Tornácok hazája - A CAN Architects megvételben részesült terve a Szigetszentmiklósi Református Általános Iskola pályázatán

A magyar népi építészet lakóházánál a tornác, mint kint és bent közötti fedett-nyitott tér az, ami éves dramaturgiában is lehetővé teszi az élet pulzálását. Mérete és arányai a benne zajló cselekményekhez igazodva alakulnak, de a szellemiség ugyanaz: az egész év során minél több időt tölteni kint. A CAN Architects az átmeneti terek tudatos alkalmazásával hívja a tanulókat a természetes és épített környezet párhuzamos használatára.

A klaszteres szervezésű iskola tanulóházai különböző korosztályok otthonai, az aktuális fejlődési igényeknek megfelelően. Pszichológiai, környezetpszichológiai és pedagógiai szempontok alapján alakulnak mind a közösségi, mind az osztálytermek. Tanulási táj, közösségi közlekedőterek szervezik az életet, melyek néhol akusztikai függönnyel ideiglenesen leválasztva oktatási teremként, fejlesztőként szolgálnak, de szünetben vagy az informális és non-formális tanulás idején szabadon felhasználhatóak. Ezáltal a kettős használat által kihasználtságuk maximalizálódik, ami a fenntarthatóság legfőbb fokmérője.

TANTERMEK
A tantermek esetében a szigorú raszterből szerkesztett, négyzetes, két-két oldalukon természetes fénnyel megvilágított terek biztosítják, hogy időtlen, értékálló, a jövő kihívásait rugalmasan, minimális átalakításokkal optimálisan biztosító iskola épüljön. Az alsósoknak a nemzetközi L-alakú osztályteremből továbbfejlesztett Sutos Tanterem épül: egyik szára puha suttá alakul, amely az elvonulás, meseolvasás, mozgás tere az osztályon belül. A pedagógiai váltás egy-egy óra közben is lehetséges, átrendezés nélkül, helyváltoztatással. Felsőben dinamikusabb pedagógiai folyamatok zajlanak, váltakozik a frontális oktatás, egyéni vagy kiscsoportos munka, nagycsoportos foglalkozás. A Forgó Tanterem geometriáját a beépített belsőépítészet alakítja, pedagógiai, környezetpszichológiai, iskolaépítészeti és akusztikai kutatások alapján. Az alaprajz különböző oldalai felé fordulva, a könnyű padok gyors átrendezése után eltérő pedagógiai helyzetekben ideálisan használható tereket kapunk. A beépített bútor beülhető ablakpárkányai még a sut emlékét hordozzák, de már a tinédzserkor komolyságával.

TÁJÉPÍTÉSZET
Az új Szigetszentmiklósi Református Általános Iskola a kisváros diákjainak életét szervezi, melyhez kültérben is szükség van egy olyan közegre, mely sokszínű, nyugodt és biztonságos, ahol egyszerre lehet csendesen elvonulni és közösségben önfeledten játszani. A Bucka neve, története és domborzati adottságai ideális terepet biztosítanak egy befogadó, sokszínű kültéri tanulási, sport és közösségi környezet kialakításához.

TÁJ, UDVAR, ERDŐ
Ezek azok a fogalmak, melyeket szem előtt tartva alakultak ki a kert egyes zónái. A terület szíve maga az iskola, ahol a gyermekek szellemi és lelki nevelése történik, e tömeg körül, öbleiben korcsoportonként saját kültéri tanulási tájak biztosítják a szabadban történő oktatás lehetőségét. A burkolt felületet füves udvar követi, ahol elszórtan megjelennek különböző szabadtéri funkciók és játszó elemek. A telek határához közeledve egyre vadregényesebbé válik a terület, szabadon telepített, sűrűbb növényzet veszi át a helyet, melyet ligetszerű erdő követ, ezáltal fákkal keretezve és körbeölelve az iskolát és annak teljes területét.

FOGADÓ ÁTRIUM
Az iskolába a főépület és a kápolna között húzódó előtető alatt belépve, a fogadó átriumon keresztül érkezünk. Ez remek hely az iskola előtti-utáni találkozásokra, beszélgetésekre, a szülők itt várhatnak a gyerekekre, vasárnaponként pedig templomtérként, templomkertként fogadja a közösséget istentisztelet előtt és után is. Az átrium az aula, a nagyterem és az étkező szabadtéri kiegészítése is, akár asztalokkal belakható teraszként.

AMFITEÁTRUM
A sportpálya mellett nagy lépcsős nézőtér simul az emeletnyi szintkülönbséget adó buckára. A szünetekben kedvelt hely, sokan találkoznak itt kisebb-nagyobb csoportokban. A kültéri sporteseményeknél és ünnepségeknél ez a kedvenc lelátó, az iskola teljes közösségének ikonikus csoportképei is itt készülnek. Az amfiteátrum mellett nyílik a sportcsarnok belső használatú bejárata, így a gyerekek könnyen és védetten átszaladnak átöltözni.

TANULÓTORNÁC
A burkolt felület a tanulóházak sarkának átmeneti tereit folytatja, az épület szerkezeti ritmusának kivetüléseként. A korcsoportonként kialakított tanulási helyek mindegyikénél megjelenik a süllyesztett, úgynevezett tűzrakó tanulási helyzet. Az alsós diákok területén iglu formájú mászóka és kuckó található, míg a felsősöknél közösségi hinta. Mindkét elem a körből származtatható, ezzel elősegítve és erősítve a csoportos együttlétet.

MEZŐ
A burkolt szigeteket füves mezők veszik körbe, amiben elszórva megjelennek különböző kültéri játékok és olyan funkciók, melyek a gyermekek testi és lelki nevelését segítik elő.
Az alsós diákok közelében alakítottunk ki egy alacsonyabb dombot, melynek lábánál egy nagyméretű homokozó kapna helyet. A kettő közötti kapcsolatot a tereplejtést lekövető csúszdák és mászókötelek biztosítják. A felsősökhöz közel, a sportcsarnoktól délre helyeztük el a sporttájat, multifunkcionális sportpályát, ahol a kispályás futballpálya mellett megjelennek különböző sportasztalok és további pihenést szolgáló elemek is. A két korcsoporthoz tartozó területen elszórva megjelennek veteményesek, melyek a gyermekek önfenntartó és környezettudatos nevelését segítik elő, illetve természetes ülő- és mászófelületek – mint például a holtfák és farönkök –, melyek a szabadtéri tanulás eszközei. A dél-nyugati oldalon egy nagyobb, gyepes mező fut le egészen a telekhatárig, ami az épületből kitekintve a figyelmet a szomszédos tóra tereli, ezáltal kapcsolatot teremtve a környező tájjal.

LIGET
A mezőn túl, a terület határvonalán ligetszerű, sűrű növénykiültetés jelenik meg, mely vadregényessé és izgalmassá teszi a szabadtérben történő játékot. A magasabb növényzet a a füves mezőbe olykor benyúlik, ezáltal elvonulásra alkalmas zugokat lehatárolva. A kert sarkában egy nyírfák által körbetelepített, védett tisztás jött létre, ahol közös tábortüzet lehet rakni vagy akár kültéri istentiszteletek helyéül is szolgálhat.

KÁPOLNA – KÖZÖSSÉG ÉS IGE
A kápolna tere a legegyszerűbb: négyszögletű tér, ahol a gyermek és felnőtt közösség padokon körbeüli az úrasztalát. Közöttük áll a szószéken az igehirdető lelkész, mögötte a falon a kápolna toronyszerkezetén keresztül átsejlő napfény játéka jelöli a szakrális teret. Nem nagy hely, de ez a lelki tanulási táj mégis jelentős térkontrollt ad a hívő kezébe: leülhet a padlóba süllyesztett, a sutokat és leülőket idéző nagy lépcsőkre, helyet foglalhat a fal mellett bárhol a padon vagy akár a kettő közé betett székeken, megszokottabb módon. Centrális szerkesztésének köszönhetően a tanári értekezletek, kiscsoportos beszélgetések intim tereként is jól belakható tér.

CAN Architects

Szerk.: Borenich Levente