Az Ukrajnában dúló háború, az annak nyomán létrejövő szolidaritási akciók és az Oroszországgal szembeni szankciók az építészeti közéletnek is meghatározó témáivá váltak. Cikkünkben összegyűjtöttük az elmúlt napok legfontosabb fejleményeit ezen a téren.
Szolidaritás
Több helyi és nemzetközi építészeti szervezet és intézmény fejezte ki szolidaritását Ukrajnával és ítélte el az orosz agressziót február 24-e óta – mint például a Strelka Intézet, melynek kiállásáról néhány napja mi is beszámoltunk.
A nemzetközi építész szövetség, az UIA elnöke, José Luis Cortés február 28-án megjelent közleményében kijelentette: "Az építészek nemzetközi közössége nevében elítélünk minden olyan erőszakos vagy háborús cselekményt, amely az emberek jólétét és méltóságát sérti, csatlakozunk a háború elleni globális felhíváshoz, és a béke azonnali helyreállítására szólítunk fel." Cortés hozzátette: "A biztonságos és egészséges környezet megteremtése iránt elkötelezett építészek vezető globális szervezeteként a konfliktus által fenyegetett felbecsülhetetlen értékű építészeti örökség védelmére is felszólítunk."
Hasonló állásfoglalást tett közzé néhány nappal korábban Ruth Schagemann, az Építészek Európai Tanácsának elnöke is: "Az Európai Építészek Tanácsa és az egész európai építészeti közösség nevében szeretnénk kifejezni, hogy támogatjuk az ukrán építészeket abban a politikai helyzetben, amelyben Ukrajna és polgárai vannak. Az Építészek Európa Tanácsa elfogadhatatlannak tartja, hogy egy ország szuverén jogot adjon magának egy másik szuverén ország határainak alakítására" – olvasható a közleményben.
A szolidaritás jegyében oktatási intézmények is felszólaltak és segítséget ígértek a háború elől menekülőknek. Itthon a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem az elsők között ajánlott fel kollégiumi férőhelyeket és ingyenes, akkreditálható oktatást az erre rászoruló diákoknak, de hasonló intézkedéseket hozott például az Észt Művészeti Egyetem is.
Putyin agresszív lépéseit saját honfitársai közül sem nézi mindenki jó szemmel. A Dezeen számolt be arról a nyílt levélről, amely eredetileg az orosz Project Russia építészeti magazin oldalán jelent meg, és amelyet több mint 6500 orosz építész írt alá. A levelet aláírók többsége ugyan nem Oroszországban praktizál, de ahogy a levélben írják: "a háború leértékeli az építész és várostervező tevékenységének lényegét, függetlenül attól, hogy melyik országban van. Megsérti az emberek élethez, biztonsághoz, kiteljesedéshez, kényelmes és egészséges környezethez való jogát – mindazokat az értékeket, amelyek a szakmánk lényegét alkotják." A petíciót levették, miután a Kreml elfogadta a törvényt, amely börtönbüntetést szab ki a hadseregről szóló "álhírek" terjesztőire.
Szankciók
Ahogy a nyugati hatalmak és számos világmárka, úgy építészek és építészeti szervezetek is különböző léptékű, sokszor ugyan csak szimbolikus, máskor konkrét gazdasági hatással járó szankciókat kezdtek hozni Oroszországgal szemben.
Az elmúlt napokban több világhírű iroda is bejelentette, hogy leállítják orosz projektjeiket. A holland MVRDV, amely többek között egy nagyszabású vegyes funkciójú épülettömbön dolgozott Moszkvában, február végén megjelent közleményében ezt írta: "Építészként és urbanistaként számos országban dolgozunk azért, hogy változást hozzunk, és teljes szívvel hiszünk a nemzetközi párbeszédben és a békében. Ezért további értesítésig azonnal leállítottuk az oroszországi projektekben való részvételünket." Néhány nappal később a brit David Chipperfield Architects és a Zaha Hadid Architects is hasonló bejelentést tett, melyet aztán a Foster + Partners is követett. "Építészeti praxisunkban a párbeszédben, a nyitottságban és az elkötelezettségben hiszünk; olyan értékekben, amelyek közvetlenül szemben állnak a folyamatban lévő háborúval. Ennek az emberi tragédiának azonnali befejezésére szólítunk fel mindenkit, és lélekben e jogtalan akció ártatlan áldozataival vagyunk" – írta Chipperfield irodája.
Frissítés (03.08.): a cikk megjelenése óta a svájci Herzog & de Meuron építésziroda is bejelentette, hogy felfüggeszti oroszországi projektjeit: "Ukrajna lerohanása, valamint Putyin és az orosz kormány erőszakos cselekedetei ellenkeznek minden olyan értékkel, amelyet nemzetközi, együttműködő gyakorlatként vallunk" – írták.
A szankciók a nemzetközi építészeti tervpályázatok területén is megjelentek. Malcolm Reading, a brit Malcolm Reading Consultant vezetője, amely számos tervpályázat rendezője, a Building Designnak azt nyilatkozta, hogy hogy nincsenek oroszországi ügyfeleik, és ritkán kapnak pályázatokat orosz építészektől, de ha mégis kapnak pályázatokat az Orosz Föderációból, "akkor ezeket további értesítésig visszaküldjük"; és ehhez hasonló döntést hoztak a Bree Breeders nemzetközi pályázatokat szervező cég vezetői is.
Ukrán álláspontok
Az Ukrán Nemzeti Építészeti Szövetség elnöke, Olekszandr Csizsevszkij felszólította a nemzetközi építésszövetséget, hogy vonják vissza Oroszország tagságát az UIA-ból, és hogy "határozottan és egyértelműen ítéljék el az orosz kormány bűncselekményeit". Csizsevszkij azt is hangsúlyozta, hogy "az orosz és fehérorosz építészszövetségek hallgatag és passzív álláspontja azt mutatja, hogy támogatják az emberiség elleni halálos háborút." Mint fentebb is írtuk, az UIA elnöke közleményében kiállt Ukrajna mellett, de az Orosz Építészek Szövetségét nem zárták ki a nemzetközi szervezetből.
A Dezeen a háború kitörésének másnapján több ukrán építészt és designert megkeresett, akik elmondták a lapnak, hogy kénytelenek voltak bezárni irodáikat és félbeszakítani a munkát. "Mindkét irodánkat bezártuk, és a csapatunkból mindenki igyekszik kijutni a nem biztonságos zónákból" – írta például Alekszej Gulesha, a Sivak & Partners munkatársa az ukrán főváros egyik bombabiztos óvóhelyéről. "De bombázás minden városban van, így jelenleg nincsenek biztonságos zónák" – tette hozzá. Több építésziroda, például a Balbek Bureau stúdió is elsősegélynyújtásra kezdte tanítani munkatársait, hogy segíteni tudjanak a sérülteknek. "Megtanultuk, hogyan kell alapvető életmentést nyújtani: meghatározni a személy állapotát, újraélesztést végezni egy próbababán, és érszorítót alkalmazni" – írta a stúdió az Instagramon.
Az Architects’ Journal brit építészeti lap a Sergey Makhno Architects építésziroda egyik munkatársának beszámolóját közölve mutatta be az ukrán helyzetet. "Eddig szinte a stúdió teljes csapata elhagyta Kijevet, mert fővárosunk a békés Ukrajna elleni orosz támadás egyik legforróbb pontja" – írták a lapnak eljuttatott közleményükben. "Ez egy véres háború, az ukrán nép kiirtása, az ukrán városok lerombolása. Egyes települések már most a humanitárius katasztrófa szélén állnak, és az orosz fél nem járul hozzá, hogy ’zöld folyosót’ hozzanak létre az élelmiszerek behozatalára ezekbe a régiókba. Néhány tervezőnk három napja nem lépett kapcsolatba a Kelet-Ukrajnában élő szüleivel" – áll a közleményben.
Több más ukrán építésziroda is a közösségi média felületein igyekszik felhívni a figyelmet a helyzet súlyosságára, tanácsokat adni a helyi lakosoknak és támogatásra ösztökélni a nemzetközi közösséget. Janna Kiseleva építész, az Odessza kikötővárosában működő JK Lab Architects alapítója például az Instagramon adott tanácsokat az ukránoknak, hogyan találjanak biztonságos helyeket, ahová a támadások idején behúzódhatnak, a Zikzak Architects pedig a háborúról szóló információk minél szélesebb körű eljuttatására buzdította követőit.
Források: dezeen.com, bdonline.co.uk, architectsjournal.co.uk