BEVEZETŐ GONDOLATOK
A lakótelepek rehabilitációján belül a zöldfelület- és szabadtér-rehabilitációnak kitüntetett szerepe van. A döntően magántulajdonban levő lakásokkal szemben a közterületek továbbra is állami és önkormányzati tulajdonban maradtak, ahol fennáll a központi beavatkozás lehetősége. Ugyanakkor, éppen az öröklakások túlsúlya miatt, a lakótelepek mobilitása alacsony, nem fenyegeti a magyarországi telepeket olyan nagyarányú elnéptelenedés, szlömösödés, mint ami például Németországban és Franciaországban tapasztalható. A lakótelepi lakások várhatóan hosszútávon elfogadható lakás-alternatívát jelentenek a társadalom széles rétege számára. A lakótelepi lakások hosszú távú versenyképességének feltétele a lakóérték szinten tartása, vagy lehetőség szerinti növelése. Ugyanakkor a lakótelepi lakások számára egyre erősödő konkurenciát jelentenek az új építésű lakások és családi házak, különösen a nagyvárosi lakótelepek esetében, így abban, hogy az elvándorlás, ezáltal a szlömösödés ne induljon meg, döntő szerepet játszhat a közterületek minőségi felújítása.
Az uniformizált építészeti karakterű telepeknél az igényesen kialakított szabadtereknek fontos identitásnövelő, karakterformáló szerepük van. A lakótelep szabadtereinél is tapasztalható az épületekre jellemző uniformizáltság, az udvaronként azonos kialakítású pihenők, játszóterek, berendezési tárgyak. A felújításánál ennek strukturálása szükséges, az udvarokat, játszótereket egyéni karakterrel kell ellátni.
MEGLÉVŐ ÁLLAPOT
Épített környezet
A terület 1950-ben vált Budapest részévé, ezt megelőzően Rákospalotához tartozott mezőgazdasági területként. Az Újpalota név csak a lakótelepet jelöli, korábban ilyen néven település, városrész nem létezett ezen a területen. A lakótelep tervei Tenke Tibor vezetésével készültek, az épületeket 1971 és 1977 között építették. A korábbi tömeges lakásépítésekhez képest itt az épületek és a tervezett térstruktúra is differenciált. A terv egy nagyléptékű és határozott koncepciót tükröz a két főútvonalra szervezetten, melyek metszéspontja jelöli ki a városrész központját. A területet határoló fásított, osztott pályás főútvonalak révén a szemközti épületek alkotta térfalak távolabb kerültek egymástól, így a megnövekedett távolság miatt sokkal kellemesebb a térérzet, mint a hasonló jellegű lakótelepi beépítéseknél. Sajnos az eredeti tervekben szereplő, a főutakat szegélyező városias elemek (éttermek, áruházak stb.), valamint a központi részszolgáltató intézményei már nem készültek el, hasonlóan sok más lakótelephez.
Minden településnek, közösségnek – ebben az értelemben Újpalota, népességét tekintve, egy közepes méretű vidéki városnak felel meg – jogos igénye, hogy a lakosság érdekeit és szükségleteit figyelembe véve megfelelő intézményrendszer épüljön ki szükségletei önálló kielégítésére. Amennyiben e szolgáltatóegységek, intézmények központilag koordinálva, tervezetten nem vagy nem megfelelően készülnek el, úgy spontán úton valósulnak meg ott, ahol a felmerülő igény koncentráltan jelentkezik. Ez a folyamat egyértelműen nyomon követhető Újpalota illetve a tervezési terület megfigyelésekor. A területen jelenleg fellelhető igénytelen, alacsony színvonalú "bódék" jelzik az igény meglétét, valamiféle választ is próbálnak rá adni (buszmegálló kisházaiban működő kifőzdék vegyesboltok).
A városközponti funkciók az idők folyamán más csomópontokban szétszóródva találtak maguknak helyet (piac, szolgáltatóház, templom stb.) így a tervekben szereplő terület mára már nem tarthat ezekre igényt, városközponti szerepe kiüresedett. A gazdaságilag fontos funkciókkal szemben azonban a városrész kulturális intézményei mind a mai napig méltatlan helyzetben, szükségmegoldások között, alulméretezetten üzemelnek.
A területről elmondható, hogy a nagyvonalú gondolat mentén csak részben megvalósított városi struktúra napjainkra erősen leromlott műszaki állapotú, közösségi igényeket kiszolgáló funkciói szétszórtan, alacsony építészeti nívón valósultak meg. A terület elhanyagoltsága, alulhasznosítottsága híven tükrözi a társadalmi változásokat, a lakóközösség elöregedését, a környezeti minőségtelenségből elmenekülő fiatalságot, az elmagányosodást. Ezen problémák orvoslása csak közösségek építése, szervezése, éltetése és fenntartása útján állíthatók meg, melyben fontos szerepe lehet egy megfelelő színvonalú és tartalmú közösségi intézménynek.
Zöldfelületek
A tervezési terület jól beállt park, fásítása a hetvenes évek elején történt meg, akkor alakult ki a fő gyalogutak nyomvonala. Az aszfaltburkolatok is ezt az időszakot idézik, akárcsak a park délnyugati oldalán lévő szobor vagy a városegyesítés centenáriumára elhelyezett emléktábla.
A fás növényzet fajtaösszetétele egyrészt tükrözi az akkori faiskolai kínálatot, de tükrözi az igényes, változatos fajtaválasztást is, mely azt az időszakot jellemezte. A leggyakrabban előforduló fafaj a platán (Platanus x hybrida), 40 év alatt szép, egészséges állomány alakult ki – néhány egyeden látható csúcsszáradás. Gyakori faj az ostorfa (Celtis occidentalis), az eredetileg ültetett állomány elszórt magokból is sűrűsödött. Kiemelhető még néhány fejlett gyertyán (Carpinus betulus), némelyik szabályos ágrendszerével különösen szép látványt nyújt. Manapság már ritkán ültetik a fává nevelt tűzvörös juhart (Acer ginnala), de találunk szivarfákat (Catalpa bignonioides), piros virágú galagonyát (Crataegus „Paul Scarlet”) és nyírfákat is. A Tenke Tibor emlékkő környezetében hársakat (Tilia platyphyllos) is találunk, több helyen korai juharok (Acer platanoides) vannak, ezek közül a ház melletti fasor emelhető ki szépsége miatt, de a vegyes állományban lévők is egészségesek. Szórványosan található csörgőfa (Koelreuteria paniculata), ezüstfa (Elaeagnus angustifolia) – utóbbiak elöregedett, nem szép példányok. A Zsókavár utca felőli sarkon két szép tornyos tölgy (Quercus robur „Fastigiata”) található, a néhány elöregedett, többször visszametszett nyárfa tenyészidejének vége felé jár.
A Profi élelmiszerbolt környezetét nemrégiben felújították Classico burkolattal, itt Classico szegéllyel körülvett körökben gömb csepleszmeggyet ültettek. Ez a faj elég kényes, a burkolatról visszasugárzó hőt rosszul tűri. Van köztük szép fejlett példány is, de a csenevész vagy kiszáradt egyedek rontják az összképet. A néhány éve készült szökőkút körüli burkolat mellett gömb koronájú kőriseket, az út mellett vörös levelű juhart találunk. Az örökzöld növényekből csak néhány fordul elő, tiszafa bokrok (Taxus baccata) és három lucfenyő (Pinus sylvestris) színesíti a képet. A cserjeállomány szegényes, többször ifjított, a park átláthatósága miatt a hetvenes években még divatos cserjecsoportokat eltávolították, vagy kiritkították.
KONCEPCIÓ
A lakótelepi környezet zöldfelületi ellátottságának mennyiségi szintje megfelelő, a minőség azonban annál nagyobb probléma. A zöldfelületek és a faállomány megtartása általános társadalmi elvárás, ezért egy parkba „úsztatott” főtér koncepcióját dolgoztuk ki. A tér fő szervezőerejét egy, a változó igényekhez jól igazítható kulturális központ kialakításában látjuk, ez a téma olyan közösségi funkciók telepítését igényli, amit kifejezetten erősít a minőségi zöldfelület dominanciája. Egy jó minőségben fenntartott park önmagában is közösségi funkciót erősítő elem.
A terület elemzésekor többféle szempontot vizsgáltunk:
- környezeti adottságok (benapozás, szélirányok, térfalak stb.)
- zöldfelületi minőség
- közlekedési kapcsolatok, irányultságok
- intézményi ellátottság, szolgáltatási egységek elhelyezkedése és minősége
Az elemzések során több ellentétes tényező is felmerült, ezeket mérlegelve alakítottuk ki telepítési koncepciónkat. A magas épületek által kialakított térszerkezetben szélcsatornák alakultak ki, ami huzatossá teszi a teret, ezért fontos, hogy a meglévő faállományt a lehető legnagyobb mértékben megtartsuk.
Formaválasztás
A tömegközlekedés megállói, illetve az egyéb gyalogos átközlekedési irányok kiszolgálása egy erősen szabdalt térszerkezetet eredményez. Egy olyan megoldást kerestünk, amit rugalmasan lehet igazítani a fák elhelyezkedéséhez (a geodéziai felmérést követően is), és ugyanúgy biztosítható a minden irányból átcsurgó gyalogos forgalom. Reményeink szerint az így kialakított buborékstruktúra, amit a gyalogos áramlási irányokból fordítottunk le, illetve a zöldfelületbe úsztatott főtér koncepciója egy olyan formavilágot eredményezett, ami jól elhelyezhető az emberek kognitív térképén.
Téralakítás
A közösségi ház elhelyezésekor hosszasan vizsgáltuk a lehetséges telepítési sémákat. A parkkal való együttműködés és a már meglévő térfalak struktúrája alapján a lehető legjobb térérzet kialakítására törekedtünk. Ezek alapján végül a meglévő épülethez kapcsolódva, azzal összeszervesülve helyeztük el az épületet. Ezáltal a koncepció lehetőséget nyújt ütemezett megvalósításra is.
Az átalakítás társadalmasítása, közösség bevonása
A közösségi részvétel a fenntarthatóság alapvető eszköze, fontos ezért e téren is a környezeti, társadalmi és gazdasági szempontok összehangolása. A társadalmi kontrollt a térbeli nyitottság és a kötődés határozza meg. Megítélésünk szerint a közterület-felújítások új módszerét kell kikísérletezni ahhoz, hogy az egyszeri, valamilyen támogatásból vagy költségvetési forrásból finanszírozott felújítás néhány év múlva ne pusztuljon le. A fenntartás jelentőségét egyenrangúvá kell tenni az építés jelentőségével.
Egy támogatásból véghezvitt fejlesztés esetében alapvető fontosságú lenne, hogy a támogatás összege terjedjen ki 3-5 évi fenntartásra is, hogy ezen idő után legalább a növényzet eredése és további egyenletes fejlődése biztosítva legyen, de ez sem tartalmaz elég biztosítékot az ezt követő – sajnos gyakran tapasztalt – leromlás ellen. Figyelve egyes programok, például a falvak zöldterületein kialakított játszóterek, az 1996-ban épült emlékművek sorsát, úgy lehet látni, hogy azok a települések, ahol az ott élők ezeket a helyszíneket gyakran látogatják, gondozzák, sajátjuknak érzik, rendben vannak. Ahol ezek földrajzi elhelyezkedése, megformálása olyan, ami az embereknek nem vonzó, a lakosság érdektelenül szemléli leromlásukat. A kisebb településeken a közterületek állapotára pozitív hatást gyakorolt a „Virágos Magyarországért” mozgalomban való részvétel, de ez csak ritkán ért el a városrészekben eredményt. A ritka eredményre példa a budapesti József Attila lakótelep, ahol idén lesz 15 éve, hogy egynyári fajtabemutatókat is rendeznek. Ez a lakótelep a Ferencváros Önkormányzatán belül ún. részönkormányzatot alkot /lélekszáma kb. 18000 fő/. Ez utóbbi példát elemezve kerestünk megoldást a „lakótelepi identitás” megteremtésére vagy növelésére. A közösségi részvétel fokozására javasoljuk az átalakítás középpontjába állítani az intenzív egynyári, évelő kiültetéseket, melyek nagyvonalú kialakításával a területnek évről-évre egyedi arculat adható.
[…]
Szponzorok, oktatási intézmények, civil szervezetek bevonásával – az ültetés társadalmasításával a költségek jelentősen csökkenthetők.
Padok
Rétegelt lemezből készített elemek egymás mellé sorolásából, gyakorlatilag végteleníthető módon alakítottuk a padsorokat. Mindössze egy elem sorozatgyártására van szükség, ami a rongáláskor lehetővé teszi a gyors cserét. 120 cm-ként egy-egy lamellát kiemelve megoldható, hogy ne szolgáljon hajléktalanok kényelmes fekvőhelyeként. A színezést egy szín öt árnyalatának randomszerű kiosztásával képzeltük el.
Szabadtéri kiállítás
A buborékstruktúrát egy 80 cm széles mészkő kerettel nyomatékosítottuk. Ezen helyeztük el a padokat, valamint ez a sáv alkalmas lehet szabadtéri kiállítások bemutatására, mobil kiállító táblák kihelyezésére. Előre kialakított elektromos csatlakozóhely segítségével a panelek megvilágítása is megoldható.
Vízarchitektúra
A meglévő vízarchitektúra a közlemúltban épült. Akár a meglévő helyén is beilleszthető a tervezett állapotban, de ennek ellenére tervezési területen kívüli más helyszínre való áthelyezését javasoljuk, mert a tér súlypontja máshová került. Az új vízjátékot burkolatba süllyesztve javasoljuk kialakítani, ami több okból is előnyös:
Kiegészítő épületek
A park működéséhez véleményünk szerint mindenképpen szükség van kisebb kiegészítő épületek elhelyezésére. Nem vezet eredményre a valós igények figyelmen kívül hagyása, hiszen ez vezetett a jelenleg kialakult helyzethez. A forgalmasabb tömegközlekedési csomópontokban, megállókban folyamatos igény van valamiféle kiszolgálóegységre (újság, kávé, szendvics, buszjegy, nyilvános illemhely stb.). Hasonlóképpen a parkot, játszóteret használó, nem a közvetlen közelben lakó embereknek is vannak szükségleteik, melyeket jelenleg a park fái, bokrai közözött tudnak a legtöbb helyen elintézni (ez gazdagabb kerületekben sincs sajnos másképp). Koncepciónkban javasoljuk a megfelelő helyekre pavilonok elhelyezését; tervezett, esztétikailag értéket képviselő kivitelben, melyekben a szükséges szolgáltatások az emberek rendelkezésére állnak.
Játszótér - Újpalota mesekert
A játszótér egy olyan közösségi tér, ami több generáció egyidejű találkozóhelye. A gyerekek mellett az őket kísérő szülők találkozóhelye is, ami nagyon fontos, hiszen egyúttal egy aktív korosztálynak az ismerkedési helye is, ami máshol nehezen valósul meg. Ennek a helyi közösség önszerveződésében nagy jelentősége van.
A játszótér témájának egy mesét választottunk, amit egyedi játszószerek tervezésével, képzőművészeti alkotásként értelmezve terveztünk meg. Ez látványban és tartalomban is eltér az előregyártott tucatjátékok világától. A játszás élményét tartalommal töltöttük meg, ahol a gyermek egy mese történetébe csöppen, játék közben annak üzenetét, tanulságait megismeri. A történet 10 részre van szétszedve, ahol stációnként egy táblán olvasható a mese odavonatkozó része.
A témaválasztás Benedek Elek: A kis sün című mesefeldolgozására esett. Azon ritka mesék közé tartozik, melyben nincs ijesztő vagy bármiképpen negatív szereplő, ugyanakkor szépen, mesés köntösbe csomagolva sok fontos tanítást hordoz. A mese főszereplője, elég mókás módon, egy kicsi sün, aki egy rengeteg erdőben lakik, melyet úgy ismer, mint a tenyerét. Először egy szegény ember téved el az erdőben, és megfogadja, aki megsegíti, azt fiává fogadja. A legnagyobb csodálkozására egy sün vezeti ki. Az eltévedt gazdag ember a leányát és 3 zsák ezüstöt, az eltévedt király pedig három szekér aranyat és a legszebb leányát ígéri a megmentőnek. A süni segít, s később felkeresi a szegény embert, aki az ígérete miatt fiává kell fogadnia a tövisdisznót, s az utolsó garasán egy fekete kakast kell vennie neki. Felnyergeli a kis sün a kakast, és azon elvágtat a gazdag emberhez, a pénzt elhozza a szegény embernek, de a lány nagyon sír, így otthon hagyja. Bezzeg a király leánya azt mondja: "aki az én édesapámmal jót tett, ahhoz hozzá megyek, még ha sündisznó is." Ezzel az alázatos, önzetlen szeretettel megtöri a varázst, a sündisznó jóképű királyfivá változik vissza, a fekete kakas táltos paripa lesz, és kinő a földből egy Újpalota.
Sok fontos tanítást olvashatunk ki a történetből. A három eltévedt szereplő fogadalmai nehezen vállalhatók, de mindhárman teljesítik, nem szegik meg adott szavukat. A szúróshátú leánykérőt mindhárman komolyan veszik, itt a másság tisztelete, és elfogadása megjelenik. A rengeteg erdő, ahol még a király is eltéved, fontos jelképe a teremtett világ csodatárának. A gyerek játszva tanulgathatja Földünk tiszteletét, a természet szeretetét és megóvását. A legjobb szívű, édesapját végtelenül szerető királyleány, aki rangját sem féltve elfogadja a világ legfurcsább férjét, akinek szúrós tüskékkel van borítva a háta, végül megkapja a legnagyobb jutalmat, a legjobb férjet, és új otthonra lel az új palotában.
Erre a helyre telepítettük a kávézót/cukrászdát. Ezt úgy terveztük, hogy a tér és a mesekert irányában is nyitott legyen – átjárható – mindkét irányban asztalokkal kitelepülhető vendéglátóhely. Az épület mosdót, pelenkázót és belső játszósarkot is tartalmaz, ami rossz idő esetén is használható. A játszótér bekerített, meghatározott nyitva tartással. A kávézó jelenléte egyúttal felügyeletet is biztosít a játszótér környezetében.
Újpalotai Közösségi Ház
A kiírás mellékleteként átadott, az újpalotai közösségi élet elmúlt 40 évének történetét bemutató kiadványból jól látszik az itt lakó emberek igénye a színvonalas kulturális és közösségi életre. Ennek szellemében készítettük el a régóta várt közösségi ház koncepcióját. A meglévő pillérvázas épület szerkezetileg alkalmas a jelenkori igények befogadására is.
A tervezett épületegyüttes 4 fő tömegből áll:
A tömegalakításkor fontos volt számunkra, hogy a környezetével kommunikáljon az épület, oldja a jelenlegi erős kontrasztot a meglévő földszintes épületek és a közvetlen közelükben lévő paneltömbök között. A transzparens passzázzsal, melyben a meglévő fák integrálásra kerültek, és az aulával az épület összeköttetést létesít a park és a lakótelep között, mintegy kaput formálva. A park súlypontjában lévő nagyobb burkolt terület lehetőséget ad nagyobb közösségi események lebonyolítására is, melyhez a színpad a kétirányú megnyitás által közvetlenül kapcsolódik. Így a környezet bekapcsolható az előadásokba háttérként, lehetőséget adva az interaktivitásra is.
A hétköznapokban mobil válaszfalak alkalmazásával rugalmasan használható az egyébként 360 fő befogadására méretezett terem. A régi épületben kialakítandó ingyenes internet-hozzáférést biztosító "kultur-kávézó" a napjainkban egyre divatosabbá váló mobil munkavégzés helyszíneként, állandó találkozási pontként nap, mint nap élettel töltheti meg a központot. Az üzemeltetéshez szükséges irodák, öltözők, stúdió és gépészeti terek az emeleti szinteken kapnak helyet. Az építés ütemezhető, elsőként a meglévő épület részleges átalakításával, az üveg passzázzsal és az összekötő elemmel bevezethető az új közösségi hely.
BÍRÁLAT
A tervező a jelenlegi helyén bővíti a Közösségi Házat, mely négy fő tömegből áll: a meglévő Közösségi Ház, új multifunkcionális nagyterem, üvegpasszázs összekötő elemként, és egy színes összekötő elem. Az új Közösségi Ház téglalap formájú elemekből áll, ám az egységeknek így is van dinamikája. A Közösségi Ház mögé parkolót telepít.
A környezetalakítás során meghagyja a jelenlegi fő közlekedési útvonalakat és a zöldfelület nagy részét. A terv fő erénye a zöldfelületi kialakítás. Az „úsztatott Fő tér” koncepció alapján kisebb-nagyobb, ovális formájú zöld felületekkel tagolja a teret. Burkolatba süllyesztett vízarchitektúrát alkalmaz. A 173-as és a 96-os buszmegállóknál az ovális formájú zöld felületekhez igazodó szolgáltató egységeket hoz létre.
A Centenáriumi emlékmű mögé két oldalra nyíló terasszal kávézót telepít, mellette játszótér és zárható „Süni mesekert”. A játszótérnek közösségszervező fórumot tulajdonít, ahol különféle korosztályok is találkozhatnak. A Tenke emlékkövet a tér középpontjába helyezi át. A terv előnye, hogy megújítva meghagyja a tér ligetes jellegét és jól pozícionálja a Közösségi Házat, hátránya, hogy a szabadtéri aktivitásokra nem hagy elég felületet.
A közösségi ház programját nem teljes mértékben elégíti ki.
A pályaművet a Bíráló Bizottság rangsorolás nélküli megvételben részesítette.
Újpalota Fő tér ötletpályázat
vezető tervezők:
tájépítészet: Szakács Barnabás - Lépték-Terv Tájépítész Iroda
építészet: Vonnák Kata - Tannos és Vonnák Építész Iroda
munkatársak: Fehér Gábor, Fischer Márta, Jávori Kriszti, Liziczai Sándor, Jancsó Márton, Hlatky Katalin, Kő Boldizsár
Kapcsolódó oldal:
Újpalota Közösségi Ház bővítése ötletpályázatának eredményhirdetése