Varga Noémi díjazott terve a Badacsonyi Kulturális és Turisztikai Központ pályázatra
Az MMA által kiírt pályázatra készült munkát az "erőteljes és a hely szellemét karakteresen folytató nagyvonalú, s a táj karakterét folytató tájépítészeti koncepciója elismeréseként" a bírálóbizottság díjazásban részesítette.
A kiíró Badacsony legnagyobb beépítetlen belterületi ingatlanára kért beépítési javaslatokat a pályázóktól, hogy ott a Badacsony térségének komplex turisztikai fejlesztésének menedzselésére létrehozott szervezet ( BTTF Nonprofit Zrt.) elláthassa feladatköreit - melyek a Badacsony-hegy és a környező települések területére, a természetvédelmi területekre, a szakrális emlékekre, turistautakra és egyéb látnivalókra terjednek ki -, és a térségbe érkező látogatók számára tájékoztatással szolgáljanak.
A feladat ellentmondása, hogy épp a megcélzott látogatók céljaival ellentétes lehet a hagyományos értelemben vett beépítés szándéka, hisz a túlépítettséggel küzdő Badacsony-hegyen épp az beépítetlenül maradt utolsó nagy, egybefüggő terület látványa - mely a népszerű Római úti bicikliút felől nyit rá a balatoni panorámára - unikális erővel bír. Ettől még erősebb hatású talán a hegy irányába feltáruló látvány, mely egyelőre nem ismert nézete az adott területek.
A benyújtott pályamű arra tesz kísérletet, miképp lehet építészeti nyelvet keresni egy ilyen ellentmondásos helyzetben, olyan építészeti megoldást adni, mely a helyi tájépítészet vonásait értelmezi, erősíti annak karakteres, már kialakult lehetőségeinek minden előnyét felhasználva - mint például a részleges teraszos tereprendezésből eredő megoldások, a helyi kő időtálló használata.
A területre vonatkozó előírások szerint a terület 60%-ának 80%-át szőlőművelésre kell hasznosítani, mely összességében a “teraszos ültetvény" koncepció jellegét támogatja a belterületi “szabadonálló házas" beépítés általános megjelenésével ellentétben az adott topográfián. A kötelezően előírt szőlőművelés a pályázatban kiírt funkciólistát egy nagyon fontos nézőponttal kell kiegészítse. A szőlőművelés bemutatása ez esetben nem pusztán az “épített" tájmúzeum falai között ismerhető meg, sokkal inkább a falakon kívül eső valódi szőlőst kell értelmezni kiállítótérnek, melyből organikusan következnek egyéb funkció ötletek: mintagazdaság, tájelemként és téli korcsolyapályaként hasznosított esővízgyűjtő, szerszámbérlő, alkalmi vagy állandó piactér.
A beépítésnek törekednie kell, hogy közpark-ültetvényként érvényesüljön a terület, melyben a funkciók csupán pavilon jelleggel, illetve tereprendező elemként jelennek meg.
A pályázat léptéke automatikusan hozza azt az optimalizált funkció csomag kidolgozásának szükségességét, mely egész évben értelmet tud adni a beruházásnak, azaz nem csak az idény jellegű turisztikai feladatokat látja el, illetve túlmutat az év többi részében üresen álló terek rendezvény jellegű bérbeadásán. A terület és a kiírt beépítendő funkciók olyan méretekkel rendelkeznek, hogy a település alternatív központjaként is értelmezhető. Néhány hasznosítási ötlettel a pályamű kiegészíteni kívánja a projektet, mind a helyi lakosok, mind a látogatók, illetve a nem itt élő, de tulajdonosok számára is: mintagazdaság, szerszámbérlő, biciklibérlő, kerékpáros és turista pihenő tisztálkodóval, értékmegőrzővel, egész évben nyitva tartó könyvtár és előadóterem, esővízgyűjtő-korcsolyapálya, bérszauna, tűzrakóhely, piactér, sportpálya, játszótér. A pályázatban eredetileg kiírt egyéb funkciók az A-J jellel jelöltek között találhatóak.
A Badacsony-hegy utolsó egybefüggő belterületi telkét “közparkosított ültetvényként" fenntartott, területként javaslom hasznosítani, melyben az épített és kültéri funkciók a terület látogatottságát, népszerűségét elősegítik, de nem uralják le azt, elszórtan, mégis kiismerhetően jelennek meg a tájban a terület mindkét panorámáját feltárva.
Varga Noémi
Szerk.: Nemes D. Nikolett
