Vakok iskolája Kelenföldön – Balázs Marcell diplomaterve

Balázs Marcell diplomadíjas tervében valós problémára keresett megoldást, amikor vakok és gyengénlátók számára iskola és szállásépület koncepcióját vázolta fel. A munka mély átélést kívánt, a speciális rendeltetését jól kielégítő, fegyelmezett épület több rétegben érzékelhető téri és felületi minőségeket nyújt.

Bevezető
Egy baráti összejövetel után jól esett kilépni a hangzavarból a januári éjszakába és gyalog indultam hazafelé a Király utcán. Ahogy a körutat elhagytam, egyre távolodott a taxik és éjszakai buszok morajlása, pár keresztutcával kijjebb pedig úgy ült rá a parkoló autókra és a sötét kirakatokra az a jellegzetes, budapesti csend, mintha köd lett volna. De látni tisztán lehetett. Azt is, hogy az utcában sehol senki, csak egy srác haladt előttem a járdán, bizonytalanul kerülgette a Király utcai kis üzletek előlépcsőit, majd fehér botján fennakadt egy összetaposott műanyag pohár. Megkérdeztem... segíthetek-e, és éjjel, kettőkor, csak a hangom alapján bizalmat szavazott nekem. Beszélgettünk, kiderült, velem egyidős, ő is barátoktól tart hazafelé, és csak két utcára lakunk egymástól. Másnap már más volt az a budapesti csend. Tudtam, hogy tele van információval, irányokkal, képekkel, de tele van kérdésekkel is. Értenék-e belőlük, félnék-e tőlük, ha én is elveszteném a látásomat?

Funkció
Kérdéseimmel a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségéhez fordultam, majd a Hermina úti Vakok Elemi Rehabilitációs Csoportjánál tettünk látogatást: a látásukat közelmúltban elvesztett emberek számára itt van lehetőség, hogy önellátó-, és akár munkaképességüket is megtartsák. A túljelentkezés viszont sokszoros, az anyagi források szerények, a térbeli (alaprajzi) lehetőségek kicsit szűkösek, de az elhivatottság és a szellemi jelenlét fantasztikus. Témaválasztásom így az elemi rehabilitációs szolgáltatás bővítése, fejlesztése lett egy új épület keretein belül, amely 25 bentlakó és ugyanennyi bejáró kliens oktatását teszi lehetővé, 3 hónapos ciklusonként.

Hely
A helyszínválasztáskor több kritériumnak kellett megfelelni. Város-szinten a központ közelsége, a jó tömegközlekedés, valamint a zöld, nyugodt környezet, körzet-szinten pedig a kiépített átkelőhelyek, járdák, és a lakosság, mint segítség jelenléte a fontos szempont. A közvetlen tervezési terület a kelenföldi Aga utcai Ciszterci Rendház vasúthoz közelebb eső parkja, melynek értékes, kifejlett növényállományába több nagyméretű sportpályát vágtak az elmúlt ötven év során. Az épület elhelyezésére így a sportpályák üres területe, valamint a telek végében elhelyezkedő régi vasúti töltés kínált lehetőséget. A telepítést az északról határos magasház közelsége, a helyi beépítés jellege, a közeli iskola udvara és a vasúti zaj mint tájékozódási pont is befolyásolták.

Vezérfonal
Összevetettem az építészetet mint hét alapelemből álló tudományt az ember érzékszerveivel; jelen esetben a látás kikerül ebből a rendszerből. Ez több ponton iránymutatást adott az épület anyagaira, tömegformálására, belső összefüggéseire. Az itt élőknek, tanulóknak elsősorban fegyelmezettségre és fokozatosságra van szükségük munkájuk során, ezt a két tulajdonságot az épület is felveszi, és építészeti kialakításában megpróbálja visszatükrözni. Míg a látó ember egy pillantással, addig a vak ember csak bejárással tudja észlelni az őt körülvevő épített környezetet, ezért az épületet egy könnyen érthető, egyszerű és fegyelmezett közlekedési rendszerre szerveztem. A közlekedés során az eltérő helyeket a többi érzékszervre hatóan jelölésekkel láttam el.

Így tagolást lehet alkalmazni belső terekben akusztikailag, a hosszú vagy magas hangzású folyosókon át a puha burkolatú közösségi térig, vagy a tágas érzetű főlépcsőnél. Hasonló tagolást lehet létrehozni a tapintható, lakóegységeket megkülönböztető mintázatos falburkolatoknál, vagy az oktatási termeknél. Érdekes és nehéz kérdés a külső terek helyzete, mert egy vak vagy gyengénlátó embernek a határtalan külső tér megfoghatatlan, bizonytalan érzést kelt. Ezért a fedett és nyitott, átmeneti terek összes helyzetét megvizsgálva olyan atrium és fedett-nyitott téri alaphelyzeteket hoztam létre, melyek a külső tér fokozatos tanulásánál az első lépést megmutatják.

Működés
Az épület elrendezése szigorúan követi a funkciósémát, az oktatási épület különválik a kollégium jellegű szállásépülettől. A két épület között a közlekedő részeként egy közösségi tér, nyitott terasz, valamint az átmeneti terek találhatók. Az oktatási épület három szintes. Az utcáról egy rövid hídon az első szintre érkezünk a magas bejárati előtérbe, amely egyben a függőleges közlekedés helyszíne is. Az egyik szárnyban belső függőfolyosókról lehet megközelíteni a kisméretű tantermeket, az épület másik végében pedig a nagy alapterületű étkező-, rendezvény- és tornatermek kaptak helyet. A szállásépület kétszintes, teakonyhák és társalgók tagolják a négy, különböző mintázatú kerámiaburkolattal ellátott lakóegységet, amelyekben összesen 16 szoba található. A lakószobák és a tantermek keleti tájolásúak, a kert felé nyílnak, a kertet az oktatási épület saját tömegével árnyékolja a vasúti zaj felől.

Építészeti kialakítás
A külső burkolatok vörös színű kerámiából készülnek, mindkét épületnél azonos anyagból. A szállásépületnél a negatív mintás tömör lapok egy zártabb világot mutatnak, míg az oktatási épületen hézagos, lamellás burkolat készül, amely egy félig áteresztő héjat alkot. Az építészet ez esetben egyszerűen mutatkozik meg: a funkció szolgálatában áll, nem tűrve az öncélú mozdulatokat, józanságra és fegyelmezettségre ösztönöz.

Balázs Marcell
BME Építészmérnöki Kar, Középülettervezési Tanszék 2010

építész: Balázs Marcell
építész konzulens: Skardelli György
rehabilitációs témavezető: Kroll Zsuzsanna
épületszerkezetek: Páricsy Zoltán
tartószerkezetek: dr. Dulácska Endre
épületgépészet: dr. Kontra Jenő, dr. Majoros András
építéskivitelezés: Tőkés Balázs