Térátiratok – Csekei Fruzsina diplomamunkája

Csekei Fruzsina diplomamunkája budaszentlőrinci pálos kolostorrom revitalizációjáról szól. A koncepció az egykor itt működő szerzetesrend életéhez kötődő tevékenységformákra épül, ugyanakkor új kontextusba is helyezi és megnyitja a műemlék felhasználását a kortárs közönség számára. 

A  HELYRŐL
Budaszentlőrinc Budapest II. kerületében, a János-hegy és a Nagy-Hárs-hegy közötti völgyben helyezkedik el. A közelben található Szépjuhászné gyermekvasút állomás és a város közelsége miatt a terület a kirándulni vágyók közkedvelt megállója. De nem csak turista útvonalak szelik át a területet, hanem egy zarándokút is, hiszen itt állt a Magyar Pálos Rend első főkolostora.
A kolostor története egészen 1290-ig nyúlik vissza. A területen álló szerény erdei kápolna hamar kolostorrá bővült, mely a megalapuló Pálos Rend központjává vált. 1381-ben Lajos király jóvoltából Budaszentlőrincre kerültek Remete Szent Pál, a rend védőszentjének földi ereklyéi. Az esemény hatására nagy átépítések vették kezdetét. Teljes pompáját a 15. század végére érte el, viszont 1526-ben a Budára érkező török csapatok porig égették a kolostort. A pálosok többé nem költöztek vissza a területre, a kolostor köveit elhordták és beépítették a környező épületekbe.
Az épület múltja feledésbe merült, egészen 1850-ig, amikor régészeti ásatások vették kezdetét a területen. A feltárások eredményeként valósult meg, a helyszínen jelenleg is látható részleges rekonstrukciós kísérlet, mely során a védőtorony, az ereklyekápolna és a háromhajós templom alapfalait magasítottak fel.

PROBLÉMAFELVETÉS
A részleges rekonstrukció megteremtette a helyet, mely beépült a kortárs köztudatba, ugyanakkor a terület történelmi jelentőségének mélyebb megismerése után hiányérzetet támadhat bennünk a rekonstrukcióval kapcsolatban. A megmaradt kövek nagyrésze már eltűnt vagy a föld alatt lapul pár méter mélységben. A jelenlegi rekonstrukcióhoz hasonlóan, a kolostor falainak megidézése evidenciának tűnhet, viszont a hely így továbbra is néma maradna.

KONCEPCIÓ
A tervem, a jelenlegi rekonstrukció elbontását követően, az egykori pálos kolostor történelmi jelentőségének és múltjának hiteles és élményszerű bemutatását tűzi ki célul. Mindezt úgy, hogy megteremtsem a harmóniát a hely turisztikai és élő szakrális oldala között.

Elméleti keret: Négyesség
Kolostor főbb tereinek bemutatása éppen olyan fontos, mint az egykor bennük élő szerzetesek jelenléte. A szerzetesek életét és hitvallását pedig a tevékenységük tükrözi leginkább. Ahogy a  a Magyar Pálos Rend honlapján található rendtörténeti kiadványban is olvashatjuk,  „A pálosok életmódját kezdettől fogva a magány szeretete, az egyszerűség, a szigorú, önmegtagadó élet jellemezte. Mindennapjaik imádságban, olvasásban, elmélkedésben, kétkezi munkában teltek…"
A szerzők a szerzetesek négy tevékenységét emelik ki: olvasás, kétkezi munka, elmélkedés és ima. A kompozíció négy eleme ezen tevékenységeknek biztosít helyet.

Térbeli átiratok
Bár a kolostor legjelentősebb terei ´mágnesként vonzzák´ az építményeket, az újnak mégsem nem célja a régi rekonstruálása, kontúrjának 1:1-ben való lekövetése. Az általam tervezett építményegyüttes egy új értelmezőréteget ad a területhez, ami a romok rétegétől független; fizikai valójukat teljes mértékben érintetlenül hagyva a talaj felett lebeg. Minden elem egy térbeli feladvány, kortárs térértelmezés, amely megidézi és felerősíti az egykori terek jellegét. Mivel minden építmény kicsit más megfejtést rejt, a tervezés során tudatosan törekedtem a köztük lévő egység megteremtésére. Ennek érdekében az elemeket homogén anyaghasználat jellemzi, fából vannak. A homlokzati lécezés különböző ritmusban, de egységesen megjelenik minden elemen. Az épületelemek megközelítésükhöz szükséges corten acéltoldalékok szerkezetileg függetlenül vannak kialakítva.

AZ ELEMEKRŐL

Olvasó torony - olvasás
A torony a kolostor egykori védőtornyának romjai fölé magasodik. A védőtorony a kolostor és a külvilág határán állt. Ezt a mára már láthatatlan határt a torony erőt sugárzó tömege jelöli. A fogadóépület földszintjén elhelyezett teázó személyzete csempész állandó jelenlétet a helyszínre. Az emeleti szinteken kapnak helyet az olvasóterek. A terv koncepcionális indíttatása miatt funkcionális követelmények sokkal szabadabban kezelendők.

Pavilonnal határolt kert – kétkezi munka
A pavilon a kolostor kerengőjének helyét jelöli. A körbezárt fűszer- és gyógynövénykert a pálosok munkáját idézi meg újra a helyszínen. A pavilon négy oldalán megjelenő különböző irányú megnyitásai pedig a kolostor dimenzióira hívják fel a figyelmet.

Merengő tér - elmélkedés
A merengő tér az ereklye kápolna helyén épül. A merengő egy egyszemélyes, külvilágtól elzárt búvóhely, mely a profán és a szakrális terek határán áll. Nem direkt szimbólumokkal szerettem volna megteremteni a szakrális atmoszférát, hanem a homlokzat gyalulatlan deszkái között beszűrődő fénnyel.

 
Szabadtéri templom - ima
A templomtér a romok jelenleg is leginkább élő helye. Különleges aurája nem igényel épített elemet, így csak a használat kiegészítése és az atmoszféra további erősítése volt a cél. A gondozott tisztás szűkítésével a fák és sűrű növényzet a templomtér falaivá válnak, melyek évszakról évszakra változtatják formájukat, újabb és újabb arcukat mutatva. A tér lefedése pedig az ég, mely végtelen teret enged a fohásznak.

Csekei Fruzsina Rita