Új Miniszterelnökség a Várban

Az Osskó Judit által szervezett és moderált legutóbbi MÉSZ-esték fókuszában a Szent György térre költöző Miniszterelnökség hivatali elhelyezése, az ehhez szükséges infrastruktúra kialakítása és a Zoboki Gábor irodája által készített elképzelések voltak, de szó esett még a Budai vár funkcionális átszervezésének további alakulásáról is. Móré Levente beszámolója friss látványtervekkel. 

Az előadásokat Sáros László György, a MÉSZ elnökének köszöntője nyitotta, majd Osskó Judit építész felvázolta az est programját, amely négy részre tagolódott. Először Lázár János a Miniszterelnökség szándékát és álláspontját képviselve tájékoztatást adott a költözés okáról, menetéről és a készülő új épület szerepéről. Őt követte a tervező építész, Zoboki Gábor épületismertetője, bemutatta a koncepciót és annak erényeit. Mindemellett szó esett a Polgárváros átalakításának terveiről, illetve a közönség is szabadon kérdezhetett épületről, költözésről egyaránt.

Lázár János beszédében az építész társadalom és a Kormány közötti „konstruktív dialógus” létrejöttének reményét hangsúlyozta, illetve a Kormány motivációját is ismertette. Amikor polgármester volt – mesélte – arra törekedett, hogy ne legyen a városnak főépítésze. Kiemelte, hogy ez igen rossz döntés volt, aminek eredményeként született hibákat ma is látja. Fontos tehát a szakmai vélemény.

Az építészet egy ország számára sarkalatos kérdés, ugyanakkor az épületeket szellemi alapokra kell építeni, ezért a Kormány szándéka, hogy beleszóljon Budapest építészetébe. Javítani kívánják azt. Ennek első lépése volt például a Parlament felújítása. Lázár János kiemelte, hogy bár a Kossuth teret a századfordulón céltudatosan a hatalommegosztás materializációjaként alkották meg, a tér ezen szimbolikus funkcióját a korábbi politikai rendszerben elvesztette és 1990-ben sem nyerte vissza. Ezen kíván a kormány most változtatni, és ennek első lépéseként a miniszterelnöknek ki kell költöznie a Parlamentből.

Lázár János történelmi előképeken keresztül mutatta be Buda kormányzatban betöltött pozícióját és szimbolikus rendeltetését. Hangsúlyozta a Budai vár központi szerepét, amely fejlődéseként Budapest mintegy a nemzeti szuverenitás demonstrációjaként jött létre. Ennek központi eleme volt, hogy a Vár éppolyan hangsúlyt kapott, mint az Országház. Rendbe kell tehát tenni.

A várbéli épületek és funkcióik rekonstrukciója 1945 óta húzódik, ráadásul már a Gyurcsány-kormány is döntött az épületek visszaépítéséről. Annak ellenére, hogy a jelenlegi fejlesztés kapcsán a használat módjáról viták folynak, azzal mindenki egyetért, hogy a Vár építészeti beavatkozást igényel. Ez az épület az ország centruma, így nem az a kérdés, hogy kell-e tenni valamit, hanem ennek gyakorlati megvalósítása.

Öt évig gondolkodtak a Vár lehetséges funkcióján, ahonnan 800 éven keresztül szimbolikusan irányították az országot. Végül arra az elhatározásra jutottak, hogy merítve a német birodalmi gondolkodásmód bátorságából és jövőről való elképzeléseiből, kormányzati funkcióval látják el azt. Ezzel visszatérnek a sok száz éves hagyományokhoz, hiszen – állítása szerint – a Helytartótanács székháza hazánk legrégebbi végrehajtóhatalmi épülete. Ezzel szemben Pesten a kultúra és az Eötvös-féle oktatáspolitika volt meghatározó. A Kúria visszaköltözik valódi állapotára hozott, eredeti helyére.

A Nemzeti Galéria új épületbe költöztetése stratégiai kérdés. A Magyar Zene Háza azért igazán releváns, hiszen a zene az egyetlen mindenki által érthető nyelv, egyedüliként ez az, ami nemzetközileg is érthető. A miniszter röviden beszélt az Országos Széchenyi Könyvtár költözéséről és ezzel kapcsolatban a Mágnásnegyed rehabilitációjáról is. Megjegyezte, hogy még sok minisztérium egykori helyére való költözése vagy épületének eredeti állapotra való visszaépítése kérdéses. Rengeteg előkészítő munka áll tehát a projekt mögött.

Az est szűkebb témájára térve Lázár János leszögezte, nagyon fontos, hogy mi legyen a Szent György téren. Az ő véleménye, hogy a Vár tekintetében az eredeti állapot visszaállítása kulcsfontosságú. Itt felhívta a figyelmet arra, hogy számos városban, így Bécsben, Pozsonyban, Prágában vagy Varsóban is a vár egyet jelent a kormányzati negyeddel. A várpalota rekonstrukciójánál, a Hauszmann-tervnél még sok a bizonytalanság, de biztosan nem veszítené el múzeum-funkcióját, hiszen egy palotatörténeti múzeum kialakítása is a célok között szerepel.

Véleménye szerint a Miniszterelnökség épülete a Sándor-palota kell, hogy legyen. Ennek feltétele, hogy a köztársasági elnök elfoglalhassa új székhelyét a Várban, ami várhatóan 20 év múlva történhet majd meg. Mindaddig, amíg e végső terv nem valósulhat meg, a Miniszterelnökségnek a Karmelita kolostor „marad.” Ennek az épületnek az egyik legfontosabb feladata, hogy „aki oda bemegy, 10 perc alatt megérthesse, hogy mi Magyarország.” Előadását azzal a gondolattal zárta, hogy a vár múltját képtelenség meghaladni, vissza kell térni tehát hozzá.

Zoboki Gábor építész azzal nyitotta ismertetőjét, hogy nagyon értékes történelmi helyen fekszik a telek, amelyre az új épület kerül. Már zajlik a régészeti feltárás, kiderült, hogy valaha ez hadászati terület volt. A Szent György tér – amely olyan fontos központja Budapestnek, mint a Hősök tere – nagy része eltűnt a világháborúk után. Ez egy olyan probléma, amit feltétlenül meg kell oldani. Felmerült ennek kapcsán a Vízi kapu helyreállítása is. Az újkori és a középkori várfal között a feltárások során egy kertre bukkantak. Ez az egykor itt állt főúri paloták utódépületéhez, a budai pasa palotájához tartozott, amely egyedülálló régészeti lelet, hiszen ilyet eddig sehol nem tártak fel.

A mellette álló Karmelita kolostor puritán egyszerűséggel épült, és még 1848-ban részben megsemmisült. A kolostor és a mellette lévő terület több száz év alatt nyerte el mai formáját. A Karmelita templomot 1734-ben szentelték fel, de annál jóval régebbi. 1784-ben deszakralizálták a rend feloszlatásakor, innentől számos funkciót töltött be. II. József uralkodása alatt színház működött itt, ahol még Beethoven is fellépett. Az épület ekkortájt kapott copf álhomlokzatot. E kulisszahomlokzat nyílásai nem illeszkednek a födémekhez, így a tervek között szerepel azok használhatóságának megteremtése is.

A kolostor egybeépült a templommal, amely eredeti falait a Színház utcai kivételével mind megtartják. Az ún. püspökkert feltárásakor, amely a Vízi kapu és a kolostor között állt, középkori pincéket találtak. Sokrétegű helyszín tehát ez, de a 16. századi réteg megvan. Az 1960-as évek műemléki felmérése nem helyezte védelem alá az épületegyüttest. Ide helyeznék át a a miniszterelnök dolgozószobáját és fogadóhelyiségeit, valamint az épület és a várfal között egy reprezentatív díszkert kialakítása is tervben van.

Az új épület

A hivatali épület – több mint 100 mérnök dolgozott a terveken - a kolostor és a Vízi kapu között zárja majd a térfalat. Lázár János elmondta, hogy parkolási lehetőséget a tér túloldalán alakítanak ki, de az új épület alá mélygarázs is kerül: a miniszterelnöki parkoló. Terveik szerint nem lesz fokozottan védett hely, könnyen megközelíthető épületek lesznek egyszerű kapukkal. A templomteret 500 fő befogadására képes rendezvényteremmé alakítják, így amellett, hogy a turisták szabadon beléphetnek ide, koncertteremként is funkcionál majd. Az épületegyüttes befogadóképessége nem teszi lehetővé a Miniszterelnökség 1500 dolgozójának elhelyezését, ezért csak a szorosabb stáb (100-120 fő) kap itt helyet.

A Szent György tér sorsa, ahol egykor József nádor kertje és palotája állt, még bizonytalan, a visszaépítés igen nehéz. Jelenleg inkább beépítenék, de a vita még nem dőlt el. Ám az biztos, hogy nem marad úgy, ahogyan most van. Felmerült, hogy a bombázásoknak legyen itt múzeuma, azonban az már biztos, hogy Kallina Mór épülete nem kerül vissza eredeti nagyságában.

A Magyar Tudományos Akadémia és a kormány együttműködésének köszönhetően az Akadémia várbéli épületei is az államhoz kerülnek, cserébe az MTA új, modern épületeket kap. Ennek kapcsán merült fel a kérdés, hogy milyen minisztériumok és egyéb állami hivatalok költöznének a megüresedett épületekbe. Lázár János úgy véli, hogy a Belügyminisztérium jelenlegi helye „borzalmas”, ki kell költöznie onnan, és az Országház utcában álló MTA épületben találhatna új otthonra. Ez várhatóan 2018 januárjában történhet meg. De a miniszterelnök is megjegyezte, hogy nem minden funkció költözne ide, a minisztérium központi hivatalai elférnének az épületben.

A volt Pénzügyminisztérium épülete jelenleg is állami tulajdonban áll, ám sorsával kapcsolatban rengeteg még a nyitott kérdés. Feltehetően visszakerülne ide a Pénzügyminisztérium, de a tervek még bizonytalanok, ezek lehetőségein a Forster Központ dolgozik. A Levéltár épületével kapcsolatban Lázár János megjegyezte, hogy bár az épület elveszítette eredeti belső tereit, nem szerepel a kormány tervei között azok helyreállítása csakúgy, mint a Karmelita kolostor esetében sem. A reprezentatív terek kivételével modern munkaterek kialakítása a cél. 

Az előadás végén feltett kérdésekre adott válaszokból kiderült, hogy a Külügyminisztérium költöztetése nem szerepel a tervek között, így az eredeti épület visszaépítése sem. A Honvédelmi Minisztériumot elköltöztetik, ugyanis a Balaton utcában álló hatalmas épület túlzás Magyarország jelenlegi hadseregének méretéhez képest. Azokra a hangokra reagálva, miszerint az új épület méltatlan egy Miniszterelnökséghez, ötlettelen és szürke, megtudtuk, hogy az építkezés ez év március 16-án már elkezdődött, így az épületről szóló diskurzusnak már nem volt helye.

Móré Levente

A projektet titoktartás övezi, ezért a látványterveket még nem tudjuk bemutatni.