Városrészek mindenkinek
A Németország számos települését bejárt kiállításnak ez az első külföldi helyszíne. A kutatás célját, eredményeit, valamint a 30 modellprojektet a német nyelvű posztereken felül színvonalas és jól áttekinthető magyar nyelvű kiadvány mutatja be. • A Kesztyűgyárban nyílt urbanisztikai kiállítást Gábor Péter ismerteti.
Október 1-én a Kesztyűgyárban nyílt kiállítás a Magyar Urbanisztikai Társaság (MUT) szervezésében „Városrészek mindenkinek” címmel. A címet bővebben kifejtve: urbanisztikai mintaprojektek láthatók-tanulmányozhatók, melyek a Német Szövetségi Közlekedési, Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium (Bundesministerium für Verkehr, Bau und Stadtentwicklung – BMVBS) koordinálásában és támogatásával valósultak meg.
A Németország számos települését bejárt kiállításnak ez az első külföldi helyszíne. A kutatás célját, eredményeit, valamint a 30 modellprojektet a német nyelvű posztereken felül színvonalas és jól áttekinthető magyar nyelvű kiadvány ismerteti. A projektek részletei iránt érdeklődők számára segítség, hogy az egyes projektekben résztvevőket a kiadvány felsorolja, illetve amennyiben a projekt honlappal rendelkezik, azt is feltünteti. (A kiadvány díjmentesen beszerezhető a MUT székházában.)
A német minisztérium által 2006-ban indult kísérleti projektsorozat célja az volt, hogy helyi kezdeményezések felkarolásával keressen működőképes válaszokat a városfejlesztés és építésügy aktuális kihívásaira, mely közül a legfontosabbak a következők:
2050-re az előrejelzések szerint a jelenlegi 20 %-kal szemben a német lakosság 38 %-a lesz 60 évesnél idősebb, a 80 évesnél idősebbek aránya pedig, a jelenlegi értéket megnégyszerezve 12 %-ra fog emelkedni.
A lakáson kívüli közösségi tér iránti igény növekedni fog csökkenő lélekszámú, azonban etnikailag egyre vegyesebb összetételű városi környezetben. A munka és szabadidő térbeli és időbeli elkülönülésére való gazdasági és urbanisztikai indokok eltűnnek, növekszik az igény a rugalmasabb munkaidő, valamint a lakó és a munkahelyi funkció egymáshoz közeli elhelyezése és szerves térkapcsolata iránt. A városfejlesztéseknek a hagyományos városi értékek és az új ökológiai kihívások összehangolása céljából a belső városrészek lakónegyedeire kell fókuszálnia.
A német minisztérium célja, hogy a szabályozói illetve a támogatási rendszert a fenti kihívásokhoz és feladatokhoz igazítsa. A kutatás során mintaprojektek keretében keresték meg azokat a modelleket, melyek tapasztalatai alapján az építési szabályozás és a beruházási támogatás megújítható. A projekt keretében 30 millió euró támogatási forrás állt a minisztérium rendelkezésére. A kiválasztott pályázatok átlagosan 100000 euró támogatásban részesültek ebből a büdzséből.
A projekt keretében három kategóriában valósultak meg fejlesztések; közösségi létesítmények, városi közterek és lakónegyedek. A projekt legfontosabb eredményeit a német minisztériumot képviselő Dr. Brenner János három pontba foglalta össze:
- A jövő a sokoldalú és vonzó városrészeké, a sokoldalúan használható köztereké.
- A közterületeket sokan és sokféleképpen használják. A közterületeknek egyszerre kell megfelelniük sokféle eltérő igénynek. Ez a civil társadalom bevonásával valósítható meg.
- A várostervezésnek paradigmát kell váltania. Nem a felülről jövő kezdeményezés, hanem az alulról jövő kezdeményezés koordinálása és facilitálása a tervezők új feladata.
A kiállítás megnyitóján résztvevő Alföldi György arra hívta fel a figyelmet, hogy a projekteket bemutató képek nem csak épületeket és építményeket ábrázolnak, hanem embereket és közösségi eseményeket. Véleménye szerint ez jelzi a projektek hangsúlyának eltolódását a társadalmi szempontok irányában. Ongjerth Richárd arra hívta fel a figyelmet, hogy a projektek megvalósítói között az első helyen több esetben is civil szervezet és nem az önkormányzat szerepel. Ez ugyancsak paradigmaváltást jelez.
A kiállítás megnyitóján részt vett Dr. Tompai Géza, az NFGM főosztályvezetője, aki így első kézből értesülhetett a német társminisztérium kísérletéről. Azt, hogy az építési szabályozás ilyen koncepciózus és alulról jövő kezdeményezésekre nyitott gyakorlata átültetésre kerül a hazai jogalkotási és támogatási rendszerbe, egyelőre csak remélni lehet.
Gábor Péter
