Újbuda visszavág
bARTók Kulturális Városközpont néven új programot ismertetett a XI. kerület főépítésze és az Ecorys Magyarország Kft. a MUT augusztus 31-i műhelybeszélgetésén. A Bartók Béla úton tapasztalható funkcióhiányt és az útvonalat ért presztízsveszteséget kívánja orvosolni Újbuda a 10 éves program keretében. Elemzés Bardóczi Sándortól.
Újbuda teljesen kimaradt a Budapest Szíve programból, amely városszerkezeti változások sorát indítja be Budapesten. Az látszik, hogy az a meglehetősen lassú, de mégis létező paradigmaváltás, amely a belváros és a kerületközpontok tehermentesítését, forgalomcsillapítását, humanizálását tűzte zászlajára, a Bartók Béla út 2002-es felújítását (a 4-es metró projekt felszíni előkészítő munkáit) alig 7 évvel a projekt befejezése után teljesen idejétmúlttá teszi.
Vissza kettő, padlógáz
A XI. kerületi önkormányzat 2006-ban kezdett el foglalkozni azzal a gondolattal, hogy a meglehetősen gépjármű-centrikusra sikerült Bartók Béla utat átformálja. A döntés-előkészítés anyagait a VÁTERV95 Kft. (Molnár Attila és Nagy Ágnes építészmérnökök) szállította. Részletesen felmérték a Kosztolányi Dezső tér – Móricz Zsigmond körtér – Szent Gellért tér tengelyen található ingatlanokat és a kapcsolódó közterületeket, valamint javaslatot tettek a tengely forgalomcsillapítással egybekötött átalakítására tematikus utcává. Hogy mégsem hallhattunk túl sokat eddig az elképzelésről, annak egyik oka, hogy a kerületi képviselőtestületen belül hatalmas volt az ellenállás a tervvel szemben, így mélyebb lakossági szondázásra nem is került sor.
A Bartók Béla úti tengely fokozatosan és egyre jobban szakad le a városi versenyben, korábbi városközponti pozíciói megrendültek, és 2002 után úgy tűnt, hogy az átalakítás ellenére elindul a lejtőn, amely a Szent Gellért tér kivételével szimpla forgalomelvezető úttá degradálja. A 2006-os tanulmány másik közvetett oka egy alkotmánybírósági határozat, amely még közvetlenül a rendszerváltozás után született. Ez a határozat 15 éves moratóriumot rendelt el az önkormányzati tulajdonú üzlethelyiségek bérlőinek védelmére és 15 évre befagyasztotta a bérleti díj rendszert, amely így 2005-re vérlázítóan nagy különbséget mutatott a piaci és az önkormányzati viszonyok között elkérhető bérletek tekintetében, és így nem tudta dinamizálni az utcai üzleteket. Dinamizálni viszont azért is szükséges, mert előbb a városperemeken, majd a városba is benyomulva jól szervezett, tőkeerős konkurencia jelentkezett: a bevásárlóközpontok. Amelyek minden előnyükkel és hátrányukkal együtt végső soron az életet szívják el a közterületekről. Újbudán most éppen az idén novemberben megnyíló Allee (volt Budai Skála) behemótja fogja erős mágnesként átrendezni az eddigi lokális erővonalakat.
Fontolva haladók
Az ellencsapás terve (a 2006-os megvalósíthatósági tanulmány) a fenti megfontolások miatt keletkezett, ám Molnár Gyula kerületi polgármester, illetőleg a terület országgyűlési képviselői (Lakos Imre és Rétvári Bence) műdugó-ügyben tanúsított viselkedése miatt nem csoda, ha a kerületben óvatosan fogadják a Bartók Béla út forgalomcsillapításáról szőtt álmokat. A 2006-os tanulmányt ennek ellenére több ütemben követték az erre épülő koncepciók, amelyek során körvonalazódott az bARTók Program, azaz az Újbuda Kulturális Városközpont terve. A programot önkormányzati megrendelésre az Ecorys Magyarország Kft. készíti, és főbb vonalaiban valamiféle kulturális városszövet kialakítását tartalmazza rengeteg soft elemmel: művészeti események, fesztiválok, workshopok és műhelybeszélgetések keretén belül próbálja átrajzoltatni az itt élőkben és a város teljes lakosságban a Bartók Béla útról élő képet. A program erősen támaszkodik a századfordulós mítoszra, és Kosztolányit, Karinthy-t, Móriczot, Gárdonyit, valamint a Hadik kávéházat állítja a fókuszpontba, az ebből fakadó szellemiséget fűszerezve Bartók Bélával, Csonka Jánossal és a nemrég elhunyt Cseh Tamással, valamint a Hadik laktanya és a B32 Galéria adottságaival a tengelyt hosszú távon egy kulturális tematikus térré kívánja átgyúrni.
Hogy mennyire hosszú távon, az a Magyar Urbanisztikai Társaság augusztus 31-ére szervezett műhelybeszélgetésén körvonalazódott, ahol S. Bitskey Katalin (Ecorys) prezentációjából az derült ki, hogy a bARTók Program első 5 éves ütemtervében magáról a Bartók Béla utca átalakulásából igen kevés momentum valósulhat meg, az első három ütem inkább tekinthető Bercsényi Programnak, mint Bartóknak.
Hej Rákóczi, Bercsényi!
A fontolva haladásnak helyi politikai oldalról valószínűleg az is oka lehet, hogy a műdugó-fiaskó okozta nyilatkozatháborúból nehéz visszatáncolni, és a Bartók Béla tengelyre megálmodni azt, amit a kerületi politikusok a Rákóczi úton élből megvétóztak. Másrészről viszont nem nagyon szeretnének lemaradni a versenyben a pesti belváros mögött, amely a Belváros új Főutcája programmal most nemcsak a saját Váci utcáját, de az eddig éllovas kilencedik kerületi Ráday utcát és a mindig előtérben lévő Andrássy tengelyt is előzni látszik. Az ING-vel való alku (Allee és Simplon projektek) keretében a Bercsényi utca bevásárlóközpont menti szakasza egyébként is forgalomcsillapítottá változik, így kézenfekvő ezt a tengelyt egészen a Bartók Béla útig (a Hadik kávéházig) felerősíteni. A bARTók Program első üteme pedig egyértelműen az egykori Hadik revitalizációját (a sokáig cipőboltként üzemelő üzletet nemrégiben vásárolta vissza az önkormányzat) és a kapcsolódó térrész forgalomcsillapított térré (Gárdonyi tér) alakítását célozza meg.
Az önkormányzat által jóváhagyott koncepciót a MUT műhelybeszélgetésen a kerület főépítésze, Schreffel János ismertette részleteiben. A műhelybeszélgetésen intermezzóként Orbán György (Ráday könyvesház) előadásában szó esett arról, hogy a Ráday utca sem ül a babérjain. Most éppen KULT2UCCA néven fogtak olyan - önkormányzattal egyeztetett - pályázatírásba, amely a saját területét immár kinövő Ráday utca kiterjesztésén (a Lónyay utca, a Nehru part, a Közraktárak és a körúton túli Tompa utca felé történő áttörésben) gondolkodik, és ennek kapcsán nemrég megalakult a környék vállalkozóit tömörítő Ráday SOHO Társaság. Schreffel szerint a Ráday utca olyan, mint a dongó: „a tudósok szerint a testarányai és szárnyfelépítése miatt nem alkalmas a repülésre, valamilyen megmagyarázhatatlan ok miatt mégis repül”. A kérdés – szerinte - a XI. kerületben most az, hogy egy olyan utca, mint a Bartók Béla, ahol viszont mind a „testarányok”, mind pedig a „szárnyfelépítés” adottak, tud-e repülni.
Új tér születik, a varázslatra azonban még várni kell
Az önkormányzat rövid távú elképzelései között egy éven belül megvalósuló projekt lehet a Bartók Béla utca – Bertalan Lajos utca csomópontban található teresedés átalakítása városi térré (Gárdonyi tér), és ezzel egy ütemben a Hadik Kávéház újranyitása. Kapcsolódó projektként megszűnhet az eddig létező balra lekanyarodási lehetőség a Bartók Béla utcáról a Bercsényi utca felé, amivel a Hadik Kávéház előtti térrész terasszá alakításának lehetőségét teremtik meg. Az ezzel kapcsolatos forgalomtechnikai döntéseket az önkormányzat már meghozta. Érdekes kiterjesztése lehet a térnek a Bartók Béla út hegy felőli oldalán a térhez csatlakozó Francia Udvar átépítése, amelynek jelenlegi gátja a Friss Briós Pékség meglehetősen nagy árufeltöltési igénye. Ha azonban az akadályok elhárulnak, az udvar térre való rányitása a nemcsak a Gellért-hegy felé létező gyalogos kapcsolatot, de az utca élőbbé tételét is erősíti. Az utca külön érdekessége, hogy egy apró iszlám imahely is működik benne. A tér dinamizálását a B32 Galéria felfuttatása és a térre szervezett művészeti programok tehetik teljessé.
II. és III. ütemben (3-5 év) a Bercsényi utca gyalogos zónává alakítása valósulhat meg, illetőleg a ma még honvédségi tulajdonban lévő, de várhatóan értékesítésre kerülő Hadik laktanya sorsa rendeződhet. Ez utóbbival az önkormányzatnak közelebbről nem körvonalazott tervei vannak: annyi már most látszik, hogy a parkolási koncepcióban belső udvarával, mint 400 férőhelyes mélygarázs parkolóval számolnak. Ahogyan a Bartók Béla út mentén, illetőleg a Bocskai út alatt is több, 2-300, illetőleg 700 férőhelyes mélygarázs kialakítását tervezik, amelyek előkészítenék a nagy varázslatot: a Bartók Béla úti tengely felszínrendezését, forgalomcsillapítását, illetőleg a felszíni parkolás drasztikus redukálását. Csak a IV. ütemben (10 éven belül) számolnak ugyanis azzal, hogy a Bartók Béla tengely forgalomcsillapítása elindulhat.
Mágnesek, jutalmazások, büntik
A MUT Műhelyben két előadó (Makó András – a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetségének elnöke és Bernáth Attila – X-centum Nonprofit Kft) is szólt arról, hogy mi szükségeltetik egy jó tematikus utcához. Mindketten kiemelték például a menedzsment szervezet felépítésének szükségességét. Makó arról beszélt, hogy egy ilyen utca beindulásához „mágnesbérlőkre” van szükség, amelyek a szubstandard körülményeket felülírva indukálják a további bérlőcserét, vagy a meglévők profilváltását. Szerinte érdemes ellesni a bevásárlóközpontok center menedzsmentjében alkalmazott modelleket, akik a bérleti díjak differenciálásával jutalmazzák vagy büntetik a bérlőiket és ezeken keresztül építenek nekik megfelelő profilt. Bernáth a miskolci Széchenyi utca sétálósítása során szerzett tapasztalatiról szólva emelte ki, hogy a bérlők zömét gazdasági eszközökkel (az önkormányzat finoman jutalmaz és elegánsan büntet) lehet arra rávenni, hogy például a portáljaikat megújítsák. Miskolcon ez a módszer a kezdeti lincshangulat ellenére azt eredményezte, hogy a 2005-ben még csak 13%-ra taksált „A” kategóriás portálok aránya a főutcán 2008-ra 70%-ra nőtt, mindebből pedig a város, a lakosság, a várost látogató vendégek és a magas minőséget teljesítő bérlők is profitáltak.
Repül a madár?
Schreffel János szerint minden adottság megvan arra, hogy a Bartók Béla úton az elképzelt koncepció mentén egy megfontolt átalakulás menjen végbe. Kiemelte, hogy míg a gyorsítás-I csomag1 néven elhíresült rendelet a homlokzatok felújítását kivette az építési engedélyhez kötött tevékenységek közül, az ő kerületi rendeletük ezt előírja a város kiemelt útvonalain. Ennek nyomán a Bartók Béla út mentén a homlokzati színezés részleteibe is belemenő terveket dolgoztattak ki, és ezt a társasházak rendelkezésére bocsátották. 2008-ban a testületi ülésen elfogadták a Kulturális Városközpont Programot. A megvalósítás esélyeit az is növeli, hogy a Bartók Béla tengelyen jelenleg a földszinti üzlethelyiségek 40%-a önkormányzati tulajdonban van, a AB által előírt moratórium megszűntével pedig a Makó András által említett bérleti díj-differenciálás politikáját sikeresen működtethetik, hogy kialakuljanak a „mágnesbérlők”. Említést tett még azokról a csírákról is, amelyek a nyomvonalon a közterületi átértékelődést készítették és készítik ma is elő.
A Kosztolányi Dezső tér mögötti Bukarest utcában lévő VOLÁN pályaudvar (egy gyönyörűségesen szép modernista alkotás Félix Vilmos ihletett kezétől) funkcióváltásával az ART Tranzit Café hozott hatalmas változást a területen, míg a Móricz Zsigmond Körtéren a Szőllőssy Barbara és Pyka Zsolt melegedő kövei voltak az első hírnökök, illetőleg a körtéri gomba tulajdonviszonyainak rendezésével és a most futó ötletpályázattal szintén a kulturális tematika erősíthető. Felhívta azonban a figyelmet, hogy a projektnek kizárólag a mérnöki pontosság mentén történő kidolgozása még nem garancia a sikerre: éppen ezért érzi szükségét az önkormányzat a lakossági bevonásnak. Az Ecorys-al közösen több ilyen jellegű rendezvényt terveznek, elsőként most szeptember 19-én, a Hadik előtt, a Gárdonyi szobornál (Firka Party). Ezek mellett egyetemi ötletpályázatot hirdetnek „Ötletzápor” néven, valamint megalakítják a Bartók Menedzselő Társaságot, amely eseménymarketinggel, közösségi tervezéssel és partnerségek kialakításával készíti elő a terepet a fizikai változásokhoz. S. Bitskey Katalin szerint az a nagy kérdés, hogy sikerül-e az „ahol a 7-es busz jár” gondolatot ezekkel a fejekben áttranszformálni az „ahol érdemes leszállni” gondolat irányába. Azaz ebben a részvételi tervezési fázisban fog kiderülni, hogy Schreffel János szavaival „repül-e a madár?”
Bardóczi Sándor
1 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet
