, valamint a környező domboldalakban egykor barlanglakásokat is kialakítottak, amik ma már helytörténeti múzeumként látogathatók.

Az évek során ezek a fő attrakciók különálló pontokként kezdtek kialakulni, és a hangsúlyok valamelyest eltolódtak egymástól. Továbbá a település nem rendelkezett egy "megérkezési ponttal" vagy fogadó szerepet betöltő térrel. Mindezen tényezők pedig elkezdték formálni az igényét annak, hogy a település egy új főtérrel váljon teljessé – egy olyan térrel, amely nemcsak a turisták számára jelent vonzerőt, hanem a helyi közösséget is megszólítja és referenciapontként szolgálhat a számukra.

KÖZLEKEDÉSI CSOMÓPONBÓL TURISZTIKAI CÉLPONT

A főtér kivitelezéséhez egy teljesen új térrész kialakítása vált szükségessé, ami Egerszalók központi részén, a Sáfrány, Széchenyi István és Kossuth Lajos út kereszteződésében kapott helyet. Így a közlekedési csomópontként működő térrész forgalomtechnikai rendezést is igényelt. A végleges tervezési területet pedig az itt található szabad területek, valamint három épület bontásával felszabadult telkek összevonásával jelölték ki.

A keresztülfolyó patak rendezése és hasznosítása is további meghatározó elemét képezte a tervezésnek. A patakmeder egyes részei átereszekkel fedettek, de nagyobb esőzések során a patak gyakran kiöntött, így ezek a szakaszok felújításra szorultak. A szabadon álló patakmeder esetében a tervezés kiindulópontjaként a fenntartható használat megteremtése és a zöld felületek megtartása vált elsődlegessé. Az átépítés eredményeként a patakmeder három helyen beton támfalak közötti lépcsőkkel közelíthető meg, lehetőséget adva az idelátogatóknak, hogy a patak partján is megpihenhessenek.

KÉT TÉRRÉSZ, KÉT FUNKCIÓ

A tervezés alapkoncepcióját és keretrendszerét az egerszalóki önkormányzat által meghatározott elképzelések adták, amit az építészek igyekeztek tervezői eszközökkel feltölteni és továbbfejleszteni. A terület adottságaiból eredően az itt áthaladó autós- és helyközi buszközlekedést biztosító főút két különálló egységre bontja a főteret. Az így kialakult két térrész karakterében és funkciójában is különböző sajátosságokat mutat.

Elsődleges fogadótérként a terület nyugati része szolgál. Itt található a főtér egyik központi eleme, a földszintes pavilonépület, amelyben cukrászda és kávézó, információs pont és ajándékbolt is üzemel. Az építészek javaslatára az eredeti elképzelésekhez képest egy nagyobb befogadóképességű kávézóegység tudott megvalósulni. A pavilon kortárs jellegét annak légies tömegalakítása és ragasztott fa tartószerkezete adja, kimozdítva azt a kerti építmények léptékéből. Az épület két különálló egységét egy lebegő tető köti össze, keretet adva az előtte elterülő fogadótérnek. Ez utóbbi nem csak egy turisztikai megérkezőpontként, hanem különböző előadások, rendezvények és koncertek helyszínéül is szolgál. A lebegő tető továbbá lehetővé teszi a hátsó, védettebb játszótér, valamint a füves teraszos patakpart megközelítését is. Az épület tömege körül kialakult fedett teresedések pedig kávézó teraszként és buszváróként mőködnek. A fogadótérről a Kossuth Lajos út felől kilátás nyílik az Egerszalóki Szűz Mária nevű templom irányába is.

A nyugati rész ellensúlyozásaként a főtér keleti oldalán a helyiek kerülnek előtérbe, és egyfajta falukertként a közpark funkcióját tölti be. Így a burkolt felületek helyett a zöldterületek válnak hangsúlyossá. Ezek jellegzetessége, hogy a tervezés során többek között honos növényeket alkalmaztak, valamint a patakmeder mentén olyan növényeket telepítettek, amelyek ellenállnak az időszakos elárasztásnak is.

RÉSZLETEKBEN REJLŐ FINOMHANGOLÁS

A téralakítás "lelke" leginkább a részletekben rejlik: a főtér arculatát finom tervezői gesztusok formálják, amelyek nem csak karakteressé, hanem szerethetővé is teszik azt – a tér és használóik között kapcsolódási pontra adnak lehetőséget. Ez a vezérelv a tér tájépítészeti és építészeti megoldásait is meghatározta, amelyben egy konstruktív, jól működő párbeszéd tudott kialakulni az építészek és az egerszalóki önkormányzat között.

A tervezők ilyen finomhangolásként emelik ki például a patakpart pihenésre is alkalmas kialakítását, az azt szegélyező betontámfalak alkalmazását vagy a kihelyezett közvilágítási berendezést is: a választott lámpatestek karaktere jól kommunikál a főtér modern jellegével. A pavilon légies szerkezetét a nagy üvegfelületek is tovább hangsúlyozzák. Az épület előtt elterülő téglalap alakú fogadóteret pedig egy sötétebb árnyalatú térkőburkolattal jelölték, amely kissé szőnyegszerűen emeli ki a pavilont és a tér közepét annak környezetéből. Ezt a felületet finombeton díszelemek teszik jellegzetessé, amelyekben Egerszalók különböző szimbólumai fedezhetők fel. Ilyen többek között a vidék borkultúrájára utaló szőlőlevél, a település földrajzi koordinátái vagy az annak jelképévé vált sódomb sziluettje.

A főtér kialakításában fontos szempont volt, hogy léptékben és designban is arányos legyen: ne legyen túl visszafogott, és urbánus jellege se legyen túl hangsúlyos. A tér közösségépítő szerepet töltsön be, ahol a helyiek és az ide látogatók egyaránt találkozhatnak, pihenhetnek, és kötetlenül időt tölthetnek. Olyan atmoszféra megteremtése volt a cél, ahol a tér használója harmóniát érezhet – anélkül, hogy pontosan tudná, ez milyen tényezők eredménye.

Vikárius Réka

 

Szerk.: Hulesch Máté