Új Erdélyi Művészeti Központ – A Robert Gutowski Architects 2. helyezett pályaműve

A Robert Gutowski Architects megosztott második díjas terve az Új Erdélyi Művészeti Központ pályázatán a sepsiszentgyörgyi városközpont kulturális szövetébe illeszkedve teremti meg az erdélyi magyar közösség új találkozóhelyét. Az épületegyüttes magába foglal már meglévő és helyben működő intézményeket, s ezenfelül további új feladatok ellátását is felvállalja.

Az Új Erdélyi Művészeti Központ küldetése, hogy megtartó erején keresztül fejtsen ki pozitív hatást: a jövőben bízó, optimista és derűt sugárzó közösségi életet hozzon az erdélyi magyarság életébe. A kulturális központ megvalósítása kiemelt nemzeti érdek. Az épület az erdélyi magyar művészetek új otthona: egyszerre a közösségi élet kibontakoztatója, a kikapcsolódás, a tanulás és a feltöltődés, továbbá hagyományaink átörökítésének helye mind a hétköznapokban, mind a város ünnepi pillanatainak megélése során.

A helyi közösség új otthona egyben magyarságunk, múltunk és jelenlétünk büszke felmutatása a Kárpát-medencében, s ezen túl Romániában és Európában is. Sepsiszentgyörgy, Háromszék jelentős városaként felelősen fogalmazta meg vágyait: kell egy hely, ahol jó lennünk, ahová jó visszajönnünk, s ahol vendégségbe hívhatunk másokat is. Ahol identitásunk megőrzése napról napra, évtizedről évtizedre történő értelmezése gyakorlatias alapokon nyugszik: olvasni, játszani kell, muzsikálni és táncolni kell, a gyermekeinknek mutassuk fel a szépet és a jót, és legfőképp össze kell jönnünk, s együtt kell maradnunk. Mindehhez kell egy hely! Ahol jó lennünk, ahol otthon vagyunk.

Az épületegyüttes magába foglal már meglévő és helyben működő intézményeket, s ezenfelül további új feladatok ellátását is felvállalja. A megbízói szándék szerint a tervezett színházak, az új hangversenyterem, valamint a könyvtár és a képtár egy közös működési és fenntartási stratégia szerint üzemel majd, az egyes intézmények jól körülhatárolt, egymástól fizikailag is elválasztott üzemi területeinek biztosítása mellett.

Pályázati tervünk ezeket az alapelveket maradéktalanul megvalósítja.

Területalakítási, épületelhelyezési és építészeti koncepció, a beépítési paraméterek vizsgálata
A rendelkezésre álló terület beépítésénél pályázatunk adottságként kezeli a kiírásban szereplő jövőbeni fejlesztési terveket, így például a keleti oldalon létrehozandó új feltáró utcát és az ott megfogalmazott követelményeket. A tervezési helyszínen lévő telkeket összevontnak, a meglévő építményeket pedig elbontottnak tekintjük. A kiírásban szereplő funkciók nagy területigénye okán és a történeti városszövethez igazodva az épület keretes beépítéssel, az új telekhatárokkal párhuzamos beépítéssel készül, belső publikus terek kialakításával.

Illeszkedés a környező városszövethez, a szomszédos létesítményekhez és infrastruktúrához, gyalogos és gépkocsi-kapcsolatok bemutatása, parkolóhelyekre tett javaslatok
Az Új Erdélyi Művészeti Központ épületének terve szervesen beépül a meglévő városszövetbe, telekhatárhoz igazított, határozott térfalai a történeti városszövet keretes, zártsorú beépítését folytatják a tervezési területen a meglévő, feldarabolt beépítés helyett. A város hat meghatározó kulturális intézménye így egyértelmű városi tömbben születik újjá. A térfalak kialakítása a tervezési terület főtértől távolabb eső keleti oldalára is jellemző. Az épület tömege egy átmeneti zónával, eltartással kapcsolódik környezetéhez. Ezen a területen részben egy rendezetlenebb, feltételezhetően a jövőben szintén átalakuló városi szövet található. A Földhivatal irányába ez az eljárás különösen fontos, hiszen az itt kialakult kényesebb térbeli helyzetet, a Földhivatal zárt tömbre néző főhomlokzatát eltartással és zöldfelületet biztosító passzázs kialakításával kezeli a terv. Az így keletkező gyalogosjárda egy új átkötést is ad a Csíki utca felé.

Az épület a főtér felé fordítja reprezentatív arcát, innen történik az épület fő megközelítése is egy impozáns főbejáraton keresztül. A felszakadó térfal, a bejárat nagy megnyitása erősíti a főteret és a belső előcsarnokkal összekötő publikus tengelyt, továbbá jelzi a két tér szerves kapcsolatát. A bejárati térfalat visszahúzzuk a telekhatártól, helyet teremtve egy új városi térnek, a főtér északkeleti irányba történő kiterjesztésének.

Ezen az új városi téren kap helyet egy új torony, amely több célt is szolgál. Egyrészről vertikális tömegével harmonikusan kiegészíti a Polgármesteri Hivatal és a régi Képtár tornyainak látképét, s ilyen módon egy háromszög alakú toronykompozíció jön létre a belvárosban. Másrészről a fő megközelítési irányokból, a főtér, az 1918. December 1. utca és a Kossuth Lajos utca irányából határozott jelként mutatja az új kulturális központ helyét. Egy új funkciót is elhelyezünk itt: a torony egyben egy publikus, városi kilátóként is hasznosítható, amely segíti a város távolabb eső, de kulturális szempontból szintén fontos épületeinek, például a vártemplomnak a kulturális központ programjába való vizuális bekapcsolását.

A terület környezetalakítása, a gyalogosforgalom megoldása, a zöldfelületi rendszer és mikroarchitekturális elemei
Az épület környezetalakítása során egy olyan intenzív zöldfelületekkel tagolt városi zóna kialakítása volt a célunk, amely kezelni tudja az épület és szomszédai között kialakuló átmenti zónákat. A beépítési határokon belül intenzív, minél természetesebb hatást keltő zöldítés kialakítása a szándékunk, amely egyszerre karakteres zöld struktúrát ad, de hagyja érvényesülni az épületet is. Az épület környezetében cél, hogy minél kisebb teret kapjon a gépjárműforgalom, és minél intenzívebb legyen a gyalogosforgalom, így a tájépítészeti koncepció gyalogosbarát elemeket mutat: az új átkötő utca felé gyalogos sétány nyílik, illetve a bejárat előtti gyalogosátkelőt is kiszélesítjük.

Az épület környezetét öt különböző egységre lehet bontani. Az első a fogadó tér, amelyet a főbejárat előtt alakítunk ki. A torony mögött megjelenő intenzív zöldfelület és tömbpad finoman irányítja az érkezőket a bejárat felé. Az itt kialakított nagyobb zöldfelületen több fa is helyet kap, így a szomszédos épületet vizuálisan leválasztja a reprezentatív fogadó térről. Az átközlekedést egy széles gyalogátkelő biztosítja a Szabadság tér felől a forgalomcsökkentett úton. A Kossuth Lajos utca forgalomcsökkentése a fejlesztési tömb teljes környezetében burkolati kiemeléssel és süllyesztett szegélyekkel történik. A nyugati homlokzat mentén két taxiparkolót tervezünk. Az épületben elhelyezett kávézó előtt pedig egy hosszabb zöldsáv biztosítja a kellemes környezetet.

A zöldfelületek tervezésénél a fő szempont a biodiverzitás megteremtése volt. A tervezett zöldfelületek kialakításánál elsődleges szempont a természetközeliség; a teljesen szabályos, homogén növénytelepítést elkerüljük. Törekszünk a biológiai sokféleség megvalósítására, a tervezett gyepes felületeket virágos gyepként, a növénycsoportokat biodiverz növénykiültetéssel alakítjuk ki. A fák alkalmazásánál is fontos szempont a fajok sokfélesége, előnyös a ligetes kiültetési forma és a változatos habitusú, lehetőség szerint őshonos növényfajokból álló kiültetés. A zöldfelületeket háromszintesen alakítjuk ki, hiszen a jelentős lombkoronaszint és az intenzív cserje- és évelőkiültetés klimatizálja a környezetét. Sajnos a telek beépítése miatt a meglévő fákat nem tudjuk megőrizni, de a koncepciónk így is több, mint ötven fa telepítését javasolja. A területen képződött csapadékvizet a területen belül tartjuk.

A funkcionális rendszer ismertetése
Az Új Erdélyi Művészeti Központ funkcionális elrendezését az a törekvés vezette, hogy mind a hat intézmény, a Tamási Áron Színház, az M stúdió Mozgásszínház, a Cimborák Bábszínház, a Székelyföldi Filharmónia, az EMÜK Művészeti Galéria és a Bod Péter Megyei Könyvtár egyenrangúan, saját belső működésének megfelelően, ugyanakkor mégis szerves egységben valósuljon meg az új épületben.  

Az épület egyértelmű irányultsága miatt a funkcionális elrendezésben kialakult egy tiszta kettős rendszer, amely a beépítés északkeleti oldalára rendezi az épület üzemi területeit, míg a főtér felé eső oldalra kerülnek a reprezentatív, közösségi és publikus funkciók.

A hat intézmény előadótermei és publikus terei egymástól függetlenül, tömegükben is leválva és karakteresen kapcsolódnak az üzemi épületszárnyhoz, és rendeződnek egymás mellé. A Tamási Áron Színház, az M stúdió Mozgásszínház, a Cimborák Bábszínház, a Székelyföldi Filharmónia előadói tereit az épület közepére szervezzük, míg az EMÜK Művészeti Galéria és a Bod Péter Megyei Könyvtár látogatói terei a publikus előcsarnokot ölelő karokként zárják közre. Ennek a két intézménynek a publikus közlekedési rendszere független a többi intézményétől.

A különálló, karakteres intézményi funkciókat az épület „szíveként" működő, áramló tér fogja össze. Ez a központi előcsarnok adja a belső, közösségi fórumot, innen megközelíthetőek az egyes előadótermek, itt kap helyet a központi recepció, a ruhatár, a Tamási Áron Színház, az M stúdió Mozgásszínház, a Cimborák Bábszínház, a Székelyföldi Filharmónia publikus mosdói és közlekedői is, illetve a kávézó és büfé terei is innen nyílnak.

Bár az intézmények látogatói bejáratai egy térből nyílnak, és a szükséges látogatói infrastruktúra többnyire közös, ami az üzemeltetés és a fenntarthatóság szempontjából előnyös, a téralakításban mégis finoman biztosított az intézmények önálló, lezárható, elkülönülő működése. Az épület függőleges téralakításában minden intézmény kapott egy-egy főszintet, ahol részben előadói terei, az üzemi tömbjében pedig a kiszolgáló terei kapnak helyet. Így az M stúdió Mozgásszínház előadói tere és kiszolgáló helyiségei a szuterén szinten, a Tamási Áron Színház előadó tere és kiszolgáló terei a kiemelt földszinten, a Székelyföldi Filharmónia előadó tere és kiszolgáló terei az első emeleten, a Cimborák Bábszínház előadó tere és kiszolgáló terei a második emeleten, az EMÜK Művészeti Galéria kiszolgáló terei pedig a harmadik emeleten kapnak helyet.

Építészeti formálás, anyaghasználat, a műszaki igényszint megfogalmazása
Az új épületegyüttes tervezése során hagyományos építészeti eszközöket alkalmaztunk: a város szívében nem kitűnni szeretnénk, hanem új hangsúlyt létrehozva belesimulni a történeti miliőbe. Építészeti eszköztárunk a gondosan, részleteiben is megformált homlokzati tagozatokban teljesedik ki: a kő lábazatok, vakolt felületek és „félig" vakolt fehér nemesburkolatok, bronzszínű fém és fa nyílászárók, kerámiapárkányzatok, valamint a terrakotta és színes cserépfedés mind-mind az ízesülést szolgálják. Fontos, hogy a homlokzati építészeti elemeket a kivitelezési tervek készítése során gazdag, de arányos részletképzéssel kívánjuk felruházni.

Belsőépítészeti, kulturális koncepció
A tradicionális urbanisztikai és homlokzati épületformáláshoz fiatalos, karakteres és nyitottságot sugárzó belső terek társulnak. Kiemelten fontos, hogy az egyes tércsoportok sajátos, emlékezetes megjelenéssel bírjanak, amelyekhez könnyen társítható az adott intézmény. Így például a könyvtár fő karakterjegye a nagyvonalúan megmutatott fa anyagú fedélszék, míg a képtár hófehér, szobrászi megformálású, íves záródású terekbe költözik.

Az előadóterek publikus előcsarnoka alaprajzában is egy szívhez hasonlít. Áramló, nemes faburkolattal kialakított terei intuitív módon tárják fel az egyes előadótereket. A színház hagyományos patkószerkesztéssel tervezett, a kortárs színház mellett kifejezetten alkalmas egy nagyközönséget is befogadó, népszerű színház kialakítására. A patkószerkesztés közösségi hangulata felülmúlhatatlan. A koncertterem égbe törő szárnyai, levelei felemelik a tekintetet, egyedi megjelenése újszerű a koncerttermek világában. Az úgynevezett „black-box" legfőbb tulajdonsága a nagyfokú flexibilitás: minden technikai elemében multifunkcionális. A bábszínház mozgatható padlóelemekkel egészül ki, amelyek rendkívül változatos téri elrendezést biztosítanak. A hagyományos hosszházas elrendezés mellett dombok, tájak is létrehozhatók. A gyermekek szőnyegeken, párnákon ülve népesíthetik be a képzeletbeli tájat, részévé válva az előadásnak. Szabadtéri, zöldtetővel kialakított játszóhelyet is terveztünk, ahol a gyermekek egy szívecskés deszkakerítéssel körülölelt tisztáson érezhetik magukat.

Színháztér
A színháztér hagyományos patkó alakú szerkesztéssel épül, újszerű, teremakusztikai szempontból innovatív karzatkialakítással. A tér 400 fő befogadására alkalmas, ugyanakkor kialakítása révén már 250 nézővel is a teltház hangulatát biztosítja. A terem térfogata 10 m3/fő irányadó becsléssel tervezett, amelynek pontosítása a teremakusztikai tervezés során lehetséges. A színháztér teremakusztikája módosítható, lehetőség van mind prózai vagy zenekari, mind hangosított előadás befogadására.

A padozat tölgy anyagú, a zsöllyeszékek hajlított bükk rétegelt fa elemekből, gazdagon kárpitozva készülnek. A tér oldalfalai megtört felületekkel rendelkeznek a hangenergia optimális eloszlása érdekében, anyaguk kőrisfa, amelyet közvetlenül vasbeton felületre szükséges ragasztani. Hangvetőt, úgynevezett canopyt helyezünk el az előszínpad feletti térrészben. A karzatokat térben elválasztjuk a hátfaltól. Az irodánk által tervezett újszerű elrendezés a karzatok hátsó részeiben is egyenletes hangenergia eloszlást biztosít. Ez a térbeli elrendezés újszerű, a világon elsőként Erdélyben épülhetne meg. A mennyezeten nagy méretű, „csillagösvényt" idéző csillárt helyezünk el. A terembe és a színpadokra gondosan megtervezett elektroakusztikus és színpadtechnológiai rendszert építünk be.

Hangversenyterem
A koncertterem követi a tradicionális, egyben a legkiválóbb teremakusztikát biztosító úgynevezett „shoe-box" kialakítást. Ez a teremforma rendelkezik a leggazdagabb történeti hagyományokkal, a legkiterjedtebb tudományos ismeretekkel, továbbá ez a formai kialakítás a leginkább költséghatékony is egyben. Optimális hangzást biztosít mind a szimfonikus zenekari előadások, mind a kamarazenei produkciók befogadásához. A terem hangzása meleg tónusú, az utózengés lecsengése ideális, kiváló hangtisztaságú, és kedvezően manipulálhatóak az egyes frekvenciasávok. Legfőbb és legfontosabb előnye a hatékony, korai (<80 ms) és oldalirányú hangenergia-visszaverődések létrejötte, amely elengedhetetlen tulajdonsága egy kiváló hangversenyteremnek.

A terem 650 fő befogadására alkalmas, a terem térfogata 10 m3/fő irányadó becsléssel tervezett, amelynek pontosítása a teremakusztikai tervezés során lehetséges. Az előadótér teremakusztikája módosítható, lehetőség van mind zenekari, mind hangosított előadás befogadására.

A padozat tölgy anyagú, a zsöllyeszékek hajlított bükk rétegelt fa elemekből, kevéssé kárpitozva készülnek. A tér oldalfalai konvex íves felületekkel rendelkeznek a hangenergia optimális és diffúz eloszlása érdekében, anyaguk kőrisfa, amelyet közvetlenül vasbeton felületre szükséges ragasztani. A diffuzitást képzőművészeti relief biztosítja. A színpad túlméretezett fenyőgerendázaton nyugszik, alatta szabad teret biztosítunk. A színpad tölgy padlóburkolatát rétegelt lemezekre ragasztjuk fel. Hangvetőt, úgynevezett canopyt helyezünk el a színpad felett, elősegítendő a zenekar akusztikai komfortját. A terembe és a színpadokra gondosan megtervezett elektroakusztikus és színpadtechnológiai rendszert építünk be.

Multifunkcionális terem
A többfunkciós terem egyszerű téglatest formájú. A tér 120 fő befogadására alkalmas. A színháztér teremakusztikája radikális szélsőségek között módosítható, lehetőség van mind prózai, zenekari, táncos, mind hangosított előadás befogadására is.

A padozat tölgy anyagú, a nézőtér szerelt kivitelben, könnyen és gyorsan átalakítható módon készül. A tér oldalfalai megtört felületekkel rendelkeznek a hangenergia optimális eloszlása érdekében, ugyanakkor a változtatható teremakusztika műszaki lehetőségeit is az oldalfal mozgatható és/vagy forgatható elemeivel, továbbá hangelnyelő függönyözéssel biztosítjuk. A terembe és a színpadokra gondosan megtervezett elektroakusztikus és színpadtechnológiai rendszert építünk be.

Bábszínház
A bábszínház részére a multifunkcionális teremhez hasonló előadótér kerül kialakításra. A teremben a fekete tónusok helyett sötétbarna, meleg színt alkalmazunk, erősítve az otthonosság érzetét.

A terem padozata 2x1 méteres, manuálisan állítható emelvényekből, valamint az emelvények 3 soronként egyben géppel emelhető elemekből áll, így biztosítva költséghatékonyan, hogy bármilyen elrendezés számára biztosított legyen akár színpad, kiemelési lehetőség, akár a nézők lépcsőzetes kiemelése. Az így kialakított pódium körbeszékezhető, vagy igény szerint párnákkal, szőnyegekkel körbeülhető. A terem körbefüggönyözhető.

A bábszínház részére szabadtéri játszóhelyet is létesítünk a tetőszinten. Növényzettel és szívecskés deszkakerítéssel határolt, romantikus udvarban teremtünk lehetőséget további közösségi programok megvalósításához.

Könyvtár és művészeti galéria
A tervezett könyvtár és a művészeti galéria mint ölelő karok fogják közre az előadóművészeti funkciókat. A főbejáratot úgy alakítottuk ki, hogy mindkét publikus funkció megközelíthető a színházi előcsarnok érintése nélkül is.

A könyvtár funkcionális és pedagógiai programját maradéktalanul megvalósítottuk. Átlátható, nagy belmagasságú terek váltakoznak zártabb, elmélyedésre lehetőséget biztosító terekkel. A könyvtári terek karakterét a látszó, fa fedélszerkezet adja. Az olvasók nagy megnyitásokkal tárulkoznak fel az utca irányába, az előcsarnok felé pedig mértéktartóbb kapcsolatot teremtünk. A bábszínház és a gyermekkönyvtár egyes programok esetén összenyithatóak.

A művészeti galériát a keleti szárnyban helyeztük el, szintén önálló bejárattal rendelkezik. A képtár hófehér, galériákkal tagolt terek sorozatából áll.

Robert Gutowski Architects

Szerk.: Hulesch Máté