Uránvárosi Korzó, „hétemeletes” lakóépületek revitalizációja

Gyergyák Ákos, a Pécsi Tudományegyetem hallgatója diplomadíjas tervéhez lakóhelyén keresett témát: a Pécs-Uránváros központjában található „hétemeletes” tömbök értéknövelő felújítására dolgozott ki átfogó koncepciót. Az épületek identitását megőrző energetikai korszerűsítés és ráépítés mellett a terv új közösségi helyiségek és szolgáltatások elhelyezésére, valamint a környező zöldfelületek rendezésére is kiemelt figyelmet fordít.

Diplomamunkám helyszíneként a Pécs-Uránváros központjában található „hétemeletes” lakóépületeket és azok által meghatározott tömböt választottam. Jelenleg is Uránvárosban lakom és már korán felfigyeltem a városrész és ezen belül a „hétemeletes” lakóépületek magas építészeti értékeire. Ezzel szemben sajnálattal tapasztaltam a városrészre oly jellemző amortizációt, elhagyatottságot, a régi értékek elvesztésének lehetőségét, mely folyamatokat híven tükrözi a fenti lakóépületek sora.

Az épületek energetikai felújítása elkerülhetetlen, de félő, hogy a hazai gyakorlatnak megfelelően az épületek átgondolatlan felújítása, szokványos körbeszigetelése következtében elvesznének a ház igazi értékei. Ezeket az értékeket megőrizni és továbbadni fontos feladat, így aktuális a probléma, hogyan és milyen eszközökkel érhető el mindez. Célom egy igényes, korszerű felújítás-revitalizáció koncepciójának kidolgozása volt, amely szem előtt tartja a „hétemeletesek” karakterét, kellő alázattal nyúl az épületekhez és nem pusztán csak energetikai szempontból nyújt megoldást, hanem mintaértékű lehet.

Múlt_kitekintés

„Az eredeti tervek szerint az Ybl Miklós utca és az Esztergár Lajos út közös súlypontjában jöhetett volna létre a terület centruma, amely szinte egy hagyományos városközpont szerepét helyezte volna el a lakótelepen. Az eredeti tervek szerint a városrész rendelkezett volna minden alapfokú szolgáltatással – az orvosi ellátástól a színházon keresztül az iskolákig. A nagyszabású tervek valóra váltásának sajnos nem kedveztek a kor történelmi körülményei. Uránvárost is utolérte a magyar lakótelepek tipikus végzete, a „kapacitáshiány” miatt elmaradtak a kiegészítő beruházások. Az alapellátáshoz tartozó áruház csak 1969-re készült el. De soha nem valósult meg a mozi, a kulturális központ, az uszoda vagy a vásárcsarnok terve sem. Csak egyetlen egység épült meg a szolgáltatóházak közül is, melyeket az Esztergár Lajos út mellett sorakozó hétemeletesek között terveztek. Ha elkészülnek, a városrész főutcája jöhetett volna létre az Esztergár Lajos utcában.” Bencze Zoltán: A pécsi nagylakótelepek helyzetéről [2009].

A régi tervek, elképzelések megerősítik, hogy a „hétemeletesek” tömbje Uránváros szempontjából kulcsfontosságú terület, a főutca egyik meghatározó súlypontja lett volna. Az elmaradt beruházások újragondolásával és a „hétemeletes” lakóépületek mintaszerű revitalizációjával az Esztergár Lajos utca visszakapná a városrészben betöltött eredeti szerepét és egy Uránvároshoz méltó, élettel teli, nyüzsgő főutcává, korzóvá léphetne elő.

Helyszín-analízis, problémák összefoglalása

- „Hétemeletesek” amortizációja

- Energetikai, hőtechnikai problémák

- Elavult szerkezetek, gépészet

- Rossz állapotú homlokzatburkolat

- Tetőtér silány állapota, kihasználatlansága

- Épített örökség elvesztésének lehetősége

- A terület városban betöltött eredeti szerepének hiánya

- Szolgáltatások hiánya

- Szolgáltatóház állapota, alacsony építészeti minősége

- Parkolás nem kellően megoldott, rossz állapotú parkolók

- Környezet, gyalogos felületek, parkok rendezetlensége

- Meglévő köztéri elemek elavultsága

- Közösségi felületek, új köztéri elemek hiánya

- Nincs közösségi összetartozás

- Közösségi helyiségek hiánya

Megoldás, program

A helyszínen fellelhető problémákra csak egy komplex - építészeti, urbanisztikai, szociális és gazdasági szempontokat is szem előtt tartó - átgondolt program nyújthat megoldást.

1. Bontás

A program eredményességéhez, megfelelő előkészítéséhez fontos bizonyos demoralizáló, a rendszerbe nem illő elemek bontása. Elsőként az egyedüli megépült szolgáltatóház alacsony építészeti minősége, rendezetlensége [indokolatlan, zavaros épülettoldások, kényszermegoldások], emeleti kihasználatlansága, a felújítás építészeti színvonala indokolja annak elbontását. Másodsorban a jelenlegi tetőtéri bérlakások funkcionális elavultsága, rossz állapota, alacsony - a „hétemeletes” épületektől elmaradó - építészeti színvonala gátolja az épületek megfelelő revitalizációját, korszerű tetőterasz kialakítását. Így ezek bontása is szükségszerű.

2. Revitalizáció

Energetikai felújítás

Célom volt a „hétemeletes” laképületek korszerű energetikai felújítási koncepciójának kidolgozása, a hőtechnikai problémák megoldása, az elavult szerkezetek, anyagok cseréje, a gépészet korszerűsítése - mindez új, kortárs, az eredeti karaktert, értékeket tiszteletben tartó építészeti eszközökkel, amely mintaértékű lehet a többi, felújításra váró lakóépület számára is.

Az energetikai korszerűsítés legfontosabb kérdésköre a hőszigetelés és a homlokzatburkolat megválasztása volt. Az értékes homlokzat megőrzése érdekében felmerült a belső hőszigetelés alkalmazása is, de annak számos hátránya miatt – alacsony hatékonyság, hőhidak kiküszöbölésének hiánya, falszerkezet védelmének hiánya, fagyásveszély, belső tér csökkenése – ezt a lehetőséget elvetettem.

Ezek alapján az épület a teljes déli, északi homlokzaton és a keleti, nyugati homlokzat egy részén - a leszerelt csempeburkolat helyén és a meglévő klinker téglaburkolatra - egy átszellőztetett, szerelt homlokzatburkolatot kap, 20 cm vastag hőszigeteléssel, 5 cm légréssel és 3 cm vastag látszóbeton táblás homlokzatburkolattal. Fontos szempont volt, hogy az új burkolat mind anyagában, mind felületében méltó utódja legyen elődjének. A leszerelt mészkőlap helyére 25 cm vastag ásványi gyapot hőszigetelés kerül fehér vakolattal.

Közösségi helyiségek

Mindegyik épületben a földszinten, az első lépcsőházban, az épület északi oldalán, két darab 1 és 2 szobás lakás összevonásával egy közösségi-fórumszobát alakítottam ki, saját tárolóval. Itt a lakók összegyűlhetnek, találkozhatnak egymással, lakógyűlést, fórumot, programokat tarthatnak. Megoszthatják egymással mindennapos gondjaikat, vagy ha pihenésre, kikapcsolódásra vágynak, ide betérhetnek. A szoba szabadon berendezhető, alakítható a lakók igényeinek megfelelően. Ezen kívül még három bérelhető tároló, valamint egy zárható kerékpár-, és babakocsi tároló kap helyet itt.

3. Szolgáltató egységek

Az eredeti terveknek, elképzeléseknek a jelenkori szituációba való áttranszformálása során egy olyan egységes szolgáltató sor létrehozására törekedtem, mely összeköti a „hétemeleteseket” és megteremti egy igazi, nyüzsgő főutca, korzó létrejöttét, továbbá ezzel párhuzamosan el is választja a forgalmasabb gyalogos zónát, az intimebb, védettebb, főleg lakók által használt belső parkoktól.

A „hétemeletesek” közé 4 [A, B, C, D jelű] szolgáltatóegységet terveztem. Az „A” jelű egy önkiszolgáló mosodát, szervizt, kisműhelyt és egy nagyobb üzlethelyiséget tartalmaz. A „B” és „D” jelű különböző méretű, kisebb és nagyobb üzlethelyiségeket foglal magában, a „C” jelű egységben pedig egy kisebb és egy nagyobb kávézót, vendéglőt találhatunk.

A szolgáltató egységeket pár méterrel visszahúztam a „hétemeletesek” északi homlokzatától, így egy kisebb teret, teresedést alakult ki az üzletek, szolgáltatók előtt, kellő nagyságú felületet biztosítva a korzózásra vagy a vendéglátó egységek előtti kiülésre. A főbejáratok erről az oldalról nyílnak, a személyzet és feltöltés számára a megközelítés hátulról, a déli oldalról történik, külön parkolóval.

Az önkiszolgáló mosoda a szerviz terén keresztül érhető el, itt kaphatunk információt, segítséget a mosáshoz, szárításhoz. Míg a mosási idő lejár, leheveredhetünk valamelyik fotelbe vagy székbe, újságot olvashatunk, internetezhetünk, pihenhetünk. A mosógépek hátulról, egy szerelőfolyosón keresztül közelíthetők meg, hiba esetén könnyen és gyorsan javíthatók. A szervizbe bárki lehozhatja elromlott háztartási gépét, bútorát vagy bármi olyat, ami javításra szorul. A szerviz dolgozóinak öltöző, mosdó, wc és egy raktár is a rendelkezésére áll.

Az üzlethelyiségek kiszolgáló egységei tartalmaznak egy személyzeti bejárót, előteret [áruátvevő] egy vagy két raktárhelyiséget - külön raktárbejárattal nagyobb üzletek esetében - és a személyzet számára öltözőt, mosdót és illemhelyet. A vendéglátóegység tartalmaz egy kisebb kávézót kb. 48 m2-es és egy nagyobb kávézó-vendéglőt kb. 70 m2-es vendégtérrel. Ezen kívül a vendégeknek lehetősége nyílik kint a téren is leülni és a fák hűs árnyékában elfogyasztani ételüket-italukat. A vendégek számára biztosított egy férfi-női vizesblokk, a személyzet számára öltöző, mosdó, wc, áruátvevő raktárral és egy megfelelő méretű előkészítő vagy melegítő konyha [mosogatóval, tálalóval].

A meglévő értékesebb fák megőrzésével és néhány helyen új fák telepítésével kisebb átjárók, teresedések, árnyékos pihenőfelületek jönnek létre a szolgáltatók között. A szolgáltató egységek tetején egy utófeszített vasbeton lemez fekszik, mely több célt is szolgál: vizuálisan összeköti a szolgáltatókat és egy egységes korzó, utca képét hozza létre, árnyékoló, esőbeálló szerepét tölti be és végül a meglévő vagy új fák lombkoronájának ad szabad utat födémáttöréseivel, az utca képét színesítve, változatosságot teremtve.

4. Tetőtér-ráépítés

A tetőtéren épületenként 6 (összesen 30 db) kétszintes, földszint + emelet kialakítású, kb. 125 m2-es exkluzív lakások kapnak helyet, tágas, járható tetőteraszokkal, erkélyekkel. A panoráma a „hétemeletesek” tetejéről egyedülálló, pazar kilátással a város felé. Az exkluzív lakások speciális elhelyezkedésükkel csábítóak lehetnek az újonnan letelepedő fiatalok számára.

A lakásokat az épület homlokzatától kb. 3-3 méterrel visszahúztam a megfelelő benapozás elérése, a tágasabb teraszok kialakítása és a meglévő épülettel szemben tanúsított alázat kifejezése érdekében. Egy lépcsőházból két lakás nyílik, itt található még egy közös tároló a régi liftakna helyén, valamint egy átjáró a kinti teraszra, amely tűzveszély esetén menekülési útvonalat nyújthat.

5. Korzó, park

Diplomatervemben rendeztem az épületek környezetét és a zöldfelületeket, a beépítésből eredő kényszerű fakivágásokat pótoltam, ahol pedig szükségessé vált, új fák telepítését ajánlottam a növényzet arányának megtartása érdekében. A gyalogos felületek és a korzó fagyálló, öntött beton térburkolatot kapott, alumínium dilatációs profilokkal ellátva. A szolgáltató egységek közti átjárók, teresedések számára bazaltkocka térburkolatot terveztem. Az itt található fák acél védőráccsal felszereltek.

A korzó kialakításánál fontos szempont volt az egységes, kortárs arculat megfogalmazása, igényes új köztéri bútorok, elemek elhelyezésével. A szolgáltató egységek előtt új, szabadon lehelyezett köztéri bútorok biztosítják a pihenést. Emellett megújulnak a padok, hulladéktárolók, kerékpártárolók, buszvárók. A sétányon végigfutó új kandeláber-sor biztosítja a megfelelő éjszakai világítást.

A belső parkok rendezésével egyidejűleg megújulnak a padok, játszótéri elemek. A parkolási rendszer megváltozik, merőleges parkolóhelyek alakulnak ki, elválasztó szegéllyel, megfordulási lehetősséggel. A parkolóhelyek között zöldfelületek hozhatók létre, új fák telepítésével. Így a gazdaságosabb kialakításnak megfelelően a jelenleginél több parkolóhely alakítható ki, reagálva a megnövekvő igényekre.

Gyergyák Ákos

A terv 2012-ben Építészet kategóriában MÉK-MÉSZ diplomadíjat kapott.

konzulensek:

építészet: Dr. Getto Tamás
épületszerkezettan: Dr. Perényi László
opponens: Koller József