Újpalota Közösségi Ház ötletpályázat – Mérték Építészeti Stúdió

Részletesen bemutatjuk az Újpalota Közösségi Ház ötletpályázatára a Mérték Építészeti Stúdió által készített pályaművet.

Építészeti koncepció:
A tér újraértelmezése, tagolása
Az építészeti tervezésben az irányadó az volt, hogy Újpalota Főtere az itt lakók számára a mindennapokban is jól használható találkozási pont legyen, a legfontosabb feladatnak egy tényleges városi köztér kialakítását éreztük. A lakótelep jelenleg is hatalmas zöld felületekkel rendelkezik, ezért a főtér átalakításával nem első sorban a pihenés funkciót, hanem a mindennapi városi élet keretéül szolgáló városközpont kialakítását jelöltük meg célként. Így alakult ki egy túlnyomóan burkolattal ellátott főtér, melynek térfalait a leendő közösségi ház és a tér felé nyíló, főként vendéglátó létesítmények adják; ezen túl létrehoztunk egy aktív pihenést szolgáló közparkot – a burkolt főtértől jól elhatároltan, de attól mégsem elszakadva – játszótérrel, padokkal, asztalokkal.

Miután a jelenlegi növényállomány túlültetett, elöregedett és rossz térszerkezetű, ezért komolyabb átalakításra szorul. A fentiek figyelembevételével a meglévő tér teljes átalakítását javasoljuk a területen lévő épületek bontásával, a növényzetből csak az értékes növényzet, elsősorban koros, nagyméretű fák megtartásával. A tervezési programban igényként megjelölt épületekben elhelyezendő funkciókat egy épületben kívánjuk integrálni úgy, hogy a tervezett épület a tér részévé váljon.

A tér funkciói
A tér szervezését jelentősen befolyásolta a terület gyalogos megközelítése, ami elsősorban a busz- és a villamosmegállók, másodsorban a lakóépületek és az iskolák felől történik. A nagyobb gyalogos forgalom és napi nyüzsgés most is a tér Nyírpalotai út és Zsókavár utcai kereszteződésénél található. Ezen nem akartunk változtatni, hiszen ez az a terület, ami legtávolabb esik a lakóépületektől.  Ide helyeztük el a közösségi házat, és a kereskedelmi funkciókat. Ehhez kapcsolódik egy városi, főleg burkolt felületekkel ellátott, főtér és rendezvénytér, ahol a mindennapi átközlekedés és találkozási pont mellett a hétvégi és szezonális programok is helyet kaphatnak; vásárok, piac, koncertek, gyermek- és egyéb programok, valamint télen a jégpálya elhelyezésére is alkalmas a felület.  Ezek mellett alakult ki, már a lakó tömbök által közrefogott részen egy park, ahová játszótér, padok és egyéb, az aktív pihenést szolgáló létesítmények kerültek. Ez a hármas egység az, ami a tér szerkesztésében, a sétálóutak, a sétányok, a burkolt és zöld felületek, az attraktív köztéri elemek, a pihenést szolgáló eszközök elhelyezésében alapul szolgált.

Telepítés
A beépítési terv készítése során fontos tervezési szempontnak tartottuk az épület és a köztér környezet- és energiatudatos elvek alapján történő megvalósíthatóságát, valamint az ökológiai és társadalmi fenntarthatóság szempontjait. Ezen elvek az építés során újrahasznosított anyagok alkalmazását, az üzemeltetésnél pedig a jelenkori környezettudatos technológiák alkalmazását jelentik. Ezen elvek az alkalmazott épület szerkezeten túl kiterjednek az épület homlokzatainál alkalmazott megoldásokra, valamint az alkalmazandó épületgépészeti megoldásokra.

Az épületben elhelyezendő funkciókkal kapcsolatban a koncepció a következő: egy egységes megjelenéssel és elegáns építészeti gesztussal teret adunk a köztéri funkcióknak, és nem több kisebb épületet helyezünk el a területen. Ezt úgy kívánjuk elérni, hogy megmozgatjuk a hatalmas síkfelületet, felhasítva annak burkolatát, elemelve azt a tértől. A „feltépéssel” kialakuló szalag alá a kereskedelmi és vendéglátó funkciókat, valamint a közösségi ház földszinti funkcióit helyezzük. A szalag felső síkján a tér folytatódik, melynek végére a feltépett szalag visszafordításával a közösségi ház emeleti szintje, a nagyterem kerül. A szalag teteje is aktív területként használható, valamint elválasztja a pihenő zöld parkot a burkolt, nyüzsgő főtértől.  

Ökológiai fenntarthatóság – „kicsi ökolábnyom”
A tervezett köztér és közpark kialakítása során fontos szempont volt a fenntarthatóság, az ökológiai lábnyom minimalizálása. A faállomány ritkítása mellet nagymennyiségű honos fa és cserje telepítését javasoljuk. A beépített anyagok többségében helyi előállításúak és kis környezeti terhelésűek. A csapadékvizet a zöldfelületeken hasznosítjuk, a szilárd burkolatok többsége vízáteresztő szivárogtatókkal rendelkezik. Javasoljuk a fenntartásból származó zöld hulladék komposztálását és ennek visszaforgatását a zöldfelületeken. A növényzet kialakításával, a zöldtetőkkel, valamint a köztéri vízarchitektúrákkal javítani kívánjuk a mikroklímát valamint enyhíteni a városi hősziget-hatást.

Társadalmi fenntarthatóság – „köztér mindenkinek”
A tervezés során minden korosztály és társadalmi csoport számára nyitott és hozzáférhető közösségi teret alakítottunk ki. Ennek érdekében nagy hangsúly került az akadálymentességre, valamint az idősek, a gyerekek és a családosok számára is egyaránt használható terek létrehozására. A tervezett közterek szándékaink szerint kreativitásra, társadalmi interakcióra, és befogadó közösségi életre ösztönöznek.  

Funkcionális kialakítás:
A tervezési programban elvártak teljesítésénél az alábbiak szerint jártunk el. A területet a funkciók jól kijelölt elkülönítésével, ezek megfelelő feltárásával igyekeztünk élhetővé tenni. A következő fő funkciókat választottuk szét:

• Közösségi ház
• Kereskedelem
• Városi köztér
• Aktív pihenés tere - közpark

Közösségi Ház
A fejépület a Nyírpalotai út és a Zsókavár utcai kereszteződésnél található, a tervezési terület leghangsúlyosabb részén, kétszintes kialakítással. Bármely irányból érkezők jól láthatják. Két közönségforgalmi bejárata közül az egyik a városi térről, a másik a Zsókavár utca és a városi tér közötti fedett átjáróból nyílik. A bejáratokon belépve egy reprezentatív előcsarnokba érkezünk. Az előcsarnok a városi tér épületen belüli folytatása, a tér mérete lehetővé teszi a szükséges tájékoztatási, közlekedési funkciókon túl a tér rendezvények céljára történő használatát is (kiállítás, vendéglátás, közösségi rendezvények). Az előcsarnokban a földszint és az emelet közötti közönségforgalmi közlekedésre, reprezentatív lépcső, valamint kétfülkés látványlift készül. Az épület két szintjét funkcionálisan jól elkülönítettük. A földszinten kaptak helyet a napi használatú funkciók: információ, ruhatár, a közösségi ház, a kisebb termek, valamint az ezekhez tartozó kiszolgáló funkciók, öltözők, mosdók, raktárak, továbbá a dolgozók részére irodák.

Az emeletre került a 350 főt befogadni képes előadóterem színpaddal, stúdióval. Az emeleten az előadóterem előtti tér kiállítások vagy fogadások rendezésére is használható, mely rendezvények igényelte tér szükség esetén akár kiegészülhet az ebből a térből nyíló kijáratokon keresztül a „szalag” felső síkján lévő köztérrel is. Itt, az épület födémen található zöldtető városi kertként funkcionál, fűszer- és évelőágyak, virágos cserjefoltok és gyepfelületek kialakítását tervezzük. A tető burkolt közlekedőfelületén lesétálva a városi térre juthatunk.

Az emelet egy része az előadóterem melletti részen további 3 szintre osztódik. Az előadóterem padlóvonalával azonos – +5,40m-es – szinten közönségmosdók, öltözők és raktárak, a következő, +9,90m padlóvonalú szinten a stúdió, technikai helyiség és raktárak találhatóak, a felső, +13,40m padlóvonalú szinten pedig a gépészeti terek és további raktárak kapnak helyet. Az épület gazdasági bejárata a Zsókavár utca felől nyílik, innen érhető el a szintek közötti közlekedésre és szállításra szolgáló teherlift és lépcső.

Kereskedelem
A jelenleg a téren lévő élelmiszerüzlet biztosította funkciónak a „szalag” alatt adunk helyet. A tervezett szupermarket közönségforgalmi bejáratai a Zsókavár utca felől és a fedett átjáróból nyílnak. A szupermarket az energiatudatos tervezési elvek szempontjából is megfelelő telepítésnek tekinthető, mert a „szalagra” telepített zöldtető fedi. A Zsókavár utcai részen, közvetlenül az üzlet elé felszíni parkolók is elhelyezésre kerülnek. Az áruház gazdasági bejáratát, feltöltését a Legénybíró utca felől biztosítjuk, ahol a „szalag” alá kerülnek az épület épületgépészeti helyiségei is. A „szalag” alatt a tér felőli részen helyezkednének el a kisebb kereskedelmi egységek, cukrászda, pékség, kávézó, esetleg kisebb boltok. Ezen üzleteknek a tér felé külső, kiülési lehetőség is biztosított.

Városi tér  
A tér fő tengelye az ÉK-DNY irány, amihez egy a buszmegállókhoz tartó K-NY-i közlekedő tengely tartozik. A közösségi ház előcsarnoka és a kisebb kereskedelmi egységek is a főtérről nyílnak. A téren az eredeti faállományból csak a legértékesebb, nagy lombkoronájú, egészséges, koros fákat javasoljuk megtartásra, emellett a teret új növényzettel egészítjük ki. Itt elsősorban attraktív cserje, évelő és gyepfelületek kialakítását gondoljuk megfelelőnek, annak érdekében, hogy a tér átláthatóságát és fizikai egységét megőrizzük. Újpalota emlékköve és az ehhez kapcsolódó emlékmű a tér délnyugati sarkán kap helyet, a Tenke Tibor emlékmű pedig a Nyírpalota út Zsókavár utca találkozásánál lévő parkosított területre kerül. A téren vízarchitektúrát helyezünk el játékos formában, a burkolatba süllyesztett vízsugarakkal és kisebb vízfelületekkel. A főteret vizuálisan egy fasorral választjuk le a forgalmas Nyírpalotai úttól.  

Aktív pihenés tere - közpark
A tér, már lakóházak és az iskolák által határolt területén egy túlnyomóan zöldfelületekkel borított, parkosított területet alakítunk ki. Ez a parkrész hármas tagolást kap. A déli oldalon napozópadokkal és piknik asztalokkal ellátott közösségi zóna kap helyet, ezután különböző korcsoportoknak szánt játszótér, majd ligetes pihenő parkrész található. A parkot a szomszédos autóparkolótól egy hosszanti domb választja el mind vizuálisan, mind fizikailag. Szintén alacsony domb szegélyezi a játszóteret, védett területet képezve, melynek rézsűje csúszdákat és különböző köztéri játékokat foglal magába. A meglévő növényállományt további fa és cserjecsoportokkal egészítjük ki, hogy létrehozzuk a megfelelő térstruktúrát.  A növénytelepítésnél honos, várostűrő fajokat alkalmazunk, dominánsan kőris (Fraxinus sp.), hárs (Tilia sp.) valamint juhar (Acer sp.) vezérfajokkal. A cserjeállományt egységes tömbökként, nagyobb foltokként kezeljük a fenntartás megkönnyítése érdekében.

Tartószerkezeti kialakítás
Az épületszerkezet részben vagy teljes egészében monolit vasbeton kialakítású. Az épület alapozása a tartószerkezetből adódóan pontalapozás, mely pontalapok vasbeton alaplemezt támasztanak alá, mely az eltérő terhelésű részeken eltérő vastagsággal készül. Az épület szerkezeti rendszere ún. kisfesztávú (7,5*7,5 m), négyszög keresztmetszetű vb. pilléreken áll, melyek sík monolit vasbeton födémet támasztanak alá. Ez a kialakítás bizonyítottan a leggazdaságosabb megoldás. A födémek a monolit vasbeton körítőpillérekre, belső falakra és oszlopokra terhelnek. Nagyobb fesztávú és/vagy nagyobb leterhelésű (pl. előadóterem) terek esetén a szerkezeti rendszer az igényeknek megfelelően megerősíthető/átalakítható. A terepszint felett tartószerkezet a mai sztenderd vasbeton vázas kialakítás és az egyedi, nagyfesztávú tereket áthidaló megoldások alkalmazásából áll. A raszterosztás egy gazdaságos, könnyen és gyorsan megépíthető szerkezeti rendszert eredményez, mely monolit vasbeton oszlopokból, falakból, valamint vasbeton síkfödémekből tevődik össze.

Tekintettel arra, hogy az épület monolit vasbeton kialakítású, melyben a vízszintes merevséget a függőleges közlekedést biztosító magok és homlokzati falrendszerek biztosítják, az épületek térbeli merevsége biztosított.

Épület homlokzatai és felhasznált anyagok
Az épület homlokzatainak megformálásánál vezérelv a „feltépett szalag” hangsúlyozásán túl a külső környezettel való energiatudatos, a környezetet minél kevésbé terhelő kapcsolat. Fontos szempont a fény beengedése az épületbe, ugyanakkor a belső terek külső hőterhelésének megakadályozása.
Ezenkívül fontos továbbá a meglévő környezetbe illeszkedés, mivel a közvetlen szomszédos ingatlanok döntően lakóépületek. A fentiek figyelembevételével az épület homlokzatain mind hagyományos, mind mai modern anyagok megjelennek.

Az építészeti koncepcióból kétféle eltérő anyag használatát tartjuk indokoltnak. A „szalagot” kőburkolattal hangsúlyozzuk, mivel a tér anyagából téptük fel és formáztunk belőle épületet. A szalag alatti terek és a közösségi épület tér felé néző homlokzatait üveggel burkoljuk, melyek egyrészt biztosítják a betekintést, másrészt hangsúlyozzák a „szalag” lebegését a környező terep felett. Az épület földszintjének közepén a mindkét irányból átjárható „hasíték” a bejáratokat jelöli ki.

A fentiekből következően a földszinti homlokzatok burkolataként már tisztán mai modern anyagot használunk, üveg függönyfalrendszert a külső oldalán másodlagos fémszerkezettel, mely az árnyékoló szerkezeteket hordja. Az emeleti homlokzatok üvegburkolata kéthéjú homlokzati üvegezés, klíma homlokzat, mely kiegészül a két héj között állítható, külső árnyékolással. A külső héj alsó és felső részén a homlokzat teljes hosszában motoros vezérlésű lamellák kapnak helyet. A földszinti homlokzatok a „szalag” külső síkjához képest visszahúzva, üvegportálok alkalmazásával készülnek, hangsúlyozva a külső és belső tér közötti kapcsolatot, valamint láthatóvá téve a belső funkciót.

Épületgépészeti rendszerek (energiatudatos tervezési elvek alapján történő kialakítás)
Az építészeti, statikai és épületgépészeti tervezés célja az épület alacsony energia-felhasználásának megoldása. Ennek fontosabb, az épületszerkezetet érintő elemei: többhéjú homlokzati üvegezés, állítható, külső árnyékolás, szerkezet-temperálás, klímahomlokzatok használata. Az épületgépészet területén a következő szerkezeti megoldások alkalmazásától várunk számottevő energiamegtakarítást:

• a friss levegő előkezelése talaj-levegő hőcserélővel,
• kéthéjú homlokzati üvegezés motoros mozgatású árnyékolókkal,
• a szellőző-, a csatornázási-, a hűtési-, fűtési rendszerekből távozó energia visszanyerése,
• a ventillátorokat és szivattyúkat hajtó motorok folyamatos fordulatszáma.

[…]

Kapcsolódó oldal: