Térműveletek – Kiállítás a BME hallgatóinak kreatív térkompozíciós munkáiból

A térkompozíció a BME építészmérnöki képzés legelső félévének kreatív gyakorlati tárgya. Célja a mindenkiben meglévő kreativitás fejlesztése és az építészeti téralkotás sajátosságainak megismertetése. A tárgynak nemcsak a neve, hanem a szemlélete is megváltozott. A FUGÁban nyíló kiállítást a tárgy felelőse Fazekas Katalin és Borsos Melinda tankörvezető ajánlja.

Az építészmérnök hallgatók első éves tervezési stúdiumának, a Térkompozíció tárgynak – amelyet a négy tervezési tanszék, az Ipari és Mezőgazdasági Épülettervezési Tanszék, Középülettervezés, Lakóépülettervezési Tanszék, Urbanisztikai Tanszék közösen oktat –hosszú idő után szükséges volt formálódnia. A jelenlegi hallgatók az úgynevezett Z generáció tagjai a technika száguldó fejlődésében nőttek fel, egészen másképpen gondolkoznak, másképpen tanulnak, másképp motiválhatók, mint a korábbi évek hallgatói. A tárgy megújulásával együtt az oktatási módszertannak és eszköztárnak is változnia kellett. Fontos volt azonban a több éves tapasztalat és tudás, így a korábbi oktatókkal alkotott közösséggel együtt alakítottunk ki az új tanmenetet, karon átívelő konszenzusos fejlődést fogalmaztunk meg.

A FUGÁban január 9., csütörtök 17h-kor nyíló TÉRMŰVELETEK című kiállítás anyagát a félév során a műtermekben folyó munkák eredményei és a folyamatot végigkövető dokumentáció alkotja. 

A kiállításon köszöntőt mond: Balázs Mihály DLA építész, egyetemi tanár, a Középülettervezési Tanszék és az Építőművészeti Doktori Iskola vezetője

A kiállítást megnyitja: Alföldi György DLA építész, egyetemi tanár, a BME Építészmérnöki Kar dékánja

Kurátor: Fazekas Katalin DLA, építész, a Középületervezési tanszék egyetemi tanársegédje, a Térműveletek 2019 tárgyfelelőse

A féléves gyakorlatokon a térkompozíció alapjaival ismerkednek meg a hallgatók. A tantárgy célja egyrészt a mindenkiben meglévő kreativitás fejlesztése, másrészt az építészeti téralkotás sajátosságainak megismertetése. A feladatok lényegében apropók, a hallgatók tulajdonképpen a formálási feladatokon keresztül absztrakt térképzési feladatok megoldását végzik. A megoldások alatt és azok részletes értékelése során megismerik az építészeti tér alapfogalmait, az épített terek alaptípusait, az építészeti ábrázolás és modellezés alapjait. Fontos még, hogy a hallgatók számára érthetővé váljon a koncepció fogalma és annak következetes kifejtése. Az így megszerzett ismeretek a további építészeti tervezéshez nyújtanak segítséget

Már a félév alcíme, a térműveletek is sokat sejtet a félévre vonatkozó munka jellegéről. A tárgy alapja az intenzív műhelymunka, gyors kérdések és válaszok egymásutánja. Mindeközben közös beszélgetések és viták alakulnak ki. A feladatok öt nagy témakörhöz, a térműveletek alcsoportjaihoz kötődnek. A témakörök a munkát kéthetes egységekbe rendezik. A témakörök:

1. TÉRVÁLTOZTATÁS_TÉRBEJÁRÁS, TÉRI INSTALLÁCIÓ

2. SÍKBÓL-TÉRBE_HAJTÁS-VÁGÁS, MŰALKOTÁSBÓL TÉRI KOMPOZÍCIÓ

3. ADDÍCIÓ-SZUBSZTRAKCIÓ_ÁTÍVELÉS, TÉRI KOMPOZÍCIÓK

4. TÉRBŐL-SÍKBA_MONTÁZS, ÁBRÁZOLÁS

5. KICSINYÍTÉS-NAGYÍTÁS_LÉPTÉK 

A félév elején amikor még több segítség szükséges, jellemzően inkább vezetett feladatmegoldás, műhelymunka folyik. Ahogy haladtunk előre a félév során, úgy lett nagyobb az egyéni munka szerepe a feladatokban. A kéthetes bontás ritmusát a 3 nagyfeladat kiadása és leadása adta. A közbenső műhelymunkák segítséget adtak az egyéni munkához és az otthoni elmélyüléshez.  A műtermi gyakorlatokat és az otthoni nagyfeladatokat ki lehetett egészíteni egyéni munkarészekkel (fotóval, rajzzal, műleírással, videóval, zenével... stb.)

Általánosságban elmondható, hogy cél, hogy a hallgatók egymás munkájához is hozzászóljanak, így kialakulhasson egy sajátos alkotói műhely. A kreativitás fejlesztése mellett a stúdium másik nagy feladata éppen az, hogy már a kezdetek kezdetén érzékeltesse az építész munkájának közösségi jellegét, az egymásra épülés, egymásból építkezés fontosságát, a különböző vélemények ütköztetésének és ötvözésének szerepét.

A tankörvezetők a műtermi gyakorlatok és az otthoni feladatok módszerét megváltoztatathatták az egyéni szakmai tapasztalataik alapján. A 2019-es Térkompozíció tárgy tankör vezetői a következők voltak: Árva József, Ipari és Mezőgazdasági Épülettervezési Tanszék, Borsos Melinda DLA, Középülettervezési Tanszék, Dombóvári János, Középülettervezési Tanszék (Angol nyelvű tankör), Fazekas Katalin DLA, Középülettervezési Tanszék, Fenes Tamás DLA, Urbanisztika Tanszék, Major Zoltán, Középülettervezési Tanszék (Angol nyelvű tankör), Nagy Márton DLA, Lakóépülettervezési Tanszék, Terbe Rita DLA, Ipari és Mezőgazdasági Épülettervezési Tanszék, Weiszkopf András, Lakóépülettervezési Tanszék, Wettstein Domonkos PhD, Urbanisztika Tanszék. A félév során workshopot tartottak  a Bartók Vizuális Műhely alkotói Czirják Ágnes, Kern Orsolya és Paál Zsófia. A tantárgyat oktatók a feldatokat szabadon interpretálták, ez adja a munkák színességét és az összképre is jellemző magas színvonalhoz is nagyban hozzájárult.

„Oktatóként az egyéni tapasztalataink is igen erősek arról, milyen nehéz volt megnyitni 18-20 évesen saját vizuális csatornáinkat az építészképzés első féléveiben. Ez képesség és nem a tudás kérdése: az elindulás, a kiteljesedés folyamata, annak intenzitása pedig egyénenként változó. A három legfontosabb dolog, amit ilyenkor adhatunk, az a közösség élménye, az oktatói támogatás és a kísérletezés tágas lehetősége. Az első időszakban kiemelten fontosak voltak a szabadban vagy műteremben végzett csoportos alkotások, a családias hangulatú, közös zenehallgatás közben, folyamatos oktatói jelenléttel létrejött próbálgatások. Az egymástól karakteresen eltérő feladatok teret adtak az egyéni technikai sikerélménynek és a különböző irányokba bátran kilépő kifejezésmódoknak. Az utolsó órán a hallgatókkal megtartott kötetlen beszélgetésből pedig kiderült, hogy egyrészt a kedvenc kihívás nagy százalékban az utolsó és egyben legösszetettebb, legabsztraktabb feladat volt, ami egyértelmű vizuális fejlődést jelez; másrészt, a félév vége felé, a közös problémafelvetésekkel és megbeszélésekkel felvértezve, egyre jobban vágytak az elmélyült, akár napokat igénybevevő alkotási folyamatokra. Biztos vagyok benne, hogy ezek a szabad alkotói élmények szignifikáns forrásai lesznek a hallgatók későbbi építészeti téralkotásaiknak.” fogalmazta meg Borsos Melinda a tapasztalatai a félévi munka kapcsán.

 

Fazekas Katalin

 

 

 

 

Szerk: Somogyi Krisztina