Új irodaház épül Dél-Budán, a Dunánál
Az Öböl XI. Kft. az elkövetkező években beépíti a hatalmas, ma még parlagon heverő területet, a Lágymányosi-öböl, a Budafoki út, a Kelenföldi Hőerőmű és a Dombóvári út (Déli vasúti összekötőhíd) között. A fejlesztés részét képező irodaházra Nagy Iván és Szabó Levente, az Építész Stúdió Kft. illetve a Hetedik Műterem Kft. munkatársai készítettek terveket. A tervtanácsi ülésen jártunk.
Az Öböl XI. Kft. az elkövetkező években beépíti azt a hatalmas, ma még parlagon heverő területet, mely a Lágymányosi-öböl, a Budafoki út, a Kelenföldi Hőerőmű és a Dombóvári út (Déli Vasúti Összekötőhíd) között helyezkedik el.
A mintegy 130–150 milliárd forint összértékű beruházás koncepciója a „város a városban” elvre alapozódik: a Budafoki úti oldalon irodaházakat telepítenek, a belsőbb részeken lakóházak, sportlétesítmények, kulturális célú épületek, üzletházak állnak majd. A hozzávetőleg 500.000 négyzetméternyi összalapterületű épületegyüttes mellett 20 hektár parkot is ígér a fejlesztő. A tervek szerint a komplexum szerves kapcsolatban áll majd a Kopaszi-gát létesítményeivel. Bár a beépítési koncepció egyelőre még folyamatosan változik, az elképzeléseket napjainkban finomítják a pénzügyi-piaci-építésügyi szempontok szerint, az irodafejlesztés már az építészeti tervezés fázisában van.
A Központi Építészeti-Műszaki Tervtanács és a Fővárosi Tervtanács összevont június 26-i ülésén az Építész Stúdió Kft. és a Hetedik Műterem Kft. munkatársai, Nagy Iván és Szabó Levente mutatta be az „Öböl Project PU 6.3” jelű irodaház terveit, mely a fejlesztés egyik első elemeként épül majd fel.
A 15.000 négyzetméter bruttó összalapterületű, több mint 100 méter hosszú, 30 méter magas épület a Budafoki útra merőlegesen húzódik majd. Nagy Iván elmondta, hogy egyfajta falszerű épületben gondolkodtak, amely védi a mögötte elhelyezkedő területeket, biztosítja a lakó- és sportlétesítmények nyugalmát. Ugyanakkor a várszerűséget is igyekeztek elkerülni, a tömegforma többszörös megtörésével teremtettek mozgalmas látványt. E hullámzó alakzatnak számos előnye van: a tagoltság révén a homlokzatképzés szempontjából jól kezelhető méretű felületek keletkeznek, az összkép a környezet építészeti heterogenitásához is könnyebben illeszkedik, ugyanakkor a nagyvonalú ritmus önmagában is jelszerűséget eredményez.
A főbejáratot a hullámív középső „öblében” alakították ki, mely a foyer-ba, illetve az épület teljes magasságát átfogó átriumba vezet. Ez utóbbit hídként kialakított átjárók tagolják. A homlokzatképzés tekintetében a ház kétarcú: a Budafoki út felé klasszikus irodaház képét mutatja (szövetszerűen eltolt sávablakok soraival), míg a hátsó oldal merészebb, töredezettebb formákat mutat a lépcsőházakat rejtő szakaszok ferde ablakaival élénkítve. Az épület pillérei nem zavarják meg a sávablakok elegáns rendjét, mert azokat a tervezők a falsíktól elszakítva behúzták a belső terekbe. Az irodaház háromszintes (300 férőhelyes) mélygarázs fölött emelkedik majd.
Kapy Jenő levélben megküldött opponenciája szerint az építészek kísérletet tettek arra, hogy az irodaház ne a városi élet fekete lyuka legyen (ahogy a szóban forgó épülettípus esetében gyakori), hanem kvázi „pszichikailag is jelen legyen környezetében.” Hangsúlyozza, hogy a homlokzat és a tömegformálás együtt hatásos építészeti gesztusként jelenik meg előttünk, emblémaszerűségével az egész majdani épületegyüttes nyitóeleme lehet. Ugyanakkor felhívja a figyelmet az épülettípusból, illetve a beruházói elvárásokból eredő hátrányokra is: többek között azt kifogásolja, hogy az átrium üvegfala előtt „áterőltették” a két oldalsó irodaszakasz ablakparapeteit. Hozzáteszi azonban, hogy ez még a vállalható kompromisszumok közé sorolható. Az opponencia konklúziója az, hogy a terv műfaji korlátain belül érdekes és elfogadásra javasolja.
A tervtanács igazodott Kapy Jenő véleményéhez, mivel a terv alapjait érintő negatív véleményt egyetlen tag sem fogalmazott meg.
Haba Péter
A szerkesztő megjegyzése: legnagyobb sajnálatunkra a terv képeit nem kaphattuk meg az építészektől, a befektető nem járult hozzá a közléshez.
