A Magyar Közlönyben megjelent Balaton-rendelet is a településeken belüli egyes övezetekhez (területekhez) határozza meg az építési követelményeket. A kertvárosi lakóterület feltételei változatlanok maradnak, ide továbbra is csak legfeljebb 4,5 méter magas házak építhetők.
A Balaton környéki vegyes területekre változatlan maradt az a szabály, hogy csak 50 százalékig építhetők be.
Új előírás viszont az, hogy a telek legalább 30 százalékán biológiailag aktív zöldfelületet kell kialakítani (hogy ez milyen növények telepítését jelenti, arról nem szól a rendelet). Ugyanakkor az új épületek magassága 7,5 méterről 12,5 méterre emelkedik. (Az országos településrendezési és építési követelményekről - OTÉK - szóló kormányrendelet kisvárosias sűrű beépítésű területeken engedi ezt az építménymagasságot. A laza beépítésű kertvárosi területeken, valamint a falusias lakóterületeken 7,5 méter lehet a legnagyobb építménymagasság.)
A gazdasági területeken 8 méterre változik a jelenlegi 4,5 méteres építménymagasság - ez azonban a rendelet végén lévő záró rendelkezések között található. Ennél is fontosabb azonban egy másik előírás, amely szerint nem jelentős zavaró hatású, hajóépítéssel összefüggő építmények is elhelyezhetők itt. Ahogy eddig, ezután is létrehozhatók a gazdasági területen a vízgazdálkodással, valamint a hal- és nádgazdálkodással kapcsolatos építmények.
Az üdülőterületeknél változatlan maradt az az előírás, hogy a hétvégi házas területeken legfeljebb 4,5 méter magasak lehetnek az épületek. Az üdülőházas üdülőterületeken (ez sűrűbb beépítést jelent) viszont 7,5 méterről 8 méterre emelkedik az új épületek magassága. (Az OTÉK mindkét kategóriában 6 méteres magasságot enged.)
A kempingek területén megszűnt a 10 százalékos beépítési korlát, az új épületek pedig 4,5 méter helyett 8 méter magasak lehetnek.
A szabadidő központoknál két változás történt: kimondja az új rendelet, hogy azokban szálláshely nem létesíthető, az új épületek magassága pedig 7,5 méterről 8 méterre emelkedik.
A strandokon az új épületek magassága az eddigi 4,5 méter helyett akár 8 méter is lehet. Ugyanez a változás a sport területeknél is. Az oktatási és kutatási központok, az egészségügyi létesítmények, valamint a kikötők épületeinél a jelenlegi 7,5 méteres magasság növekszik 8 méterre.
Szintén a módosító rendelet záró rendelkezései között található néhány olyan szabály, amely az eredeti rendelet pár bekezdését helyezi hatályon kívül.
Így július 26-ától nem kell alkalmazni például a következő előírásokat: a mederben engedély nélkül feltöltött területek csak ott maradhatnak fenn, ahol arra a szabályozási partvonallal összhangban a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervek lehetőséget adnak, illetve a nádasokban csak a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervek által kijelölt, a szabad vízjárást nem akadályozó, valamint lábakon álló vízi bejárók és csónakkikötők maradhatnak fenn. Ide kapcsolódik az az előírás, amely szerint nem kell a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervek térképlapjain ábrázolni a Balaton jelenlegi medrének partvonalát, az engedély nélkül feltöltött területeket (ezen belül az elbontandó és megmaradó területeket), továbbá az engedély nélkül beépített területeket sem.
A Balaton nádasait védő 1998-ban hozott kormányrendeletből is kiesik a következő előírás: "Az I-III. osztályú nádasokban, illetve attól legalább 2 méterre, a környezeti kárelhárítás vagy az élet- és balesetvédelmi indokból szükséges beavatkozás eseteitől eltekintve, tilos minden olyan mechanikai beavatkozás (kotrás, feltöltés, építés, vízi állás-, csónakút-, horgászhely-létesítés), amely a nádas állományát, annak minőségét károsítja, illetőleg a nádas pusztulását eredményezheti."
részlet: 152/2007. (VI. 26.) Korm. r.
A balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozás követelményeiről szóló 283/2002. (XII. 21.) Korm. rendelet módosításáról
(a teljes rendeletmódosítás elérhető a csatolt dokumentumból)
részlet a Magyar Közlöny 2007. június 26-i számából