Felújítják az Andrássy út Kodály körönd és Hősök tere közötti szakaszán található Révay-villát. A projektről keveset tudni, bár az építkezésnél kihelyezett információs tábla alapján annyi biztos, hogy a beruházó a Silhouette Capital Management Kft., a terveket pedig a Korényi és Társai Építész Kft. készítette.
Aki mostanában jár az Andrássy út 125. környékén, markológépekkel, daruval és egy már jócskán kibelezett épülettel fog találkozni. Minden jel szerint a bontási szakasz zajlik éppen: már kivették a nyílászárók egy részét, és elbontották a ballusztrádos erkélyt és a teraszt. Megkerestük a beruházás egyik vezető építészét, Korényi Andrást, hogy megtudjuk, mi készül a korábban irodaházként funkcionáló épületből. Mivel hetekkel később sem kaptunk választ, így a nyilvánosan elérhető információkra alapozzuk a cikket.
Az 1885-ben épült, Weber Antal által tervezett villa 1915-ben egy nem mindennapi örökösödés révén vált híressé. Az ingatlan tulajdonosa, báró Révay Ferenc nem szerette a rokonait, ellenben szolgálóival baráti viszonyt ápolt, ezért vagyonának nagy részét, köztük a villát is nem rokonaira, hanem egykori komornyikjára hagyta. Az épület a második világháborút követően irodaházként funkcionált, majd a Hazafias Népfront budapesti bizottsága használta, 2004 és 2009 között pedig privatizálták, foglalja össze történetét a Válasz Online. Az eklektikus villáról részletesebben utoljára 2020. szeptemberében lehetett olvasni az Otthontérkép Magazin oldalán, amikor eladóvá vált.
Az ingatlan a Hősök tere és a Kodály körönd között elhelyezkedő, villákkal szegélyezett szakaszon található: a Hősök teréről indulva, bal oldalon rögtön a harmadik, eklektikus stílusú épület. Délnyugati szomszédja a török nagykövetség, északkeletről és délkeletről egy-egy többlakásos villaépület határolja. A környező további ingatlanok is mind villaépületek, amelyeket vegyesen nagykövetségként, irodaépületként és lakóházként használnak.
Az épület szuterén szinttel és beépítetlen tetőterével együtt összesen négy szintes, mely reprezentatív irodának, cégközpontnak is alkalmas, de kis átalakítás után családi villának is ideális lehet, sőt, akár szálloda is lehet belőle – írta róla az Otthontérkép Magazin négy évvel ezelőtt a villa értékesítőjének támogatásával készült cikkben. Egyelőre nincs információnk arról, hogy a felújított épületnek mi lesz a funkciója. A kerítésre kihelyezett két látványtervből az derül ki, hogy homlokzatát az eredetivel megegyezően tervezik felújítani, de az nem világos, hogy ehhez miért kellett elbontani az erkélyt és a teraszt. Az sem derül ki, hogy a belső elrendezés megmarad-e, vagy átalakítják. A tábláról mindenesetre leolvasható, hogy az építtető a Silhouette Capital Management Kft., a tervező a Korényi és Társai Építész Kft., a vezető tervezők Korényi András és Korényi Balázs.
A villát magas fákkal teleültetett, parkosított kert veszi körbe. A terézvárosi önkormányzat oldalán közzétett hirdetmény szerint Rigó István főkertész engedélyezte hat darab élet és vagyonbiztonságot veszélyeztető fa kivágását a telken azzal a feltétellel, hogy 2026. márciusáig 21 fa elültetésével pótolják ezeket.
A felújítás előtti állapotban a villa előkertjében 16 darab szabadtéri parkoló volt, a főbejárat is innen nyílt, ami egy nagy, a századforduló villáira jellemző, elegáns aulába vezetett. Az összesen 277 négyzetméteres földszint aulájában kapott helyet a recepció, ahonnan 8, önállóan megközelíthető irodahelyiség nyílt, a reprezentatív lépcsőház, a teakonyha és a mellékhelyiségek blokkja, valamint az Andrássy út felé néző, középső irodából nyíló terasz.
A földszintről egy szépen megmunkált falépcsőn lehetett feljutni a 260 négyzetméteres első emeletre, ami hasonló elosztású volt. Itt 9 irodát, egy vizesblokkot és egy teakonyhát, valamint a földszinti terasz felett egy kisebb teraszt lehetett találni. Az emeleten egy megközelítőleg 2 négyzetméteres mennyezeti területen rekonstruálták az eredeti színes freskót.
Az épület földszintje az ellentétes oldalon lévő oldalkertből is megközelíthető volt, ezen a bejáraton a teakonyha előterébe lehetett jutni, ahonnan közvetlenül megközelíthető volt az aula és a négy szintet összekötő hangulatos csigalépcső.
A 230 négyzetméteres szuterént elsősorban raktárterületként, szociális blokként használták, de akár irodák számára is alkalmas lehet, mivel szinte minden helyiség természetes fényt kap. Ezen kívül itt található az épület fűtéséhez és hűtéséhez szükséges gépészet is. A tetőtér beépíthető, az itt kialakítható terület megközelítőleg 120-200 négyzetméteres.