Új templomot épített Villány kétszázharminc lelket számláló református gyülekezete, hazai, svájci és amerikai adományozók segítségével és a magyar kormányfő külön keretéből juttatott anyagi támogatással - hangzott el az avatóünnepségen. A baranyai községben Hegedűs Loránt, a Magyarországi Református Egyház Dunamelléki Egyházkerületének püspöke avatta fel Isten hajlékát. Ez alkalommal Hódi Sándor, a villányi református gyülekezet gondnoka az MTI tudósítójának elmondta, hogy a közösség, amely eddig csupán egy imaházat tudhatott magáénak, 1998 tavaszán jelképes, egy forintos vételárért kapott telket a településtől.
Az önkormányzat az idén kétmillió forinttal is hozzájárult a templom felépítésének harmincmilliós költségeihez. A fehér falú, famennyezetes, egytornyos református templom tervét Viczencz Ottó építészmérnök - korábban a helység lakosa - készítette, kivitelezését számos helyi vállalkozó, illetve társaság támogatta adománnyal, ingyenes vagy önköltségi áron értékesített alapanyaggal, munkával. Az 1999-ben megkezdett építkezést a múlt évben lassította, hogy a református egyház a tiszai ár-és belvíz miatt nem tudta támogatni a villányi templomot, s a helyi református közösség is inkább az árvízkárosultak megsegítésére gyűjtött adományokat.
Pályázaton próbáltak pénzt szerezni a munka folytatásához, de új templom építését támogató forrást nem találtak. Az adakozók azonban - köztük Szűcs Zoltán, a felvidéki Ipolypásztóról származó, Amerikában élő református lelkész, a templomot tervező építész édesapjának gyermekkori barátja, valamint egy jelentős összeget adó svájci támogató és az eislingeni lutheránusok - kisegítették a villányi reformátusokat. Helyi iparosok ingyenes szerelést vállaltak, a cementipar és az erdőgazdaság önköltségi áron juttatott alapanyagot a templomhoz, Orbán Viktor miniszterelnök pedig személyes keretéből ötmillió forinttal támogatta az építkezés befejezését - mondta el Hódi Sándor. Villányban több hullámban települtek meg a mai reformátusok ősei, egy részük a Felvidékről, többen Debrecen környékéről, később az Alföldről más településeiről is érkeztek a dél-dunántúli községbe, ahol immár tornyos templom hirdeti jelenlétüket. (MTI)