V. Magyar Passzívház Konferencia - beszámoló
Immár ötödik alkalommal rendezte meg a Magyar Passzívház Szövetség (MAPASZ) éves konferenciáját, amelyet idén a Syma Rendezvényközpontban tartottak 2012. február 16-án. Az előadók - akik között több külföldi vendég is volt - a passzívházak tervezésével és építésével kapcsolatos legújabb eredményeket mutatták be a termikus burok, a nyílászárók, a légzárás és az intelligens vezérlés témái köré csoportosítva.
Az V. Magyar Passzívház Konferencia résztvevőit a nap házigazdája, Horváth Sándor, a BME Épületszerkezettani Tanszékének adjunktusa köszöntötte, majd bevezetőjében ismertette a Nem Adom Fel Alapítvány számára készülő passzív lakóotthonra kiírt hallgatói pályázat díjazott munkáit. Sinóros-Szabó Balázs, a tervezéssel megbízott AktívPasszív Stúdió építésze felvillantotta az épület látványterveit. A III. kerület Békásmegyer-Ófalui részén, a Kőbánya és az Ezüsthegy utcák sarkán, az önkormányzat által felajánlott telken létesítendő kétszintes, összesen 630 m2 alapterületű lakóotthon 16 fő számára biztosít majd önállóan használható életteret, teljes akadálymentesítéssel. Az épület minősített passzívház lesz - hazánkban az első ilyen közintézmény -, amelyet aktív elemekkel (napelemek, napkollektorok) egészítenek ki. A projekttel kapcsolatban „Egymásra építve" néven támogatói szövetség jött létre, amelynek keretében a Tondach Magyarország Zrt. 3,5 millió Ft értékű tetőcseréppel, a Rockwool Hungary Kft. pedig 4 millió Ft értékű nem éghető kőzetgyapot homlokzati hőszigeteléssel segíti a megvalósulást. Dely Zsófia a Nem Adom Fel Alapítvány képviseletében elmondta, hogy a Sportarénában tartott legutóbbi két koncertjük bevételét is az építkezésre fordítják, amely az elképzelések szerint a közeljövőben elkezdődhet. A vázlattervi szakasz lezárult, hamarosan indul az építési engedélyezési tervek készítése.
Az első előadó dr. Clemens Demacsek, az EPS-gyártók Európai Szövetségének képviselője volt, aki a passzívházak termikus burkának kialakításáról és az ahhoz kapcsolódó tervezési elvekről beszélt. Kiemelte, hogy „a passzívház ellenáll a válságnak", a teljes életciklusra vetített költsége alacsonyabb, mint egy alacsony energiájú ház esetében. A kompakt épületforma mellett alapelv a nagyon jól szigetelt, hőhídmentes épületburok, amelynek légtömörségét falazott szerkezet esetén a vakolat, könnyűszerkezeteknél pedig a tömítőszalagok, ragasztások biztosítják. A déli tájolású ablakok családi házaknál kiemelten fontosak - a nyílászárók aránya legfeljebb az alapterület 30%-a lehet -, ám a hozzájuk kapcsolódó, hatékony külső árnyékolásról is mindig gondoskodni kell. A számítások szerint az EPS-szigetelések alkalmazása leginkább 14-32 cm között gazdaságos. Az előadó a passzívházak hőszigetelési elvét a termoszhoz hasonlította, majd bemutatta a jellegzetes csomópontok (eresz, attika, áthidaló, lábazat) korrekt megoldásait, néhány korábban megvalósult ausztriai épület fotóival együtt.
Stefan Kremer a konzolos épületrészek hőhídjainak problémáit és a megoldás lehetőségeit ismertette, főként az újításokra koncentrálva. Elsőként a ma még különlegességnek számító, innovatív anyagról, a vákuum-hőszigetelő panelekről beszélt (Vacuum Isolation Panel, VIP). Ezek a táblák egy speciális fémfóliával kasírozott maganyagból - mikropórusos kovasav-szemcsékből - állnak, amelyből kiszívják a levegőt. Kiemelkedően jó a hővezetési tényezőjük (0,004 W/mK), alkalmazásukkal akár tizedére is csökkenhet a passzívházak hőszigetelésének vastagsága; a lapokat légrés nélkül, szorosan, hőhídmentes rögzítéssel kell egymás mellé helyezni, ekkor érhető el a folytonosan kialakított termikus burok. Hasonló utakon jár az ablakgyártás is: ma már a keret és a háromrétegű üvegezés hasonlóan jó hőszigetelő tulajdonságokkal bír (0,5-0,8 W/m2K), a cél a falszerkezetekhez hasonló, 0,15 W/m2K hőátbocsátású, kétrétegű ablakok kifejlesztése a vákuum-technológia segítségével. A termikus burokból kilógó épületszerkezeti elemeknél a speciális hőhídmegszakító elemek (pl. Schöck) beépítésével akár 60%-os energiahatékonyság érhető el a hagyományosan „körbecsomagolt" módszerhez képest.
Rudolf Waldenberger, az osztrák Actual Fenster AG műszaki tanácsadója a nyílászárókkal szemben támasztott követelményekről és a legújabb fejlesztésekről beszélt. Felhívta a figyelmet, hogy „a passzívház-ablak már most általános", majd röviden áttekintette a hőszigetelő üvegek és a köztük lévő távtartók fejlődésének állomásait. A vákuum-hőszigetelésű üvegezéssel ellátott ablakok jelenleg kísérleti stádiumban vannak, véleménye szerint kb. 10 év múlva kerülhetnek piacra.
Szikra Csaba, a BME Épületgépészeti és Épületenergetikai Tanszékének tudományos munkatársa „Az üvegezett felületek szerepe - az energianyereség" címmel tartott előadást, elsősorban a különféle energiagyűjtő szerkezetekre koncentrálva, amelyek közül az üvegház a legösszetettebb és a leghatékonyabb is egyben. Bemutatta az épületek átlátszó szerkezeteinek energiamérleg-számítását, amelyből kiderült, hogy égtájanként érdemes vizsgálni az ablakok jellegét, mert például egy kétrétegű üvegezéssel ellátott nyílászáró az északi oldalon jobban teljesíthet háromrétegű társánál. A direkt energiagyűjtő rendszereknél a szórt sugárzást is jól hasznosító diffúz üvegezés használata javasolt, mert az egyenletesebben osztja szét az elnyelt hőt, a padló mellett a falakat és a mennyezetet is bevonva a hőtárolásba. Az indirekt rendszerek közül egy üvegfallal és árnyékolással ellátott, 30 cm vastag kisméretű téglából készült tömegfal kb. 8 órás késleltetésre képes a hőtárolásban. A legfontosabb, hogy a direkt és az indirekt energiagyűjtő rendszereket egyaránt jól meghatározott arányban kell alkalmazni az épületekben - a különféle gépészeti berendezések ár és hatékonyság szempontjából csak ezek után, a 3. helyen állnak.
Az ebédszünet után Gerhard Dusek, a NILAN Lüftungssyteme Handels GmbH igazgatója a passzívházak jellemző légkezelő berendezéseit ismertette. A hővisszanyerőt, a használati melegvíz-készítést és a levegős hőszivattyút egyesítő kompakt készülékek 200 m2 alapterületig elegendőek, efelett földhőkosaras talajszondával szükséges kiegészíteni a rendszert. A tapasztalatok szerint a passzívházak (igen alacsony) fűtési igényét általában kielégítheti a szellőztető rendszeren keresztüli légfűtés, illetve a lakók és a háztartási eszközök energialeadása. A cég berendezéseivel megvalósult néhány példa között szerepelt az 1990-ben készített első talajhő-levegő kollektor, továbbá a Solar Decathlon egyetemek közötti verseny 2007-es washingtoni, illetve a 2009-es darmstadti győztes épülete is.
Béleczki Attila, a minősített passzívházak tervezésével és építésével foglalkozó Bauland Kft. képviselője a „racionális otthonépítés" gyakorlati tapasztalatairól beszélt, megvalósult példákon keresztül. Az első magyar minősített szadai passzívház mellett bemutatta a 2009-ben elkészült isaszegi passzívházat is (Napraforgó-ház), amelynek három lakója havonta mindössze 25.000 Ft körüli rezsiköltséget fizet - az energiamérleget a BME folyamatosan méri és kiértékeli. 2006-ban szabadalmat szereztek egy előregyártható passzív modulház-rendszerre, amelyek a hagyományos építkezések árán nyújtanak passzívház-minőséget. Az előadó hangsúlyozta: „nem az őseinket kell követni, hanem azt, amit az őseink követtek"; a tervezés során kiemelten fontos a szakágak összehangolása, szinkronizálása, a laikus érdeklődőből pedig tudatos építtetőt kell faragni az együttműködés során.
Horváth Sándor, a BME Épületszerkezettani Tanszékének adjunktusa „Párazárás helyett légzárás!" című előadásában az összetett rétegrendű tetőszerkezetek légzáró kialakításáról beszélt, amelyet számos csomóponti megoldással illusztrált. Bevezetőjében röviden ismertette az egyetemen oktatott „teljesítményelvű tervezés" alapelveit, valamint kiemelte, hogy a megbízható szerkezetek létesítéséhez a megfelelő anyagminőség, az alkalmazástechnika ismerete és a kivitelezői szaktudás egyaránt szükséges. A termikus burkot a felületfolytonosan és hőhídmentesen kialakított, az épület hővédelmét szolgáló szerkezetek összességeként határozta meg. A passzívházaknál a megfelelő hővédelem érdekében a szarufák alá vagy fölé plusz hőszigetelő réteg, a tetősíkablakoknál pedig kiegészítő hőszigetelő gallér és préselt PUR táblákból készített keret elhelyezése szükséges. A héjalás alatti szélzáró alátétfedés toldásait és részleteit szigetelői szemlélettel, ragasztva kell kialakítani, ezzel akár 10% energiamegtakarítás is elérhető. Az előadó hangsúlyozta, hogy a lég-, és párazárást biztosító szerkezetek, részletmegoldások is a termikus burok részét képezik, amely a passzívházak esetében alapvető fontosságú, hiszen a teljes páraáram mintegy 95-99%-a filtráció útján távozik el az épületből. Magas hőmérsékletű és páratartalmú - jellemzően nagy fesztávú - terek (például fürdők) esetén a tető-rétegrend „felülről történő építése" ajánlott, ugyanis „fej feletti építés" esetén nem biztosítható kellőképpen a lég-, és párazáró rétegek korrekt kialakítása.
Barabás Zoltán elektromos tervező és Balogh Zoltán, a KNX Hungary Épületautomatizálási Egyesület elnöke a KNX európai, nem gyártóspecifikus szabványrendszerét mutatta be, amely a lakások és egyéb középületek elektronikai rendszereinek együttműködését képes biztosítani. Az elmúlt 20 évben nagy arányban elterjedt KNX védjegy a minőséget is biztosítja; jelenleg 29 országból 246 gyártó a tagja, illetve 20 országból 75 tudományos partnerrel (oktatási intézmények, kutatóbázisok) rendelkezik. A tapasztalatok szerint a fűtés, hűtés, szellőzés, világítás és árnyékolás összehangolt vezérlésével 40-60%-os energia-megtakarítás érhető el, amely a passzívházakban jelentős mennyiség lehet. Az igényeknek megfelelően a szabályozás különféle fokozatai valósíthatók meg. Az előadók több, a közelmúltban megvalósult referenciát villantották fel, többek között egy innsbrucki családi házat, a peterboroughi Oundle School Sci-Tec központját, illetve a spanyolországi Huesca új bioklimatikus épületét.
Marco Schmidt a fázisváltó anyagok (Phase Change Materials, PCM) alapelveiről, gazdaságosságáról és az intelligens hűtés-fűtés terén való alkalmazásukról beszélt. A tárolt hőt hosszú ideig megőrző anyagok 2003 óta léteznek, a Micronal PCM energiatároló technológiát a BASF fejlesztette ki, elsősorban könnyűszerkezetes épületek belső tereinek intelligens hőmérséklet-szabályozására, kiegyenlítettebbé tételére. A mikrokapszulákba „csomagolt" speciális paraffin-viasz keverék 20 ºC körül képes a fázisváltást létrehozni. Az internetről ingyenesen letölthető a tervezők számára készített PCM Express szoftver, amellyel lehetőség nyílik az éves hűtési igények számítására, összehasonlítására - fázisváltó anyag használatával, illetve anélkül. A vizsgálatok alapján a PCM alkalmazása és a légkondicionáló berendezés beruházási költsége nagyjából azonos, azonban hosszú távon vizsgálva a klíma üzemeltetése és CO2-kibocsátása sokkal magasabb; a fázisváltó anyagok beépítésének megtérülési ideje a számítások szerint 12 év. 10 m2 PCM-adalékos gipszkarton 1 kWh energiát tud tárolni és mintegy 30 évig működik. Régi épületek belső oldali hőszigetelése esetén elvész a vastag falak hőtároló tömege, de 1,5 cm PCM-adalékos vakolat alkalmazásával ez (elvileg) megtartható. Budapesten a IX. kerületben 4 lakást újítottak fel ilyen módon, 2 kg/m2 arányú PCM-adalékolással. A fázisváltó anyag beépítésével pluszpontokat lehet szerezni LEED, BREEAM és DGNB minősítések esetén.
A nap utolsó előadója Szatmári Zoltán, a Bachl Kft. alkalmazástechnikai mérnök-tanácsadója volt, aki a passzívházak tetőszerkezetének hőszigetelési-rétegrendi megoldásairól beszélt, bemutatva a poliuretán (PIR) keményhab táblák nyújtotta lehetőségeket. A héjazat megbontásával járó felújításoknál célszerű a szarufák fölé kiegészítő hőszigetelő réteget is elhelyezni, új építésnél pedig a szarufák látszó kialakítása is elképzelhető. Az ásványi szálas anyagokhoz képest jóval kisebb rétegrendi vastagsággal valósítható meg akár a 0,1 W/m2K hőátbocsátási tényezőjű tetőszerkezet is.
Garai Péter
