Tételesen itt van, hogy miért ciki a készülő Városligeti Építési Szabályzat

A Városligeti Építési Szabályzat partnerségi egyeztetésére való felhívás alapján a civileknek is lehetőségük nyílt véleményt nyilvánítani a tervezett beépítésről. Íme Bardóczi Sándor és Pákozdi Imre közösen összeállított partnerségi véleménye, amelyet eljuttattak a fővároshoz.

A Városligeti Építési Szabályzatról, „a partnerségi eljárás” keretében

1. A Városligeti törvény 7. paragrafusának 2. bekezdése előírja, hogy a Városliget zöld felülete nem csökkenhet. A fejlesztők célként tételezik „a zöldfelület biológiai aktivitásának növelését”. A törvény előírásának betartása azonban csak a jelenlegi felületminőségek biológiai aktivitásának felmérésével és a tervezett változások Biológiai Aktivitás értékről szóló rendelet 2. melléklete szerinti súlyozásával lehetséges. Ennek a felmérésnek a haladéktalan elvégzése tehát egyaránt szükséges a törvény betartásához és a fejlesztő szándékának megvalósításához. (Bár kétséges, hogy a biológiai aktivitás érték növekedni tud ilyen körülmények között. Papíron: lehet)

2. A Petőfi Csarnok mögötti terület ma sportpályákkal tarkított, ligetes, fás park. Ide építeni egy hatalmas, leendő Nemzeti Galériát + Ludwig Múzeumot, nem csupán a fenti funkciókat lehetetleníti el, hanem beárnyékolja a Hermina út házait az adott szakaszon. Félő, hogy ez pontosan azt a botrányos takarási állapotot idézi majd elő, amely a Duna pesti, belvárosi oldalán, a valamikori Hotel Intercontinental (ma Marriott) felépítésével az Apáczai Csere János utcában előállt. Ez az amúgy is felesleges*, 25 ill. 40 (!) méter magasra is feltörő épület itt zavarna, kártékony, többlet-forgalmat generáló, a Hermina utcát beárnyékoló, elnyomó és ellehetetlenítő lenne. A 40 m magas épületek nem felelnek meg annak az illeszkedési szabálynak, amelyre a tervpályázati kiírás általános része ígéretet tesz.

3. Az Ötvenhatosok terére tervezett három épület (az Építészeti, a Fotográfiai és a Néprajzi Múzeum) elfoglalná a jelenleg betonnal burkolt parkoló terület legalább felét. Ezzel meghiúsulna ennek a területnek a füvesítése és parkosítása, ami pedig alapvető a Liget Dózsa György úti oldala por, zaj és hőmérsékleti viszonyainak parkszerűvé tételéhez**.

4. A Városliget Ajtósi Dürer sori oldala rendkívül zajos. Az Ajtósi Dürer sor távlati terveiben szerepel a forgalomcsillapítás, egyes forgalmi sávok párhuzamos parkolókká való átalakítása, fasor képzése. Ha azonban ide kerül egy hatalmas új (szintén 40 méter magas) múzeum, és egy gyermek- és ifjúsági központ, akkor a forgalmi terhelés marad, sőt valószínűleg fokozódik.

5. A Gasztrofalu projekt értelmetlen, ugyanakkor tovább csökkenti a zöldfelületet. Vendéglátó hely így is van elég a Ligetben és annak közvetlen környezetében.

6. Ami viszont elemi szükséglet, az négy-öt nyilvános WC telepítése a Városliget területén. A jelenlegi helyzet mind járványügyi, mind esztétikai szempontból abszurd.

7. A Gyermek és Ifjúsági Tudás és Élményközpont nem Királydombot kellene terhelje, hanem valahol máshol, akár a Liget körüli épületek egyikében lenne célszerű. A Királydomb környéke maradjon park. A Királydomb alá tervezett építmény megszünteti a talajkapcsolatos zöldfelületi minőséget és fenntartás érzékeny tetőkertté alakítaná ezt a biológiailag aktív foltot. Az ehhez létesített mélygarázs és lehajtója veszélyezteti az Olof Palme sétány kettős platánfasorának történeti tengelyét.

8. A Pajtaszínház fölösleges, amiképpen megbukott a valamikor ide telepített szabadtéri színjátszóhely is (a Városligeti Sörsátor eredetileg ez volt). Budapesten több mint száz állandó társulat működik, ha a Ligetben akarnak játszani, hasznosítsák a Vajdahunyad Vár évi 365 napon át, a Mezőgazdasági Múzeum által alig kihasznált termeit.

9. A magyar Zene Háza kiszabályozott területe részben értékes, József Nádor korabeli platánokat veszélyeztet az építési munkák által, helye nem szerencsés. Az Olof Palme Ház e funkciót sokkal jobban szolgálná, már csak azért is, mert egyrészt közel van a nagyon komoly zenei kultúrával rendelkező I. István Gimnáziumhoz, másrészt távol esik a téli szezonban hangos tánczenét sugárzó Műjégpályától.

10. A tervezett fejlesztésekkel sem a közparkokra általánosan érvényes 3% maximális beépítési arány, sem a max 5%-os beépítés (OTÉK alóli felmentés) nem érvényesíthető. A beruházás volumene túlzó és azt a tervezett bontások nem kompenzálják. Így van megszűnik részben vagy egészben a terület közparki jogi státusza és a szabályozás azt kénytelen beépítésre szánt kategóriába sorolni, vagy törvényen kívüli lesz a kialakult megoldás. Mindkettő elfogadhatatlan egy értékalapú, jogbiztonságra törekvő és polgári értékrendű társadalomban és nem szolgálja Budapest stratégiai érdekeit, továbbá gyökeresen ellenmond minden olyan fejlesztési dokumentumnak, amely Budapesten eddig a Városliget vonatkozásában keletkezett.

Bardóczi Sándor
Pákozdi Imre

Jegyzetek:

* A Magyar Nemzeti Galéria véleményünk szerint nem lehetne jobb helyen, mint ahol most van, a Várban. Presztízzsel, történelmi múlttal egyaránt bíró magaslaton, mégsem túl magasan helyezkedik el, veretes, de tartós, jó állapotú épületben működik. Termei tágasak, mégis jól berendezhetők. Az egyedüli valódi múzeumtechnikai probléma az ablakok nagy száma és tágassága. Ez azonban pl. a Louvre esetében is meglévő adottság, amit zsalugáterrel, kartonfallal, függönnyel, paravánnal megoldható.

** Nyomatékkal felhívjuk a figyelmet az ezzel kapcsolatos szakirodalomra, már csak azért is, mert a parkfelületek lekövezése sajnos gyakori. Tehát: Ormos Imre: A kerttervezés története és gyakorlata (Mezőgazdasági Kiadó). Különösen ld. a „Kerttervezés a városépítés, városrendezés kapcsolatában” fejezet 354-359. oldalait.