Új pécsi vásárcsarnok - Bede István, Hutter Ákos és Veres Gábor terve

Alapkoncepció volt egy „emberi léptékű” térarányokkal rendelkező vásárcsarnok megtervezése Bede István, Hutter Ákos és Veres Gábor számára. A tömegformálásnál cél volt a hagyományos csarnok térforma és arányrendszer deformálása, valamint a lépték csökkentése a vásárlói terekben. A szakralitás finoman jelenik meg a térben a beszűrődő fény és a napszakonként változó természetes fényviszonyoknak köszönhetően. Bemutatjuk kiemelt megvételben részesített tervüket. 

Városépítészeti és építészeti megfontolások

Az új vásárcsarnok és REL épület telepítését a közlekedési kapcsolatok elsőrendűen determinálták. Ezeket a szempontokat értelmezve számunkra két alternatíva tűnt lehetségesnek: a Bajcsy-Zsilinszky utcával párhuzamos, vagy arra merőleges telepítés. A Bajcsy-Zsilinszky utcával párhuzamos telepítés mellett szóló két legfontosabb érv végül is lényegében egy. Az IMCS programjának kiépülésével - a kiíró szándékával megegyezve - a Bajcsy-Zsilinszky utca eleje válik egy olyan új típusú városi kapuvá, amin keresztül a városon kívülről minden tömegközlekedési eszközzel érkező immár gyalogosan a városba belép. Ugyanez vonatkozik az itt kialakítandó nagyszámú parkolóba érkező „Park & Pass” típusú érkezésekre is.

A Bajcsy-Zsilinszky utca, mint ÉD-i tengely, az IMCS felől és felé irányuló mozgások és a vásárcsarnok ezzel párhuzamos telepítése egymást kiegészítő, egymást erősítő elemek. Emellett ez az elhelyezés lehetőséget adott a tömb DNY-i sarkának olyan megnyitására, mely egyszerre vezet a városközpont és a vásárcsarnok felé, ugyanakkor gazdagítja a piac jelleg kínálatainak választékát. A piac a tengely és az új „városkapu” felé néz. A tömbön belül kialakul a Bajcsy-Zsilinszky utcával párhuzamosan egy másodlagos tengely, mely a főtengelyhez bajonett szerűen kapcsolódik. Ezt a helyzetet értelmezhetjük úgy is, hogy a főtengely a Vásárcsarnok térségében kiszélesedik, megerősödik.

Telepítés

A belváros felől az észak-déli tengelyen érkező gyalogosok, kerékpárosok a tervezett vásárcsarnok északi oldalán kialakuló városi köztérre jutnak, amely fogadótérként, a tengely kiszélesedéseként értelmezhető. A belváros déli kiterjesztésének misszióját felvállaló, a város vibráló színtereként működő vásárcsarnok feltárása nem képzelhető el kevésbé nagyvonalúan. Ennek a vezérelvnek megfelelően alakult a telken belüli orientáció is, azaz a vásárcsarnok vásárló tere teljes egészében egy átmeneti térre, (köztérként működő) alkalmi piactérként is funkcionáló sétányra nyílik, amely a Bajcsy-Zsilinszky utcával párhuzamos belső tengely kialakulásával áll elő.

Ez a közösségi tér, „találkahely” fordul át, - megkerülve a megmaradó sarokbeépítést - egy önálló karakterrel bíró kisebb térbe, amely pl. a pécsi bio-piacként definiálható. Ezen a ponton kapcsolódik a beépítés közvetlenül az észak-déli tengelyhez, kialakítva a város déli kapujaként értelmezhető területet, amely nem csak térbeli értelemben fogalmazódott meg ezzel az igénnyel tervünkben, de a város mentális térképén is egy új, izgalmas „helyként” szerepelhet.

A tervezési terület észak-déli irányú felhasításának következtében előállt a vásárcsarnok pontos helye, valamint a Bajcsy-Zsilinszky utca mentén egy fejlesztési terület, mely beépítést több ütemben gondolunk megvalósíthatónak. Hosszú távon ez a tömb hivatott a Bajcsy rendezett térfalát befejezni, egy új sarok szituációt és minőséget megfogalmazni (Déli kapu). A későbbi fejlesztéssel iroda, vendéglátó és lakó funkcióival válhatna teljessé a terület funkcionális sokszínűsége. Az első ütemben megvalósuló térstruktúra a Bajcsy és Ipar utca sarkán egy provizórikus, könnyed, légies szerkezet, amely egyértelműen kijelöli ezt a kitüntetett területet és funkciót, a vásárcsarnok mellett a pécsi „bio-piac” helyét. Ezzel a terület identitása kezd kialakulni, megtalálhatja helyét a pécsiek mentális térképén, és a későbbi fejlesztés sikerét garantálhatja.

Tömegformálás

A környezet léptéke és építészeti minősége egyaránt heterogén, többféle világ találkozása ez a terület. Az elsődleges igény, ami a vásárcsarnok tömegével kapcsolatban felmerült az a rendteremtő erő volt. Egyszerű, nagyvonalú, stabilitást sugalló építészettel kívántunk beavatkozni a környék karakterébe, ami elindítója lehet mindazoknak a folyamatoknak, amelyek a pályázati kiírás által megfogalmazott prioritások is. A belváros déli kiterjesztésének alapja a minőség megjelenése a tömbben. Ez a célkitűzés határozta meg a tömegformálást, anyagválasztást, a közterek és zöldfelületek alakítását is.

Koncepcionális alapvetés volt az „emberi léptékű” térarányok érzékelhető megjelenése a külső és belső terekben egyaránt. A hagyományos csarnok térforma és arányrendszer deformálása, lépték csökkentése a vásárlói terek (belső és külső) tekintetében alapvető célkitűzésként fogalmazódott meg a tömegformálásnál. A szakralitás finom megjelenését és térben a beszűrődő fény és a napszakonként változó természetes fényviszonyok követhetősége szolgálja, valamint a nagyvonalú részletképzés az épülettömegen, illetve a belső terekben.

A megfelelő benapozás, a természetes átszellőztethetőség és annak tiszta képletszerű megjelenése a tömegen alapvetően határozták meg az épület nyílásrendjét.

Az épület méreteiből adódóan a tetőfelülnézet, mint ötödik homlokzat kiemelt jelentőségű, kiváltképp, hogy a környék számos pontjáról ráláthatunk erre a felületre. Az új vásárcsarnok alapvetően fogja befolyásolni Pécs tető tájképét.

Bede István, Hutter Ákos, Veres Gábor

A Bíráló Bizottság véleménye

Építészet

A pályázók a vásárcsarnok épületét a meglévő buszpályaudvartól délre helyezik el észak-déli hossztengellyel. A megmaradó Zólyom utcai lakóépülettől délre négyzetes, első ütemben könnyű tetős nyitott piacteret javasolnak, későbbi ütemben átriumos jellegű épületet képzelnek el. A vásárcsarnok épülettömege és a négyzetes kiegészítő épület erősen beszorított, összeszűkülő tömegkapcsolatot eredményez. A főépület alá mélygarázst javasol, ahol a szükséges parkolókat és a REL helyiségeit helyezi el. A vásárcsarnok felöltését előnyösen a földszinten oldja meg. Az alaprajzi funkcionális kapcsolatai tiszták, átláthatóak, belső terei azonban nem biztosítanak egyértelmű fő és mellék közlekedési útvonalakat. Építészetileg az épület zárttömegű, kicsit „ipari hangulatú”. A felülvilágítók kialakítása jó gondolat, bár a hozzájuk tartozó ablakfelületek szűkösek, a megfelelő szellőzést és bevilágítást nem biztosítják kielégítően. A ferde tetőkön a zöld felületek kialakítása kérdéses.

Városépítészet

Városépítészeti koncepciója elsősorban önálló épülettömbökre és nem a szabad terek kompozíciójára szervezett. A Zólyom utcai tömb terei távlatban egyrészt befeszülnek, másrészt szétesnek. Túlzó nagyságú parkterület és városi tér együttesen hatalmas jellegtelen teresedést eredményez. A Bajcsy tengely felőli térfal használati értelemben nem elég attraktív. A tömb déli részén túlságosan leszűkülő kellemetlen tölcséres gyalogosterek jönnek létre. Az IMCS felől ugyanakkor jó arányú előtér alakul ki. A rendkívül karakteres csarnoképület megjelenésében tovább erősíti az épített környezet „patch-work” karakterét. A felszíni parkoló felöli megközelítés nehézkes.

REL Központ

A REL átvevő-feldolgozó tere földszinten hűtőház alaksorban jó elosztás, a közlekedés és árufeltöltés hibátlanul megoldott.

Közlekedés

Közlekedési kapcsolatrendszere és forgalomtechnikai megoldásai átgondoltak, logikusak, számos egyedi és jó megoldást tartalmaznak. A parkolási terek elhelyezése csak részben felel meg a kitűzött céloknak.

Zöldfelület

A vásárcsarnokot a 2. ütemben bontja, a tömbben közösségi tér kialakítására tett javaslata csak a 4. ütemben valósítható meg. A javasolt zöldfelületi arányt az extenzív zöldtető javítja.