Tóth Zsuzsanna és munkatársainak versenyből kizárt terve a Puskás Ferenc Stadionra és környékére

Tóth Zsuzsanna és munkatársainak az Istvánmező rendezésére készített terve a pályázatból kizártak hosszú sorát gyarapítja. A koncepció központi elemét az Aréna emelt térszintjének meghosszabbításával kialakított, szalagszerű sétány képezi, amely összefogja a terület megőrzött és új épületeit, lehetőséget teremtve a különböző funkciók többszintű integrációjára.

A terület:

A tervezési terület a város lakóterületekkel övezett, központi helyén található, már most igen nagy leterhelésű, zöldfelületi aránya ugyan jelentős, de semmiképp sem csökkenthető.

Tervezési szempontból jelentős elemei:
1. A Hungária krt. felőli tengely, mely felfűzi a Puskás Ferenc Stadiont, a Dromoszt és a Budapest Sportcsarnokot.
2. A Puskás Ferenc Stadion pozíciója illetve formája, mely a Stefánia és a Dózsa György út viszonyát határozza meg. Az épület, az őt felvezető térrel és szoborsorral most gyakorlatilag hátat fordít a városnak.
3. A Thököly út felőli határozott, XIX. századi városi struktúra, mely irányában és léptékében is eltér az előbbitől. A Keleti Pályaudvar helyzete és a környező utcák újabb tengelyeket határoznak meg, melyek a Rákóczi út irányából látvány szempontjából is izgalmasak. Érdekes itt a telekhatár kérdése is, hiszen ez a városi szerkezet szinte belenőtt a nyitott térbe.
4. A vasút viszonya a területhez szintén meghatározó, hiszen a sínek látványukban igen izgalmas elemet alkotnak, ám funkcionálisan teljesen elvágják a területet a Kerepesi út irányából. Érdekes kérdés itt maga a vasútállomás is, hiszen a Pályaudvar külső peronjairól igen könnyen el lehetne érni a területet.
5. A Stefánia, a környék pillanatnyilag legrendezettebb része, mely önmagában épitészeti értéket képvisel épületeivel, növényvilágával, vonalvezetésével, másrészt gyönyörűen feltár(hat)ja a területet.
6. Említésre méltóak a távolabbi városi kapcsolatok is, a Dózsa György út folytatása a felvonulási térre, valamint a Rákóczi út – Keleti Pályaudvar erős tengelye is.

A kérdés:
Hogyan lehet olyan, építészeti, városrendezési egységet alkotni, mely felvállalja és integrálja a meglévő terület és környezet adottságait és értékeit, ezzel egyidejűleg valamennyi, a kiírásban szereplő (rengeteg) funkciót elhelyezi?
Hogyan lesz a terület újra szerves része a városnak, ezzel egyidejűleg hogyan lesz olyan emblematikus - akár tv-közvetítések légi felvételein, akár a térben mozogva – hogy karaktere önmagában is érték lehessen?

A problémák:
A terület jelenlegi mérete és formája nagyon zsúfolttá, térélményében korlátozottá tenné a hatalmas új épületek (stadion, uszodák, parkolók) elhelyezését. A megoldás a terület bővítése vagy a funkciók egymás fölé sorolása lehet. A bővítés - tekintettel a Stefánia és Thököly út értékeire, a meglévő vasútra és a Kerepesi út jelentőségére - drasztikus beavatkozás nélkül csak korlátozottan megoldható, a funkciók egymás fölé sorolása az egyidejű embertömeg és az épületek karaktere miatt pedig csak nehezen, problémás kompromisszumokkal oldható meg. A várostól szinte teljesen elfordított területet elegánsan, nagyvonalúan jelenleg lehetetlen megközelíteni.

A megoldás:
Fel kell emelni a teret, mely ezáltal több síkon kapcsolja össze a parkot, és a jelenleg teljesen leválasztott várost. Megoldási javaslatunk a következő: a Felvonulási tér irányából egészen a Stadionok metróállomásig, egy sétánnyal, mintegy szalaggal összekötjük a teret, ezen ív mentén elemeljük a terület szélét kb. a Kerepesi út homlokzatainak magasságáig.


Az eredmény:

A sétány
rávezeti a várost a területre, összeköti a teljes egységet, valamennyi jelentős épületet érintve jut el az új Stadionig, majd ott (tekintettel a funkcióból adódó térigényre) kiszélesedik.

A sétány lehetőséget ad
- Az új stadion kiemelésére, a terület valamennyi pontjáról történő értelmezésére,
- Az uszoda térben való finom elhelyezésére, mely által a tömegek a kelleténél nem versengnek jobban egymással,
- Valamennyi, a parkhoz tartozó funkció zöldfelület utakat elkerülő megközelítésére,
- A parkolók és egyéb kiszolgáló területek a Dózsa György út, a Vasút és a Kerepesi út felőli kényelmes megközelítésére. Karaktere a vasút felé fal, a Kerepesi út felé pedig városi homlokzat.
- A már meglévő Budapest Sportaréna szintjébe való érkezésre, vagyis a Sportcsarnok és a metróvégállomás integrálására.


Az új focistadion
a terület központi eleme, felvezetése a sétányon a város feletti magasságban (a sétány szinte feltekeredik a homlokzatra, de ez egy következő tervezési finomság), a Kerepesi út felőli térről alul, a Keleti pályaudvar optikai tengelye által és a Szoborpark átértelmezéséből (lábazat) eredő emelvényen. Megközelítése a „város szintjén” a Kerepesi út felől, és a sétány szintjén a park irányából lehetséges.

Puskás Ferenc Stadion, Dromosz, Budapest Sportaréna
a meglévő tengely és központi tér, mely nemcsak az épületekből, de a Stefánia felől is szépen értelmezhető, és az épületek mérete miatt feltétlen szükséges, megóvásra kerül, a szoborparkot és annak terét kissé átértelmezve az új stadion lábazataként használjuk. Megközelítési rendszere változatlan, a szoborpark a Stefánia felé feltárulkozik.

Uszoda
mintegy amfiteátrum süllyed a sétány emelkedésével a vasút felől határoló falba, hogy az épület ne versengjen a többi, igen karakteres tömeggel. Az uszoda megközelítése egyrészt a Keleti pályaudvar felőli gyalogos tengelyen, másrészt a Dózsa György út felőli bejáratokon át történik. A nézőtér pozicionálása biztosítja, hogy a nap lehetőleg ne süssön szembe, és a közönség gyönyörű panorámával a háttérben élvezhesse a versenyeket.


Dózsa György úti csarnokok
már a századfordulós Budapest szerkezetéhez igazodnak, az új épületek kiegészítik a megóvandó épületeket. Megközelítésük a központi térről illetve a Dózsa György út felől lehetséges.

Velodrom, Jégstadion, Kisstadion
együttes megközelítése és terei is tisztázódnak, a műemléki szempontból is izgalmas Velodrom kiegészítő lefedést kap, bejárati tere csatlakozik a többi csarnok térrendszeréhez.

Az atlétikai gyakorló pálya
integrálja és felhasználja a meglévő, a Puskás Ferenc Stadiont megközelítő alagutat, mely egyrészt a Stadion városi oldali bejáratát biztosítja, másrészt a tervezés későbbi fázisaiban látványos elemként szerepelhet.


A terület adatai (kerekített, illetve becsült adatok!)

Fejlesztési terület: 388.062 m2
Javasolt bővítési terület: 108.064 m2
Összes terület: 496.126 m2

Férőhelyek:
Új nemzeti stadion: 65.000 fő
Puskás Ferenc Stadion: 69.000 fő
Uszoda: 18.500 fő
Velodrom:         
Teniszpályák: 50 fő
Jégcsarnok (Új Kisstadion): 12.000 fő
Jégpálya: 350 fő
Sportcsarnokok (1-3): 6.000 fő
Gerevich Aladár Csarnok: 1-200 fő
Szabadtéri atlétikai pálya: 50 fő

Beépített terület: kb. 160.000 m2 (kb. 30%)
Összes beépített szintterület: kb. 350.000 m2
Zöldfelület: 175.000 m2    35%

Parkolók
Felszíni szgk.: 700
Felszíni busz: 740
Mélygarázs szgk.:  11.300
Sportaréna mélygarázs meglévő szgk.: 1.160
Aréna Plaza mélygarázs meglévő szgk: 2.800

Tömegközlekedés:
 2-es metró
1-es, 1A villamos
75-ös, a 77-es, a 80-as és a 80A-s troli
Repülőtér kb. 30 percre
Távolsági buszpályaudvar
7-es, 73 busz,
20-as, 30-as busz

Tömegközlekedés bővítése:
Külső vasúti vágány megálló közvetlen átkötéssel a területhez
Megállók a Dózsa György úton
Megállók a Thököly úti buszok bővítéseként

Közlekedési rendszer fejlesztésének lehetőségei:
A parkolók, illetve mélygarázsok kiszolgálásához a Dózsa György utat fejleszteni kell a Kerepesi úti csatlakozás(ok)nál, valamint részletesebb vizsgálat után a stadion előtti, földalatti átjáróval lehet a környező utakat illetve a parkolókat tehermentesíteni.

---

Istvánmező rendezésére kiírt ötletpályázat – kizárt terv

generáltervező: Jot-Design Kft.
vezető tervező: Tóth Zsuzsanna
építész munkatársak: Horváth Csaba, Királyfalvi Ferenc
közlekedéstervezés: Dávid Gábor
tervezés éve: 2012