Tervtanácstalanság — avagy: mindenki másként csinálja

Tudatosítani kellene minden polgármesterben, települési képviselőben és jegyzőben, hogy az építészet közügy. A tervtanácsokra szakmai kontrollként szükség van. Ha egy önkormányzat saját településén ügyel az építészeti minőségre és célja a városkép védelme és javítása, akkor vállalja a tervtanácsok működtetését is. Rumi Imre — Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület főépítésze — a tervtanácsok működéséről

Azt hiszem az elmúlt esztendő egyik legbotrányosabb építészeti ügye a Budapest XII. kerületi tervtanács elhíresült ülése volt. Noha a mindössze két éves tervtanácsokról szóló kormányrendelet nemrégen módosult, az események hatására ismét felröppent hír a jogszabály felülvizsgálatáról.

Az elmúlt évek jogalkotási gyakorlata, jogszabály tervezetek előkészítési metodikája alapján nem várok jelentős érdemi javulást az országos szabályozásban. Azonban el kell kerülnünk, hogy az építési engedélyezési eljárás szabályozásához hasonlóan – a javulás helyett – romlás következzen be a tervtanácsok működését meghatározó kormányrendeletben, és a helyzet tovább éleződjön.

Tudatosítani kellene minden polgármesterben, települési képviselőben és jegyzőben, hogy az építészet közügy. A tervtanácsokra szakmai kontrollként szükség van. Ha egy önkormányzat saját településén ügyel az építészeti minőségre és célja a városkép védelme és javítása, akkor vállalja a tervtanácsok működtetését is. Szerintem minden építési engedélyezési tervet meg kellene tárgyaltatni tervtanáccsal. Budapesten van erre törekvés, ismét bővült a fővárosi tervtanácshoz benyújtandó tervek köre, így bővülhet a kerületi tervtanácshoz benyújtandó tervek köre is.

Érthetetlen számomra a fővárosi és néhány kerületi önkormányzat vitája (már-már hatalmi harca), hogy melyik tervtanácshoz milyen tervet kelljen benyújtani. Nem ez a lényeg! A legfontosabb, hogy minden terv átessen a szakmai kontrollon. Fontos lenne egyértelműen tisztázni, hogy közérdekű városépítészeti (alkalmazkodási, illeszkedési) kérdésekben (például: építési vonal, tömeg, homlokzatképzés stb.) és építészeti nívó megítélésében a tervtanács szakértői testületként működik. A terv jogszabályi megfelelésének kérdésében pedig az építéshatóság dönt. A kettő nem ellentétben áll egymással, hanem kiegészíti egymást. Az esetek döntő többségében a tervtanács mégiscsak az építészethez ért jobban, a hatóság pedig a joghoz. Szakítani kellene már végre azzal a gyakori rossz szokással, hogy a tervtanács jogászkodik, az építéshatóság pedig építészkedik.

Tevékenységem folytán több tervtanács munkájába pillanthattam be, és már volt alkalmam az asztal minden oldalán helyet foglalni. A különböző tervtanácsok működésének módja minden elképzelésemen túlmutat. Van olyan megyei jogú város, ahol a tervtanácsi ülésen a terv bemutatását követően kiküldik a teremből a tervezőt, majd a tervtanácsi tagok zártkörű vitát folytatnak le a tervről. Ezt követően a tervezőt visszahívják az „ítélethirdetésre”. Korábban az egyik fővárosi kerületben a tervezőt meg sem hívták és be sem engedték az ülésre. Egy másik megyei jogú városban a polgármester politikai munkatársai jelennek meg bizonyos napirendi pontoknál, és érvelnek vállalkozások terve mellett. Pedig valójában tárgyalási joguk sincs.

Esetenként nem átlátható, hogy az egyértelműnek és egyetértőnek látszó tervtanácsi tagi vélemények alapján pontosan milyen állásfoglalás került megfogalmazásra, és miként engedélyezték később a tervtanács által nem támogatott tervet. A tervtanácsi kormány-rendeletben kellene előírni a tervtanácsi állásfoglalással (szakértői testületi véleménnyel) ellentétes hatósági döntés esetén a részletes indokolási kötelezettséget.

A tervtanácsok esetében a tagokat javaslat és jelölés alapján nevezik ki. Nem tartom szerencsésnek a tagok kinevezésére vonatkozó előírásokat. Meglehetősen vicces, hogy a tervtanács elnöke javasolhat saját maga számára tagot, majd kinevezi azt. Sürgősen meg kell szüntetni annak lehetőségét, hogy „elvtársi-baráti” alapon lehessen valaki tag. Álláspontom szerint kizárólag szakmai- és építészeti indíttatású civil szervezeteknek szabadna tagokat javasolni vagy jelölni. A tagoknak felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel kellene tartozni az őket javasoló vagy jelölő szervezet felé.

A szakmai szervezetek által delegált tagok esetében a kormányrendelet által elvárt „magas szintű elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkező” feltételt érvényesíteni kell, és szakmai eredményhez, minősítéshez kellene kötni a tagsági jelölést. Adott tervtanácsi ülésre behívott tagok között pedig biztosítani kell a szakmai szervezetek által jelölt tagok többségét.

Szerintem jogos tervezői elvárás, hogy a tervtanácsok mindenhol közel azonos módon működjenek. Nem lehet a személyes sérelmek ismertetésének fóruma a tervtanács. Az üléseken valóban építészeti viták bonyolódjanak és szakmailag alátámasztott állásfoglalások szülessenek. Ebben az esetben a tervtanácsok társadalmi, sőt szakmán belüli elfogadottsága is növekszik.

A tervtanácsok működésének teljes nyilvánossága szükséges. A nyilvánosság biztosíthatja a széleskörű társadalmi és szakmai átláthatóságot, ellenőrizhetőséget. A tervtanácsi tervek közérdekű kivonatai, opponenciák és állásfoglalások nyilvánossá tétele segíti megértetni a civil társadalommal a mai építészeti gondolkodást, elveket és azok érvényesülésének fontosságát. Tehát szakmánk alapvető részleteit.

A nyilvánosság biztosítása ma sem tilos. Mégis nagyon kevesen élnek vele. Úgy vélem, sz egyik legjobban működő önkormányzati tervtanács Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület tervtanácsa, amely működésének teljes metszete megtalálható az önkormányzat honlapján. Remélem, hogy hamarosan a tervtanácsi ülések teljes hangfelvétele is elérhető lesz a honlapon.

A fentieket érintően szükség van a kormányrendelet módosítására, főként a tervtanácsok egységesebb, szakszerűbb működése miatt. Azonban sok olyan lehetőség van a mai szabályozás alapján is, amellyel javítható lenne a tervtanácsok működése. Ebben útmutató szerepet kellene vállalni a tervtanácsi tagsági jelölési lehetőséggel rendelkező építész kamaráknak. A jobbítás főként szándék és akarat kérdése.

Rumi Imre
Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület főépítésze