Termál-, élmény- és gyógyfürdő az esztergomi Prímás-szigeten
2. számú pályamű
Szerző: Makovecz Imre
2. számú pályamű
Szerző: Makovecz Imre
A terület beépítésére, tervezők a ”Kis Duna túloldalán lévő történelmi beépítés megismétlését” javasolják.
Ha meg nem is ismételhető, de bizonyára folytatható az a kisvárosainkban kialakult beépítési-építési mód, melynek legfőbb sajátosságai a térarányok, építőanyagok könnyen mérhető jellemzőin túl az egyszerűség, természetesség, méltóság, kedélyesség.
A tervezett épületegyüttes a rendeltetést követő, differenciált tér és tömegalakítású. A tervezési területet határoló, a főbejárat előtti városi teret és az utcaképeket meghatározó épületek a kisvárosi léptékhez igazodóak, egyszerűek. A tér és a szimmetrikus, kissé ünnepélyes főbejárat a hídfő felé nyitottak. Határozottan érezhető (és eléggé nem dicsérhető) az a tervezői szándék, mely a helyi hagyományokon alapuló szerethető, jól lakható, tudatformáló-erősítő építészeti környezet létrehozását célozza. Ugyanakkor megemlítendő, hogy az utcai homlokzatok álságosak, díszletszerűek: egy nőtt város lakóházainak képét idézik, holott mögöttük egy középület rejtőzik. Ezen ellentmondás nehezen oldható, talán a kulisszafal építészeti szerkesztésének más módszerét kívánná. A tervben rögzített megoldás a terv egyéb értékeinek hatását csökkenti.
A tervezett városi fogadó tér és a szintkülönbséget előnyösen kihasználó (egyetlen pályamű, amely ezt teszi) szint alatti parkoló kulturált megközelítési lehetőséget nyújt. A híd felőli térfalat alkotó épületsor talán túlzottan elaprózott, itt, ebben a kiszolgáltatott helyzetben lakások kialakítása nem szerencsés.
A keretes beépítés, az ”udvaron álló” kupolatömegekkel lehetővé teszi az egyes részfunkciók egyszerű, jól áttekinthető elhelyezését: a lineáris szerkesztésű keretbe kerültek a kiszolgáló helyiségek, míg a centrális terekbe a fürdőmedencék. A két tértípus közötti lapostetős összekötő épületrész formailag problematikus. A használat szempontjából a terek elosztása és kapcsolata megfelelő, a szintbeli kialakítások kimondottan segítik a könnyű tájékozódást, az akadálymentes közlekedést.
Az épület előcsarnoka és medence-terei jól formált, szép, karakteres belső terek, melyek szellemi többlettartalommal töltik meg az amúgy csupán élvezeti értékkel bíró fürdőt. A kupolák zártsága egyszerre előny és hátrány: intim hangulatot teremt a belső térben, ugyanakkor a várhegyre való kilátást akadályozza. Hogy melyik szempont fontosabb, további mérlegelést kívánna. A medence-terek belső elhelyezése jó, a külsővel a közvetlen kapcsolatot a medencék vízfelületeinek ”falak alatti” átmenete biztosítja. A külső térben - amely a körülölelő épületek belső udvara - tórendszer alakul ki, szigetekkel. A fejlesztési elképzelés szerint az udvar az új beépítésekkel bezárulna, így a tájjal való látványkapcsolat erősen korlátozódna. A beépítés alacsony jellege és a nyeregtetők ill. fakupolák alkalmazása a Várhegyről való látvány szempontjából kedvező.
A tervet szellemisége, városépítészeti felvetése és szép belső kupolaterei elismeréseként a bizottság III. díjban részesítette.
