Helyszín
A telek Budán, kisvárosias jellegű lakóterületen található. A környéken zártsorú beépítés alakult ki, amelynek folytatása mind övezeti előírás, mind építészeti szándék volt. A terület épületállománya, az épületek telepítése és magassági viszonyai ugyanakkor meglehetősen heterogén képet mutatnak. Jellemzőek a magastetős épületek, az utcafronttal párhuzamos tetőgerincek, a homlokzatképzés tekintetében pedig a színezett vakolat.
Telepítés, alaprajzi elrendezés
A telepítésnél fő szempont volt az épített környezethez való alkalmazkodás, a zártsorú jelleg megfelelő folytatása, az utcakép védelme és kiegészítése. Mindezek mellett fontos volt a telek optimális, mai igényeket kielégítő kihasználása, az intim és átlátható kert megfogalmazása, valamint az eredeti terepviszonyok megőrzése és az épület terepbe illesztése. A ház folytatja a kialakult beépítést egészen az utca „Y” alakú elágazásáig, ahol elhajlik az utcafronttól a telek közepe felé. Itt használja ki a terület magassági viszonyaiból adódó kettős kertkapcsolat kialakításának lehetőségét. A ház szerves egészet próbál teremteni a környezetével: a támfalakkal, tereplépcsőkkel, valamint a kerttel együtt alkot egységes kompozíciót.
A lakóépület gyalogos megközelítése a gépkocsibeálló mellett kialakított utcai bejáraton történik. A lakásbelső kialakítása a kettős (alsó- ill. felső szinti) kertkapcsolatra szervezett, tiszta és világos térkapcsolatok sorozata, jól elkülönülő hálóblokkokkal és közösségi lakóterekkel. A felső szinten a megérkezés tere, a vendég hálóblokk, a konyha, valamint egy reprezentatív, kiváló tájolású és panorámájú étkező-nappali található. A nappali-étkező-konyha együttese közvetlen kertkapcsolattal rendelkezik, dél és nyugat felé teljesen összenyitható a felső kertrésszel, kelet felé pedig gyönyörű panoráma tárul fel innen. Az alsó szinti szobák is kertkapcsolatosak és keleti tájolásúak, itt alakult ki az intim kertrész. A két szint közti függőleges közlekedést egy, az épület töréspontjában elhelyezett kétkarú lépcső biztosítja.
Tömegalakítás, homlokzatképzés, anyaghasználat
A ház a környezetére jellemző utcaképekhez alkalmazkodik, a magassági viszonyoknak megfelelően egy-, illetve kétszintes monolitikus tömeg. Szervesen kapcsolódik a terephez, amelyet a törtfehér vakolatú támfalak, a tömör korlátok és a faburkolatú tereplépcsők biztosítanak. Az épület tömegét néhol visszahúzott, egybefüggő nagytáblás vörösfenyő burkolatú homlokzati sávok szakítják föl, amelyek a nyílászárókat is magukban foglalják.
A bejáratot a homlokzatra merőlegesen kialakított előlépcső és a homlokzati sík megtörése jelöli ki, amely érdekes fény-árnyék hatásokat teremt. A homlokzat törésével a bejárati rész fedetté válik. Az épület anyaghasználatára a törtfehér vakolt felület, a fafelület és a palaszürke fémfelület jellemző. A tervezők igyekeztek egy egyszerűségével vonzó, „lakható” épületet létrehozni, amelynek megformáltsága a hely szelleméből fakad. Az épületet 2010-ben az év háza zsűrije beválogatta a legjobb 10 épület közé, amely a Visegrádi Négyek nemzetközi vándorkiállításon szerepel.
Családi ház, Budapest II. kerület
vezető tervező: Peschka Alfréd
építész munkatársak: Egervári Tímea, Csernik Tamás
szakági tervezők:
statika: Volkai János - TM Janeda KFt.
épületgépészet: Pavlics György - PPR Plan Kft.
épületvillamosság: Kovács György - Provill Kft.
épületszerkezetek: Barta Ferenc
generáltervező: ÓBUDA Építész Stúdió Kft. (P és P Építész Stúdió Kft.)
bruttó szintterület: 330 m2