Épülettervek/Középület

Törökbálint új Városháza tervpályázat - a Puhl és Dajka Építész Iroda terve

2015.08.28. 10:30

Törökbálint Város Önkormányzata kétfordulós tervpályázatot írt ki az új városháza tervezésére és környezetének rendezésére. Bemutatjuk a Puhl és Dajka Építész Iroda tervét. 

Helyszín és tervezési környezet

A tervezési helyszín Törökbálint legrégebbi részén, az Ófalunak nevezett telektömbben található, ahol részben önkormányzati tulajdonú telkek vannak. Az egykori zsáktelepülés szerkezetének mára kialakult hátrányai a zárt tömbbelsőben különösen megmutatkoznak. A terület településképi és településszerkezeti szempontból is fontos, hiszen a környéken több régi és új középület és közintézmény, valamint településképileg helyi védelem alatt álló utcák és épületek vannak. A tervezési terület nem csak építészetileg, hanem természetileg is kiemelkedik a városban, hiszen a völgyben való elhelyezkedése és a Kálvária-domb turisztikailag is vonzó célponttá teszik a területet.

 

Területrendezési koncepció

A település főutcájának tekinthető Munkácsy Mihály utca mentén található a tervezési terület, amely mélyen benyúlik a tömbbelsőbe, amely közepén értékes és kihasználatlan területek találhatóak. Ezek hasznosítása és feltárása - mind gyalogos, mind gépjármű megközelítés szempontjából - igen fontos feladat. A jelenleg zárványként működő területen egyetlen gyalogos forgalmú út, a Kálvária köz vezet át. 

A város vérkeringésébe való bekapcsolódáshoz a Munkácsy Mihály utca felőli és a Szent István utca felőli ingatlanokon keresztül nyílik lehetőség, ahogy azt a szabályozási tervben is meghatározták a kiírók. A telkek elég szélesek ahhoz, hogy akár kétirányú forgalmat biztosító utat, akár járdát, de parkolókat is ki lehessen rajtuk alakítani. Ezzel együtt gyalogos és egyirányú autós forgalom vezethető be és ki a Kálvária köz felől, valamint azon az utcán, amit a Hosszúréti-patak medrének részleges lefedésével hoznak létre. Az így kialakult átjárható telektömb belső része már alkalmas egy olyan kisvárosi közpark és köztér kialakítására, amely a város központjaként vonzó lehet mind a beruházók, mind a városlakók számára, ezéltal élettel töltheti meg a Kálvária-domb lábánál elterülő területet. A tervezett közpark hivatott összefogni a tömbbelsőbe vezető gyalogos utakat, amelyek közös találkozásánál, a terület legmélyebben fekvő pontjára az építészek egy mesterséges vízfelületet terveztek a patak vizének duzzasztásával, ami még vonzóbbá teszi a terület.

Ezt a fejlesztési irányt célként kitűzve elengedhetetlen a tervezett városháza és a tömbbelső jövőbeni kapcsolatának megteremtése. Erre reflektálva fontos a gyalogos forgalom direkt átvezetése a városháza telkén keresztül is, amely így adja meg a rehabilitálásra szoruló tömbbelsőnek a kezdő összeköttetést, amelyet majd a többi is követhet.

 

 

Beépítési koncepció

A telek tömbbelsőben lévő részét a szabályozási tervnek megfelelően zöldfelületként célszerű hasznosítani, így felmerült a tervezési helyszín Munkácsy Mihály utca felőli részének bepítése. A városháza épület elhelyezésének meghatározásánál egyik fontos szempont a gyalogos átközlekedés biztosítása, amely a több mint 3 méteres szintkülönbség miatt nem oldható meg lépcső és rámpa beiktatása nélkül. Ez az átvezető gyalogút a telek északkeleti hosszoldalán alakítható ki a legoptimálisabban és ez lehetővé teszi az új városháza épületének belső "udvaros" elrendezését is. Így az épületszárnyak által közrefogva egy olyan városi köztér, dísztér jön létre, amely nyit a Munkácsy Mihály utca felé, mégis megőrzi intimitását.

A beépítés kialakításánál fontos szempont a meglévő városháza épülete, amelynek főutca felé eső része az utcakép meghatározó eleme, így annak megtartása indokolt. Az új épületszárnyak ehhez kapcsolódnak földszint + 1 szintes épületmagassággal, igazodva a meglévő padlószinthez. Ennek következményeként a dísztér és az épület földszintje kb. 1 méterrel fentebb kerül, így kiemelkedik a környező épületek sorából. A tömbbelső felé való szintkülönbség-csökkenés lehetővé teszi az ide beforduló épületszárny plusz egy szintes bővülését, amely így földszint + 2 szintes épültté válik.

Az építészek szerint a városháza épülete mögött megmaradó területet olyan városi térként lehet hasznosítani, amely többek között helyet adhat a nagyobb rendezvényeknek, termelői piacnak és egyéb közösségi eseményeknek is. A későbbiekben lehetőség van a tervezett park felé egy földszint + 2 szintes épület elhelyezésére, ami lehet iroda, kereskedelmi vagy vendéglátó egység is, és ez mind a közpark, mind a rendezvénytér térfalát képezheti.

 

 

Funkcionális kialakítás

A belső udvaros beépítésnek köszönhetően az épületszárnyak erre a belső udvarra tájoltak, egyedül az épülettömb északi szárnya az, amelyik két oldalra tájolható, lehetővé téve a kéttraktusos kialakítást. Az épület főbájarata a dísztéren van, a belső udvarra pedig egy ügyfélszolgálatot terveztek az építészek, amely szoros vizuális kapcsolatot teremt a külső térrel. Az anyakönyvvezető és házasságkötő terem is a dísztérfelőli oldalről közelíthető meg, ám ez a régi városháza épületében maradna. A földszintre ezek mellett a pénzügyi és az adócsoport irodái kerülnek, míg az emeleten kaptak helyet a fő igazgatási funkciók. 

A pince szintre tervezték a külön egységként működő városgondnokság irodáit, hiszen ezek ügyfélforgalma jóval csekélyebb, mint a földszinten elhelyezett ügyfélszolgálaté. Emellett a városrendészet, az iktató, az irattár, a konyha és étkező, valamint a gépészeti helyiség is itt lesz. 


Tömegalakítás és anyaghasználat

A meglévő városháza egyszerűségéhez illeszkedve mind az új, mind a régi épület homlokzata vakolt felületű. A belső udvarban a földszinti homlokzat előtt végig vezetett árkádszerű vasbeton pillérsor, a mögötte végigfutó üvegfallal nyitottá, befogadóvá teszi az épületet. Egyedül a Munkácsi Mihály utca felől mutat eltérő képet az épület, mert az itt megjelenő új szárny homlokzati hangsúlya fentre kerül, kiemelve a testületi üléstermet. Az emeleti szinten a földszinti szabályos pillérsor rendszertelen osztású ablakok sorába vált át és zártabbá, intimebbé teszi a mögötte elhelyezkedő helyiségeket.

Az új épületrészekre alacsony hajlásszögű magastetőt terveztek, amelyek gerince az udvar felé eső traktus határvonalán van. Így lehetőség nyílik az emeleti folyosók függőleges bevilágítására az északi szárnyban, míg a nyugati szárnyban a tető síkjában elhelyezett üvegezett bevilágító sáv segítségével. A meglévő épületrész az eredeti állapotnak megfelelően cserépfedést kap. Kitüntetett funkciója miatt a testületi üléstermet magában foglaló épülettömeg az egyetlen, amely nem magastetőt kap. A régi és új épülettömeg ezen a ponton kapcsolódik egymáshoz egy üvegezett nyaktag segítségével.
Az utcai homlokzati falak lábazata, valamint a pince szinti falak a vasbeton pillérek folytatásaként betonpanel burkolatot kapnak. Ennek ellenpontjaként a dísztér burkolataként finomra csiszolt travertin mészkő lapokből áll.

 

Szerkezeti kialakítás, energetika és üzemeltetés

Irodaház jellegéből adódóan az épület monolit vasbeton pillérváz szerkezetű, falazott homlokzati kitöltő falakkal, monolit vasbeton födémekkel. A földszinti árkádsor pillérei, viszonylag sűrű alaprajzi kiosztásának köszönhetően, tartószerkezeti szerepük mellett árnyékoló funkcióval is bírnak.

A városháza fűtését és hűtését a föld geometrikus energiáját hasznosító hőszivattyú látja el talaj kollektoros rendszerrel. Az épület energiahatékonyságának elősegítésére lehetőség nyílik napelemek elhelyezésére a kéttraktusos épületrész dél-nyugati tetőfelületén, amely az épület villamos energia ellátását biztosítja. A környezettudatossághoz hozzájárulhat a tetőn összegyűjtött csapadékvíz szürkevízként való hasznosítása is.


Építész tervezők: 
Boda István, Csáki Melinda, Dajka Péter, prof. Puhl Antal DLA, Skrabák Zoltán