Diószeghy Sámuel utca, nem véletlenül
Két telek egyesítésével jött létre az a Diószeghy Sámuel utcai épületegyüttes, mely a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karának ad otthont. Az egyik részén korábban egy rendőrségi kiszolgáló raktár-műhely épület állt, míg másik része egy alapvetően beépítetlen telekrész volt. A beépítés része a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Campus projektjének. A kiemelt állami beruházás célja az volt, hogy 2012 és 2018 között több ütemben épüljön újjá a Ludovika épületegyüttese, a Ludovika park és az Orczy kert. A korábban elhanyagolt képet mutató városrészben az egyetemi projekt megvalósulása után jelentős fejlődés várható és ennek nem véletlenül választott helyszíne a Diószeghy Sámuel utca. A környéken már az átadás után érzékelhető a bizonytalan hátterű csoportok visszahúzódása, a környezet rendezett képet mutat, a rendészeti kar oktatóinak és hallgatóinak jelenléte, illetve a legmagasabb biztonsági előírásokkal készült épület létezése már önmagában is élhetőbb, kellemes környékké tette a területet. A telek közvetlen szomszédságában zárt sorú beépítéssel csatlakozó múlt századi lakóépületek találhatóak, nem kizárt, hogy a jövőben ezek közül több megújulhat.
Hatszáztizenkét ágy és az éles lőtér
A Rendészeti Kar épülete két nagy egységből és egy elegáns összekötőelemből áll össze. Az egykori csarnok, a volt rendőrségi épület átalakításával egy speciális oktatási épületszárnyat alakítottak ki, míg a meglévő üres telekrészen kollégiumi épületszárny létesült. A két épületrészt különleges üvegezett előcsarnok kapcsolja össze. A speciális oktatási épületszárnyba az elméleti és gyakorlati oktató termek, laborok, valamint a küzdősportok, erőfejlesztő terem került, az emeleten az utcafronti szárnyban tanári, igazgatási irodák, laborhelyiségek létesültek, az épület hátsó szárnyának ezen szintjein épület üzemeltetési, valamint tároló helyiségek kaptak helyet.
A másik épületrész, a kollégium, 600 férőhelyes. A kollégium földszinti területein találhatóak a funkcióhoz szükséges közösségi helyiségek, előcsarnok, multifunkcionális termek, valamint kiszolgáló területek. Az épületrész 1-6. emeletein kollégiumi lakószobák létesültek összesen 600+12 ággyal. A lakóegységek általában két szobásak és 4 fő elhelyezését biztosítják, önálló fürdővel, wc-vel rendelkeznek. A vendégoktatók és diákok részére a legfelső emeleten emelt szintű 1 fős szobaegységeket terveztünk.
Megtöri a rendet: modern gyalogoshíd
Vezeti a szemet a közlekedés irányába, filigrán jellegével könnyedebbé teszi az épületek súlyos tömeghatását, megtörti a fegyelmezett rendet. A játékosság ötlete vezette a tervezőt, amikor egy felülről transzparens fedéssel ellátott oldalról nyitott üveg gyalogoshidat képzelt ide. Élő „belső utcává” változott a Rendészeti Kar épületeit összekötő látványos gyalogoshíd. A gyalogoshíd 33,6 méter hosszú, egy letámaszkodó pilonnal az Orczy kert kerítésén belül. Szerkezete egyedi acélszerkezet, melyre szintén egyedileg tervezett üvegfedés került. Az üveget tartó acélpengék felső éle egy síkot alkot, vizuálisan eltüntetve ezáltal az üveg amúgy is minimális lejtését.
Balkonládák újraértelmezése: hét emelet magasra kúszik a zöldfelület
Az épület egyik izgalmas megoldása, hogy az udvar hátsó részén az egyik épületszárny beépítése helyett szabad tűzfalat hagytak, így az a mellette lévő lakóházhoz csatlakozik. Ide került egy különleges, 7 emelet magasságű vertikális kert. A falat a növényzet még csak elkezdte meghódítani, de bizonyos, hogy hamarosan egy dús zöldfelület jelent majd pihenőt a szemnek. A vertikális kert kialakítása olyan módon történt, hogy az minden emeletről elérhető, "balkonládaszerű" elrendezésből áll össze. Funkciója egyértelműen az épület nyitása: megtöri a rideg rendet, a zárt, hűvös udvaron keletkezett zöldfelület így a Ludovika egészét, a hatalmas, zöld campus képét hozza be egy jelenet erejéig a belső udvarra. Építészetileg nem elhanyagolható, hogy figyelembe veszi azt a lehetőséget, hogy a Diószeghy utca lakóházai a következő évtizedekben kicserélődhetnek, megújulhatnak, és ebben az esetben a negyedik oldal laza, zöldfelülettel történő lezárása nem lesz akadálya a folyamatnak.
Nem éppen minimalista gardrób
A Rendészeti Kar belsőépítészeti és lakberendezési megoldásai kiemelt figyelmet érdemelnek: úgy sikerült az apró elemeket is fiatalosra és kellemesre hangolni, hogy azokban nem érezhető semmilyen erőlködés a tervezők (Göde András és Kéry Balázs) részéről. A színvilág a kék, sárga és szürke árnyalataival dolgozik, ezt töri meg egy-egy fehér vagy fekete mobíliacsoport. A tetőteraszon modern hatású ülőbútorkról figyelhetjük Budapest háztetőit, a teakonyhák és közösségi terek letisztultak és tágasak. A molinókon belógatott „ujjlenyomatok” diszkrét humorral vannak jelen, szépen ellensúlyozzák a redőnyök monoton vízszinteseit.
A kollégiumi szobák berendezésre nagy figyelmet fordítottak: alapos tanulmányozás előzte meg magyar és külföldi kollégiumi példákkal, hogy a lehető legmodernebb, tanulást és pihenést egyaránt optimálisan biztosító közeget teremtsék meg. A szobák 2x2 ággyal és apartmanjelleggel bírnak, külön konyha és fürdőszoba tartozik minden ilyen egységhez. Speciális igény volt a tágas gardróbrész, hiszen a Kar hallgatóinak nem kis mennyiségű egyenruhát és speciális felszerelést kell a szobájukban tárolniuk. Az oktatótermek szerencsésen elkerülnek mindenféle csábítást, hogy továbblépjenek a minimalista kialakításon, és tényleg csak azt helyezték el itt, ami a tananyag elsajátításához szükséges. A berendezést áthatja a praktikum és a fegyelem. Nem hiába: a fókuszáltság és a rendezettség nem hátrány azokon a pályákon, ahova az itt tanulók készülnek.
Csak egy kis csillogás
Ahogy Peschka Alfréd mondja: „szűken lehetett bánni a kreativitással.” Az épület funkciója miatt a tervezés szempontjai között első helyen szerepelt a biztonsági előírások és korlátozások betartása, az épület szándékosan rendet és fegyelmezettséget sugall. A campus többi épületéhez való illeszkedés nem volt súlyos teher, viszont a környező épületek léptéke és magassága meghatározó tényező volt a zárt beépítés miatt. Az Óbuda Építész Stúdiónak az épület vakolásakor sikerült egy olyan különösen izgalmas megoldással élnie, amely Magyarországon eddig szinte ismeretlen: apróra törött tükörszemcséket kevertek a vakolatba, így az a fény esésétől függően ad egy diszkrét ragyogást az épületnek úgy, hogy közben nem válik hivalkodóvá. Peschka Alfréd bevallása szerint nem volt kíváncsiságtól mentes az a részfolyamat, melyben először került fel ekkora vakolt felületre a tükörszemcsés megoldás, de elégedettek az összhatással és a monoton, könnyen koszolódó fehérre vakolt felületek helyett így egy modern megoldás csillog most a szigorú Rendészeti Karon.
Campust építeni és megújítani felelősség: egész szakmák újrapozicionálását jelenthetik. Azok az építészeti megoldások, amelyekkel az Óbuda Építész Stúdió a Rendészettudományi Kar tervezésekor és megvalósításakor élt, iránymutatók. Funkcionalitást, fegyelmezettséget, zárt egységet mutatnak, felvillantva egy-egy kreatív megoldást. Az épület transzparens üveghídja előrevezet, a tetőterasz kilátása belemagyarázás nélkül is komoly perspektívát mutat. Az épülettel nívó és presztízs teremtődött olyan szakmák tanulóinak, amelyek komoly elhivatottságot és lojalitást kívánnak. A megoldások építészeti értékelésén túl a valódi ítélet a kollégium diákjaitól érkezik majd: éveken át lakva az épület megadja-e a komfortot és magas minőséget, mely segít pályára hívni és pályán tartani a rendészeti szakterületek tanulóit. A válasz nem Peschka Alfréd Stúdióján múlt: tudtak élni a lehetőséggel, hogy katedra nélkül is üzenetet közvetítsenek.
Babics Anna