Tetején zöld kert - Liva malom

Az ÉME Mesteriskola hallgatóianak kiírt pályázatán Árva József, Kertész Zsuzsanna, Pásztor Ádám, mesterükkel Dévényi Tamással a Liva malom roncsának négyzetes formáját megtartja és a modern technika segítségével a malom fölé helyezi a szennyvíztisztító művet. Tetején a technológiából adódóan egy életerős, zöld kert alakul ki, mely látogatható is. 

Zártkörű ötletpályázatot írt ki XV. került önkormányzata az ÉME Mesteriskola XXIII. ciklusának hallgatóinak és mestereinek, a rákospalotai egykori Liva Malom és környezetének fejlesztésére. Az második díjat Árva József, Kertész Zsuzsanna, Pásztor Ádám és mesterükkel Dévényi Tamás nyerte el. 

Arnóth Lajos: Végignézve a terveket, a javasolt megoldást mérlegelve, az iskolai anyagban megtanult szituáció jutott eszembe. Egy szóval jellemzem "Mária Terézia Rend". Emlékeztetőül: a parancsot nem teljesítő katonai vezető a saját "parancsát" teljesíti és győzelemre viszi katonáit és Mária Terézia Rendet kap, vagy saját parancsába belebukik és akkor lefokozás, kivégzés az eredmény.

A tervezők "a parancs" csak egyetlen célját teljesítik, a zsűrinek az ítélete kell legyen olyan, hogy a terv reális, józan eredetiségét belássa, sőt...

A malom, ami ma nincs, csak egy "kezétől lábától megfosztott törzs", talán még az sem, 1962-ig vízimalomként működött. Értéket termelt és hasznára volt az itt lakóknak ( liszt - kenyér - tészta - sütemény - stb...). Ez a malom a terület meghatározó darabja volt, jelenség, az itt lakók számon tartották.





A jelenlegi terv a malom roncsot, négyzetes formáját megtartja és a modern technika segítségével a malom fölé helyezi a szennyvíztisztító művet, a tetején a technológiából adódó kerttel újra egy meghatározó jel, jelentőségét az itt lakók majd most is számom tarthatják. Persze ez hangsúlyosabb, hangosabb, mint a malom, de a tájba helyezett mondanivaló betölti funkcióját ilyen szempontból is. Akkor és most is. A terv csendben még azt is sugallja: nincs több pénz, ez még megvalósítható és a többi kívánság?

A tetőn megjelenő gyönyörű életerős zöld (a technológiából adódóan) megtekinthető, mint különlegesség. S talán megjön a kívánság; legyen ilyen "zöld" táj, kulturáltabb környezet és kiépül lassan a jelenleg nincs közpénz után a közpark és parkolóhely és annak egyéb épített vonzatai. S ekkor ez a gondolkodás és belőle a valóság mégis "Mária Terézia Rend"?

Ehhez a leírt problematikához két megjegyzés tehető. Az egyik: ez a magatartás egy intellektuális keretben elfogadható. Másik megjegyzés: a pályázók tudták, hogy ez a javaslat "kiüti a biztosítékot". Leolvasható a pályázók egyik lapjára leírt kicsit hebegő-habogó szöveg, mely szimpatikus, nem "nyomdakész", de a tervezők lelki állapotát jól, és igazul tükrözi, tartalmilag is.





A malom területéhez javasolt helyszínrajzi megoldáson új gyalogos utakat javasol az új, tervezett és meglévő lakóterületek között. Revitalizálja (kőmatrac) a patakmedret, javasol egy új közparkot a két lakóterület között. A kerékpárút, pihenőhellyel együtt létesül. Tehát a pályázat magára a víztisztítóra koncentrál és az épületet körülvevő természet maradjon csendes, gyalogos világ, csupán a kerékpár az ami a területet "motorizálja". A tóvá bővült patak pedig igazi pihenőhelyet biztosít.

Maga az épület egy kompakt technológiai mű, vasbeton szerkezettel és könnyű, áttört lebegős a betonfal léczsaluzatából kialakított lépcsős folyosó, melyben fel lehet jutni a tetőtérre. Kettős lépcső, egyik a látogatóké, másik az üzemeltetőké. A tömör vasbeton mag könnyű, faanyagú külső mind formailag, mind praktikusan jól megfér egymással. A külső burkolat egy kilátó világát tükrözi, mely egy felső terasszá bővül. A 13 méter magasan lévő üvegház látogató terasz és kiállítás is. A létesítmény lényegét kézzel foghatóan illusztrálja, s a látogató egyben a környezetet, a tájat látja.

A rajzi ábrázolás az épület szerkezeti megoldásáról többet nem mond, utal annak a megvalósítási természetességéről, a monolit vasbeton egyértelmű használatáról a szerkezettervező munkájában.

Sipos Gábor: A malom legmarkánsabb újraértelmezése. A környezet rendezés tekintetében a terv sok pozitívumot tartalmaz: kedvező a régi településrésszel adott gyalogos kapcsolati javaslat, a patak "kiteresítése", a széles gyalogos felület a patak felett, ezek mind megvalósításra érdemesek. A technológia emeletesítése, a régi malom üzemi funkciójának ilyen jellegű újraértelmezése erőteljes irány. Ezzel a közösségi használatú tér az üvegház, igen magasra, a harmadik emeletre szorul. Az erőteljes építészeti megformálás felveti az alábbi nem lekicsinyelendő problémakört: szabad-e egy alapvetően városszéli, „csak ne a szomszé- domba” technológiai funkciót ilyen kihívó helyzetben hozni, jelképpé emelni, vagy azt inkább földközeli, fák által takarható léptéken kell-e tartani, mely kevésbé borzolja az itt élő „őslakosság” ingerküszöbét. Egy tömbben észak-nyugatabbra, a panelok közvetlen közelébe ez a probléma nagy valószínűséggel csökkenne. A terv másik problémája az alapvetően
vízszintes technológia emelése, mely csak komolyabb működési költségekkel tarható fent, ezt csak mérsékelni tudja a lezúduló vízből visszanyerhető energia.
A terv erőteljes építészeti megfogalmazása mindenképpen dicséretes.

Dobai János: Nyilván a legtöbb vitát kiváltó munka. A reális léptékű környezetvizsgálat eredménye a konkrét feladat megoldására koncentráló erőteljes javaslat. A funkcióját és lassan mindenét elveszítő malom nem támasztható fel. Emlékezete a perifériális környezetben erőteljes „gesztussal” tartható fenn. A malom romfalai közé épített torony-szennyvíztisztító ilyen. Megvalósítása a terveket nézve végiggondolt, valóságosan szinte lehetetlen. Szurkolok.

Roth János: A karakteres, erőteljes építészeti javaslat formai szempontból példamutató. Nem a malom, mint ipari épület reinkarnációja, hanem egyben a nosztalgikus emlékezés tagadása is. Ezzel felveti annak a kérdését, hogy közösségi használat tárgya tud-e lenni?

A megfogalmazott jel egyesíti, fizikailag is, a fejlesztést kiváltó Organica megépítését és a malom megőrzésének kívánalmát. Ebben a helyzetben a műemlék viszont díszletté válik, megőrzött falakat jelent csupán. Nem szimbiózisról szól, hanem az új mű egyeduralmáról! Kérdéses, hogy a szűk lépcsőn megközelíthető látogatótér betöltheti-e funkcióját, vagy csak kilátóvá válik?

A patak ötletes revitalizációja kapcsán kialakított kerékpáros pihenőhelyhez semmilyen kiszolgáló funkció sem kapcsolódik.

Kund Iván Patrik: Stratégiájától a javasolt megoldásig a leginkább fókuszált terv. Tájrehabilitáció szempontjából pedig a legautentikusabb megoldás a malom közvetlen környezetében az egykori jellegébe visszaállított, rekonstruált patakmeder, amit azon túlnyúlva a patakmeder revitalizációjával egészít ki. Városi kapcsolata egy erős gesztussal (stég-híd) és a szükséges telek bevonásával megoldott. Hosszútávon a régi (felső) patakkal egyedüliként foglalkozik, a visszaállított malomtavat ebből is táplálva.

A malommal való viszonya szintén koncentrált, egyértelmű üzenet az üzemi funkció, mint érték kiemelése, és ebből adódóan az Organica Élőgépének, mint szennyvíztisztító üzemnek az egykori malom gépezetének helyére való telepítése. Ezzel a régi épület eredeti funkciójában és tájszervező szerepében, de egyértelműen új elemével él tovább. A fenti megoldások áldozatokat követelnek, amik technikai jellegűek és megoldhatóak.

A terv gyengéje a terepszinttől eltávolított egyetlen közösségi funkció, amit a stég közelében érdemes lett volna kiegészíteni, illetve akadálymentes elérhetőségét biztosítani.

Arnóth Ádám: A közparkba tervezett új építmény a malomra ráépülve jelenik meg; a stég helye, mérete, megfogalmazása szép, de – a ráépítéshez hasonlóan – kissé vázlatos. A víztisztító működő, fontos funkció – de a malom túlterheltté válik, hiszen háromszor annyi helyet igényel, mint amekkora a malom volt, így az elveszti egykori jellegét. Hátrány továbbá, hogy az érthető módon igényelt közösségi, szabadidős funkció hiányzik. Építészetileg biztosítja romfalak fedését, de kérdés, hogy a kétségtelenül vonzómegoldást a rom a valóságban kibírja-e? A terv ellen szól az építménynek az egykorit jelentősen meghaladó magassága és az alsó szintnek az eredetitől teljesen eltérő cellás alaprajza is.

 Baranyi-Csaba Kata: Az egyetlen olyan terv mely az Organicát a malomépületbe helyezte és ezzel az erős gondolattal keltette életre azt.

Ezzel a gondolattal válaszol a rom rekonstrukciójának kérdésére, mely szerint az épület legfőbb túl élését az jelentheti, hogy megfelelő, működő, szükséges tartalommal tudjuk megtölteni.





Az új technológia romba való építése, azonban mint kivitelezési, mint fenntartási szempontból többlet terhet ró a megvalósítóra, és a felújítás területre gyakorolt hatása bizonytalan.

A víz használatára komplex gondolattal válaszol, felhasználja az épület energia ellátásában, rehabilitálja a patakot, a malom környezetében visszaállítja a természetes medret, helyreállítja a tavat és revitalizálja.

Csillik Barbara: A terv mindenképpen érdekes megoldási lehetőséget vet fel vertikális orientáltságával. A malom romjának használata, bevonása a koncepcióba szimpatikus hozzáállás, külső megjelenésében esztétikus, jelként funkcionál a területen. Egyesíteni próbálja a műemléket és az új technológiai kívánalmakat, a vendégfogadást és az üzemi területeket. Gondoltak a fentről gravitációsan lejutó víz energiájának felhasználására, ezáltal a telep saját működése támogatottá válik, kicsit a klasszikus malom működési mechanizmusát idézi. Statikai és kivitelezési szempontból (a medencékben lévő hasznos teher nagyjából 100 kN/m²) így egy nehéz feladatot generál, mely szinte megoldhatatlannak látszik. A telep térszervezése gravitációsan nem, erős gépészeti támogatással (így magasabb üzemeltetési költséggel) és kisebb módosításokkal működhetnek. A technológiai tér kissé szűkösnek bizonyul (főként az előkezelés és konténertárolás részei), funkcionálisan nagyjából rendben van.

A Bírálóbizottság a pályaművet második díjra értékelte.ű


A tervpályázat füzete ezen a linken tekinthető meg.