Váci Madách Imre Művelődési Központ ötletpályázat – Juhász Kristóf Attila, Pék Elemér és Hőgye Norbert megvételben részesült pályaműve

„A bővítést megpróbáltuk nem kompromisszumként, hanem lehetőségként felfogni. Számunkra ez lehetőséget ad arra, hogy a meglévő ház téri világát tovább gazdagítsuk és a Rózsakertet rendezzük." – A tervezők ismertetik a pályaművet.

A meglévő állapot

A művelődési ház műfajában sok kitűnő magyar építész alkotott maradandót. (Például Szrogh Salgótarjánban, Jurcsik és Varga Orgoványban, Hofer Szentendrén, Bán Nyíregyházán, vagy kicsit később Makovecz Zalaszentlászlón és Ferencz István Újpesten.) Hisszük, hogy Tóth Dezső váci művelődési háza is értékes lenyomata a hetvenes évek magyar építészetének. Szokatlan, de képletszerű a tömegképzése, átlátható, de mégis izgalmas a téri rendje, feszesen nagyvonalú a homlokzatképzése és az akkori (és a mai) hazai építőipar határait feszegetik a szerkezeti megoldásai. Az épület, kortársaihoz képest meglepően jó állapotban van: ez egyfelől a jó gazda érdeme, másfelől arra is bizonyíték, hogy bár az anyagok természetüknél fogva öregedtek, de az épület koncepciója kiállta az idő próbáját.

A pályázati kiírásban megfogalmazott megbízói igények is ezt a benyomásunkat erősítik: az épület méltó felújítása időszerű, ahogy a kisebb funkcionális racionalizálások is támogathatók egy ötven éves háznál. A könyvtár ide telepítésével pedig már az eredeti, 1971-es tervek is számoltak…

A Rózsakert jelenlegi pozíciója nehezen értelmezhető: a főúttól megbújva, családi házak között található, elhanyagolható forgalmú zsákutcákkal szegélyezve. A művelődési ház az egyetlen rendezett térfala, de ez az épület is a hátsó homlokzatát mutatja a tér felé, valódi kapcsolat így nem jön létre közöttük.

Az árnyas liget hangulata kellemes, csak az elhanyagolt és leromlott burkolatok, illetve – a definiálatlan térhasználat miatt – a jelentős mennyiségű burkolt felületek okoznak disszonanciát.

Építészeti koncepció

Legfontosabb feladatunknak a művelődési ház épületének méltó, az eredeti tervezői szándékot tiszteletben tartó felújítását és korszerűsítését tekintjük, természetesen számolva a nagyarányú bővítés visszahatásaival is.

A bővítést megpróbáltuk nem kompromisszumként, hanem lehetőségként felfogni. Számunkra ez lehetőséget ad arra, hogy a meglévő ház téri világát tovább gazdagítsuk és a Rózsakertet rendezzük.

A meglévő épület a Dr. Csányi László körútra néz, ezzel határozottan hátat fordít a Rózsakertnek. A könyvtárunk ennek az ellenkezőjét teszi: egyértelműen a kertre néz, és ezzel hátat fordít a körútnak… és a két ház háta összeér, összenő, végül egy Janus-szerű egységbe rendeződik.

Az épületbe mindkét oldalt be lehet jutni: a város ütőere felől a Tóth Dezső által komponált igen látványos térsoron át, a kert felől pedig a könyvtár széles tornácán és üvegezett terein átszivárogva.

A két épületnek nemcsak a felvezetése, de a belső működése is kontrasztos: a meglévő ház nagyvonalú belső világot hoz létre, az energiaválság idején már-már terjengősnek ható alaprajzi szerkesztéssel. A könyvtárunk ennek ellenkezője: belül feszes, tömör, a lehető legkevesebb közlekedővel… a téri élményt kint, a kertben keresi: pavilonként, orangerie-ként akar a kertben állni, annak egy finom üveghártyával lekerített szerves részévé válni.

Tervezett építészeti megoldások – művelődési ház

Az épület alapvető alaprajzi rendszerét megtartjuk, egyedül a büfé pozícióján változtattunk, melyet a javasolt könyvtárszárnyhoz, és egyúttal a Rózsakerthez is közelebb hoztuk, és a fogyasztóterét a belső udvarhoz kapcsoltuk.

A belső udvar egy részét lefedtük, így létrehozva egy belső, fedett nyitott teret, mely reményeink szerint a művelődési ház vérkeringésének központjává válhat.

Az aulához csatlakozó hatalmas ruhatárakat megszüntettük. Ezek helyére két terem, valamint a galéria akadálymentes megközelítését biztosító lift és egy babakocsi tároló került. A ruhatárak kiváltására a földszinten kulcsos szekrényeket biztosítottunk. Előadások alkalmával a nézőket az emeleti galérián fogasos ruhatárak szolgálják ki.

A színházterem flexibilis használata érdekében a lejtős padozatú nézőteret megszűntettük. Ameddig a rálátás megengedi, addig vízszintes nézőteret alkalmazunk, ahol ez a kompromisszum már nem megengedhető (a hátsó 6 sor), ott mobil (kihúzható) nézőteret javaslunk. A zenekari árkot hidraulikusan emelhető padozattal javasoljuk „visszanyitni". Ennek a padozatnak három fix állása lenne: az alsó állásban teljes értékű zenekari árokkal használható a terem, a középső állásában a nézőtér bővíthető erre, míg felső állásában az előszínpadot növeli. A nézőtér mobil székeit rendezvények idején a színpad hátsó részében javasoljuk tárolni.

A művelődési ház irodáit egy blokkba vontuk össze, ezzel nagyobb flexibilitást biztosítottunk ezeknek a végleges kialakításához.

A homlokzatokat az eredeti koncepció szerint újítjuk fel. Figyelembe véve, hogy a kevés tömör felülete a háznak szendvicspaneles és könnyűszerkezetes technológiával épült – belső oldali kiegészítő hőszigetelést javaslunk, megőrizve ezzel a ház eredeti arányait. Egyedül a nyílászárók alsó osztását szüntetjük meg, melyet feltehetően a parapetradiátorok elhelyezése miatti kényszer szült.

Tervezett építészeti megoldások – könyvtár

A könyvtár részben alápincézett, kétszintes egység. A pinceszint műszaki bonyodalmainak felvállalását a kompaktság és a föld feletti épületrészek lehető legnagyobb transzparenciája miatt javasoljuk (azaz a fizikai és a vizuális „lábnyom" minimalizálására törekszünk).

A raktárak és egyéb kiszolgálóterek a pincében kaptak helyet. A földszinten a „hangosabb" zóna van, ide került a kölcsönzés, az ifjúsági zóna, a folyóiratolvasó és a gyerekkönyvtár. Ezekből közvetlenül elérhető a kétszint magas fedett-nyitott „tornác".

Az emeletre a csendesebb terek kerültek: szabadpolcos olvasó, kézikönyvtár, illetve a gazdasági irodák.

Az épület vázszerkezete monolit vasbeton pinceszintből, valamint acél köpenyes pilléreken nyugvó monolit vasbeton födémekből áll. A homlokzatokat strukturált függönyfalak képzik.

Tervezett gépészeti megoldások

Az épület hűtését-fűtését levegő-víz hőszivattyús rendszerrel javasoljuk felújítani. A helyiségek szabályozott hőmérsékletét az álmennyezeti térben elhelyezett fan-coilok biztosítják. A kültéri egységeket színpad fölötti tetőn – utcáról nem látható pozícióban – javasoljuk elhelyezni. Az új épület egészében hővisszanyerős szellőzés készül. Ennek a meglévő épületre történő kiterjesztése részletesebb tervfázisban tovább vizsgálandó.

A 3202 helyrajzi számú telek

A telekre hosszú távon javasoljuk közfunkciók (pl. szolgáltatóház, biopiac, etc…) elhelyezését, lehetőleg olyan telepítéssel, mely gyalogos kapcsolatot biztosít a Hattyú utca és a Tavasz utca között.

Juhász Kristóf Attila, Pék Elemér, Hőgye Norbert

Szerk.: Borenich Levente